Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV IV/12 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... kezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött (Könyv)

Szerkesztő A
Vörösmarty Mihály Emléknap

Vörösmarty Mihály a magyar irodalom egyik legnagyobb költője, a hazai romantika jelképes alakja, egy nagy nemzedék (Petőfi, Jókai) példaképe, tanítója, segítője. Ő második nemzeti imádságunk – a Himnusz mellett –, a Szózat szerzője. Szózata a hazaszeretet, az „itt élned, halnod kell” gondolat nagy, vallomásos erejű foglalata, cselekvésre hívó, ösztönző szöveg, amely megszólítja, tettekre buzdítja értő és érző ol... vasóját. (Hírek)

Szerkesztő B
1855. november 19-én hunyt el Vörösmarty Mihály költő

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. Édesapja, idősebb Vörösmarty Mihály 1797-ben szegődött gróf Nádasdy Ferenc nyéki birtokára gazdatisztként, édesanyja Csáty Anna; mindketten római katolikus vallású nemesi családok leszármazottjai. Tanulmányai (Hírek)

Szerkesztő A
Vörösmarty: A korcsokhoz

Hová rohantok átkozott gonosz fiak?/ Mi készt ezekre? büntetlen/ Fog hát az undok visszaélés bennetek/ Tenyészni, gyáva fajzatok?/ Az ezredes veszély alatt nyögő hazát,/ Midőn serényen ébredez,/ Imez fajúltak átkosan kelő hada/ Alázza, dúlja, dönti meg./ Attila nyelve (melynek intő hangira/ Remegve tért ki a világ/ Előled, ó nagy hős!) íme dicső, talál/ Korunkban ennyi megvetőt./ Az, ami lételünknek őre, s nemzetünk/ Fő kincse szenved (Vers)

Szerkesztő B
Jószay Orbán Viktória: „Ami régen érték volt...”

Jószay Orbán Viktória: „Ami régen érték volt, és fontosnak tartották annak átadását, azok a dolgok mára már eléggé megfakultak... Az igazi értékek helyét átvette az anyagiasság és az érvényesülni akarás...” A mai fiataloknak nagyon nehéz dolguk van. Ami régen érték volt, és fontosnak tartották annak átadását, azok a dolgok mára már eléggé megfakultak. Az igazi értékek helyét átvették az anyagiasság és az érvényelsülni akarás. Ez, utóbbival nem is lenne gond, ha egészséges folyamatról beszélnénk. De ma már egyre (Riport-tudósítás)

Szerkesztő A
Vörösmarty Mihály: Szigetvár

Láttam veszélyes tájadat, oh Sziget! / Előttem állott roskadozó falad, / Előttem a múlt kor csatái / S gyászba borúlt ege Hunniának. // Itt késve mérgét nyelte az agg török; / Itt táboroztak népei dölyfösen, / Ott fenn erős, de számra kisded, / S győzve fogyó hadaink tanyáztak. // S onnan, ha kellett; mint az egek nyila / A záporoknak vad zuhanási közt, / Csattogva, sujtva, száz halálban / Törtek alá rabölő haraggal. // Kétszázezerrel víva meg (Vers)

Turcsány Péter
Szenvedések triptichonja

I. A szenvedés tételeiből / Kik szeretnek, körbevesznek, / vigasz ez az elveszettnek. / Kint fölébredsz, drága napfény, / bennem az élet nagyon fél. / Színlelem csak az életet, / erőtlen vagyok és beteg. / Nem látok már fényt előttem, / vakságomba beledőltem. / Jézus, Fény, csak Te segíthetsz, / pillantásoddal is útra intesz. / Lépéseimmel követlek Téged, / ruhád széléhez, hogy hozzáérjek. // II. Imák a szenvedésből / a/ Hová tekintek? / Honnan nézek? / Ki irányítja pillantásomat? (Vers)

Jókai Anna
Csehov kérdései

A drámák együttesében van jelen az élmény kicsorbíthatatlan teljessége, és a maga korán túlmutató, a ma és holnap is érvényes szó. Bár változott a közeg, amelyben az emberi természet önnön türemléseivel birkózik, mégis, úgy tetszik, a csehovi figurák, panaszok, fájdalmak valahogy mindig újratermelődnek. Az olyan életmű azonban, amelynek központi, kínzó kérdéseit az utána következő ötven-száz év nyugodt lelkiismerettel kipipálhatja vagy titkait maradéktalanul megoldott keresztrejt... vényként (Egyéb)

T.Ágoston László
Diótörő

A tányér alakú tévéantennán egy gerlepár turbékolt, aztán egymást kergetve ágról ágra repkedve közeledtek a szaletlihez. – Gyertek csak tubicáim, gyertek! – mondta Józsi, az öreg diótörő. – Nektek pucoltam a legjavát. Ti vagytok az én díszvendégeim. – Aztán odaszólt a ház felől közeledő asszonynak. – Azért a tálba is jut ám belőle, Mariskám. Ők meg nézd, hogy örülnek neki. Nagy kár lett volna, ha a Sanyi a szemétbe dobja ezt a diót. Még akkor is, ha nem o... lyannak sikeredett, amilyennek ő elképzelte. (Novella)

Szerkesztő A
Csallóközi Zoltán: Magyarok 60 emlékműve

A szerző évtizedeken keresztül kutatta a 48-as szabadságharc emlékhelyeit. Autóstoppal vagy lovas kocsin, de többnyire gyalogosan járta faluról falura a Kárpát-medence tájait Székelyföldtől Burgenlandig. Idővel a kutatás tovább bővült a Trianon után határainkon túl elpusztított emlékműveinkkel. Ezekről szerzőtársával, Balogh Lászlóval ötrészes filmsorozatot készített, amit 2011-ben kiegészítettek a Budapest szobrainak háború utáni sorsát bemutató alkotással. A (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV IV/11 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... kezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)

Szakács István Péter
Homokszemcsék, köd és betűk

„De ami a legnagyobb baj – sugdosta Ráki cigányné a kerítések megett, kemencék árnyékában, pajták sötétjében megborzongó vénasszonyoknak – az az, hogy azok a semmirevaló kommunisták megháborgatták egy ördöngös nagyúrnak a nyugodalmát, s ez azt jelenti, hogy mostantól kezdve míg világ a világ, kísértet járja ám holdtöltekor a falut! S akik oda építenek majd házat maguknak a kastély helyére, azoknak nem hagy békét az ördöngös kísértet, míg a (Egyéb)

Kő-Szabó Imre
Rablós írás (Pénzt vagy életet?)

V. Irén nem volt korban több harmincöt évesnél, de mindenki Irénke néninek szólította. Szólt ez annak, hogy V. Irén az önkormányzatnál a szociális ügyeket intézte. Ő maga férjezett, három gyermek anyja, tehát rendelkezett olyan belső emberi értékkel, amely alkalmassá tette az ilyen ügyek intézésére. A néni megszólítás, amelyért nem haragudott, kifejezte azt a fajta helyi elismerést, ahogy a hozzá fordulók ügyeit intézte. Volt gondja szegénynek, elég. A családok segélyért fordultak hozzá... (Riport-tudósítás)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap