|
Kiadja a Magyar Irodalmi Lap.
I. díj: Arany Sas Díj trófea és oklevél,
II., III. díj: oklevél és jutalomtárgy.
Beküldési határidő: 2012. május 31.
Zsűritagok:
Nyiri Péter, irodalomtörténész, A Magyar Nyelv Múzeuma igazgatóhelyettese,
Lukáts János író,
Doma-Mikó István, amerikai magyar lapok volt tudósítója, az Inter Japán Magazin alapító-főszerkesztője
Pályázási feltételek
* Nevezési díj, életkor, foglalkozás... (Hírek)
|
|
|
Mindenekelőtt állítsuk fejre Marxot! Jó ideje a legkülönbözőbb fórumon, írásban és szóban, nem győzöm hangoztatni stratégiai alapvetésemet: minden bajunk fő oka, hogy a Kultúra elfajzott gyermeke, a Gazdaság, pontosabban szólva, a csupán néhány ezer embernek hatalmas hasznot hozó pénzpiaci szemlélet félresöpört minden ész- és szívbéli megfontolást, és föllázadt szülője meg az (Tudomány)
|
Életképek
Az Életképekben bontogatták tehát szárnyaikat a kezdetben francia rajongással eltelt ifjak; s 1847. július 1-jétől – miután Frankenburg, politikai okokból is, voltaképpen eltávolíttatván, Bécsbe ment – Jókai lett az Életképek szerkesztője, félévenként 700 forintért. Sok verset közölt Petőfitől, negyedévenkénti hat költeményre (50-50 forintért) szerződtette is őt. Petőfi... (Publicisztika)
|
|
Apróhirdetés – Dúlt életem – Éltem pedig – ÉLET (Rezümé) /
Éltem pedig, mindenki mondja, /
Ekkora összeesküvés csak nem létezik? /
És bevillan valóban egy-egy kép néha /
Majd csak egy horzsolás, és lelkem vérezik / /
Szép is volt? Biztos - nincs kész a mérleg /
Foszlik az emlékezet, fakul, a szem, hozzávakul /
- A nincs füstjébe gomolyogva vész el - /
Mondhatatlan a fájdalom, amivel magad elé nézel / /
A zuhanásodnak nincsen féke /
Hogyha egyszer (Vers)
|
„Harmonikus, derűt sugárzó egyéniség” – ezt írják. Egy kissé meghízom. 1983-ban újra férjhez megyek. S. a lánykoromból, a „kalandos”éveimből bukkan fel, harmincnégy éven át lappangó ifjúkori érzelmekkel. Áldozatos szerelmű társ. A gyakorlati gondokat átveszi. Élete központjába helyez, s mint eledelt, önmagát önzetlenül nekem odakínálja. De én „nem falom fel”, hálás vagyok, ezt megtanultam. Az anyám... (Novella)
|
|
- Amikor én Ady verseit olvasgattam, arra gondoltam: lenyűgöző, hogy
micsoda Isten-tapasztalatokra jutott!
Ugyanakkor majdnem minden istenes
versében érezhető, hogy ezeket nem tudta igazán a lelkébe építeni. Babitscsal
más a helyzet: ő is bejárta a maga vándorútját a hitben, de el isjutott Isten
megértéséhez.
- Ady is, Babits is kivételes tehetségű költő, de mások voltak az eszközeik és a lehetőségeik a hit... (Könyv)
|
|
|
|
3. rész. Vihar, a pej kanca: Kende és a nemzetségfők, a követséget felhasználva, képviseltetni akarják magukat a fejedelmi szálláson. A fiúk segítségével, részt akarnak venni a levegőben lógó változások irányításában. Nem sajnálják a jó lovat, felszerelést. - A besenyő követség miatt, most minden katonára szükség volt. Nem tartották meg a szokásos hadgyakorlatokat. A fiúk, most szabadon járkálhattak, ráértek bámészkodni, vitatkozni. Tervezgethettek, beszélhettek... (Könyv)
|
|
3. A magyar-besenyő megbékélés és szövetség
A magyar szállásokat ért nándorfehérvári városlakók által elkövetett támadás hírére a magyar-besenyő fegyveres konfliktus befejeződött. Feltételezhetően a magyar fél kezdeményezte a békét, annak következtében, hogy elhatározta a város megbüntetését, illetve ezen (Novella)
|
„Elaludt…” mondta csendesen Stricker Mór, a háziorvos, s mi, a folyosón várakozó újságírók tudtuk, hogy ez mit jelent.
Jókai meghalt!
Április 25-én lett rosszul, ágynak esett, s napok múltán tüdőhurut tört reá. Május ötödikén, a mai napon mintha jobban lett volna, A lőcsei fehér asszonyt kérte, drámát akart írni belőle; aztán estefelé állapota hanyatlani kezdett, s este 9 óra 20... (Publicisztika)
|
|
Mindent, ami engem ért – s amit bizonyára megérdemeltem –, mások javára kell fordítanom. Az írás nem eszköz – de a legmagasabb rendű eszközként is használható. Ki kell törnöm önmagam bűvöletéből. Egy jottányit sem szabad engednem abból a meggyőződésből, hogy – az esztétika törvényei szerint ugyan – az irodalom hír-adás; az érvényes lét lehetőségének hívása, a látszatéletek ébresztése. Ha nem fogadják be, hát nem. Ha (Novella)
|
Te vagy a világ, a föld veled forog. /
A nap addig ragyog, míg rád mosolyog. /
A hold addig nő, még benned érik. /
S csak te vagy az, ki igazán égre fénylik. /
Te vagy az egyedüli, a pótolhatatlan, /
Minden egyéb csak van, számolatlan. /
A csillagok neked ragyognak, /
A vizek veled együtt csillognak. /
A fellegek is rád ontanak havat, /
Semmit sem ér, ha te nem vagy. /
A szél sem fú, nem röppen a hajad, /
Minden, minden hidd el, érted van: /
Mindaddig, míg e földön élted van. /
Érted (Vers)
|
|
|
Az utolsó miatyánk / /Parányi pirula. /
Itt a lámpaoltás. /
Miatyánk ki vagy a mennyekben! /
Megint egy sikoltás. / /
Aludni, aludni, /
csend, nyugalom, béke. /
Szenteltessék meg a Te neved! /
Lesz-e ennek vége? /
Magas bácsi sóhajt, /
aki meghal, jól jár. /
Jöjjön el a Te országod! /
Hat az altató már. / /
Csillagok villognak. /
Hunyorogva int egy. /
Legyen meg a Te akaratod! /
Nekem minden mindegy. / /
1938 / /
Magyar Irodalmi Lap (Vers)
|
|
Dsida Jenő (Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.) erdélyi magyar költő.
Élete
Dsida Jenő 1907-ben született Szatmárnémetiben, apja Dsida Aladár az osztrák-magyar közös hadsereg mérnökkari tisztje volt. Anyja Csengeri Tóth Margit, aki Beregszászon élt. Itt ismerkedtek össze és szerettek egymásba, házasságkötésüknek regényes története van.[1]
Dsida Jenő gyermekkorát beárnyékolta az első... (Hírek)
|
Türhetetlen, hogy a közel két évtizeden tartó parlamenti (érdemi) munka és (szorgos) látszattevékenység mellett, nem jutott idejük arra az "illetékeseknek" (az országgyűlés elnökeinek, alelnökeinek, a szépszámú bizottsági elnököknek, alelnököknek és tagoknak, illetve egyetlenegy országgyűlési képviselőnek sem), hogy érdemi lépéseket tegyen(ek) a képviselők számának radikális csökkentésére, a különféle... (Publicisztika)
|
|
A lapátról állandóan lehullottak a falevelek, a seprű alól meg állandóan kibújtak, Gerendásnak kétszer-háromszor is utánuk kellett nyúlnia, amíg valamennyit egybeterelte. A lapát hosszú szárát a közepén markolta meg, a seprűvel leszorította a leveleket és úgy csoszogott el a kocsiig. Belekotorta a leveleket a lapátról, de ha éppen fújt a szél, újra szétszórta a levél nagy részét. Gerendás csak sóhajtott ilyenkor,... (Novella)
|
Az irodalomba „berobbant”, sikeres író. Az általános iskolában, majd a Vörösmarty Gimnáziumban. 1974-től „szabadon”. Szinte évente egy könyv. Külföldi kiadások.
Szőkére festett haj, barnára sült bőr. Ellentét a külső megjelenés és a megjelenített életanyag között. Országjárás; megismerem a hazámat. Rendkívüli népszerűség. Hívnak, olvasnak. Beszélek, és hallgatnak rám. Sajátos küzdelem a sötétségbe süllyedt tudat ellen. Megnyílik a külföldi utazás... (Novella)
|
