Kocsis István
Az áldozat (Szent Margit legendája) 8/8

Dráma három felvonásban. (2002–2005) Történek a XIII. század második felében. Személyek: MARGIT, Árpád-házi, IV. Béla leánya / IV. BÉLA, Magyarország királya / GYÖRGY, pálos rendi szerzetes / JÁNOS, Ferenc-rendi szerzetes / OLIMPIÁDESZ, Bodomérei, a kolostor fejedelemasszonya / FÜLÖP, esztergomi érsek / PAULUS, nuncius / MARCELLUSZ, a domonkos szerzetesrend magyar­országi tartomány­­főnöke (Egyéb)

Turcsány Péter
Scherzo a Dél diadaláról

(S. Quasimodo születésének 100. évfordulójára / ajánlom a Dél szerelmes lelkeinek)// Orpheusz lehelete,/ Odüsszeusz evezőcsapásai,/ Rilke megérkezése É-Itália partjaira, / Mann halálos búcsúcsókja;// Dél: ez az adakozó lehelet,/ a Föltámasztóé,/ a visszaváró nő fokozhatatlan ölelése,/ a tisztánlátás kábulata,/ hol a levegő és a szellem könyörtelen erejétől/ kap tériszonyt a lélek káprázata,/ a Közönyt szétloccsantó dörrenés visszhangja // Algír partajainál… / Dél – most Te (Vers)

Czakó Gábor
Ötvenhatjaink

Szeretettel köszöntöm a Beavatás nézőit. Hölgyeim és uraim, mi, magyarok úgy tudjuk, hogy Európa védőbástyája voltunk századokon át, amiért Európa rút hálátlansággal fizetett. Nézzünk két eseményt. A középkorban a törökök leigázták a keresztény Közel-keletet, a balkáni fejedelemségeket, 1453-ban Bizánc is elesett. Európa látta a veszélyt, III. Callixtus pápa szervezte az ellenállást. Ezt írja a lexikon: „A török elleni küzdelem érdekében látszólag megmozdult minden európai állam, azonban a (Egyéb)

Jókai Anna
Türelem

Ez idő tájt elszaporodtak a következtetés és magyarázat dilettánsai. Mert túl változatosak lettek és egyre kiszámíthatatlanabbul születtek újra a szenvedések; a nihilnél pedig még a hazug ok is nyugtatóbb – különösen, ha már oly kevesen hisznek a gyógyulás megfogyatkozott módozataiban, s a kuruzslók iránti bizalom ily erősen megcsappant. Az öntudat legalább a miért megfejtésével kacérkodik, s az olvashatatlan feleletből egy-egy összefüggéseitől megfosz... (Novella)

Petrozsényi Nagy Pál
Nyúl a bokorban

Reggel kilenc óra. Ilyentájt még a népszerű Szabadidő Központ is meglehetősen kihalt. Alig lézeng valaki, csupán három-négy srác és két felnőtt kacérkodik a sápadt nappal. – Splendid! (Káprázatos!) – lélegzett fel a köpcös a naturista strandon. – Ez a levegő…! A másik, vállas. hasas férfi, bosszankodva tűnődött. Mindketten erdélyiek voltak. A köpcös brassói, a hasas kolozsvári. Az utóbbi három éve élt Magyarországon, s mint románul tudó em... ber (Novella)

Kő-Szabó Imre
A jutalom

Vető József ezen az őszi szombati napon ott ült a külvárosi ház emeleti folyosóján és cigarettázott. Ötvenkét éves, napbarnított, szikár alakja férfiassá tette. Drótkeménységű hajára volt büszke, amely napjainkra elveszítette fényét és sötét színét. Egy kicsit úgy tűnt, mintha lisztet szórtak volna egy pillanatra, a fejére. Ő ezt egy tisztes, őszes halántéknak nyugtázta. Az asszony főzött a konyhában, az ablak nyitva, így szabadon áradt ki a babgulyás kellemes illata... (Novella)

Szerkesztő C
Wass Albert: Emese álma

A Kráter Műhely kiadásában: Messze keleten, a végtelenbe vesző, füves síkságon, békés, szép életet éltek a magyarok. Lassan terelgették nyájaikat legelőről legelőre a fű növése szerint, s asszonyaik, gyermekeik nehéz, hatkerekű sátorszekereken követték a nyájak útjait. Hosszú szarvú, fehér ökrök vonták a szekereket, serdülő leányok nógatták az ökröket, s a sátrak likán kék füst szállt föl az ég felé ahogy odabent a... (Könyvbemutató)

Szerkesztő C
A föld szeretője

See video

Szerkesztő A
Zsolnay Vilmos Emléknap

A Zsolnay név a XIX. és a XX. században összeforrott Pécs városával. A család több nemzedéken keresztül volt a város egyik legnagyobb munkaadója, de – ami távlatosan talán ennél is fontosabb – a Zsolnay-művek a magyar építőipar egyik legismertebb, legsajátosabb vállalkozása. Zsolnay Vilmos neve után a lexikon azt írja: keramikusművész és nagyiparos, - mindkét megjelölés igaz, de mind... kettő magyarázatot érdemel. A fiatal Zsolnay festőművésznek készült, 1853-ban (huszonöt évesen) mégis átvette a család (Hírek)

Szerkesztő A
1900. március 23-án hunyt el Zsolnay Vilmos keramikusművész, nagyiparos

Zsolnay Vilmos (Pécs, 1828. április 19. – Pécs, 1900. március 23.[1]) keramikusművész, nagyiparos. // Életpályája / Bár festőművésznek készült, apja kívánságára 1853-ban átvette a családi üzlet irányítását, majd 1863-ban bátyja pécsi agyagárugyárát. Miközben a manufaktúrát fejlesztette, végig alkotó művész maradt. Nagyon fontosnak tartotta új kerámiaanyagok kifejlesztését. Az ő találmánya az ún. porcelánfajansz és az épületdíszítésre alkalmazott fagyálló pirogránit (eredetileg pyrogranit). (Egyéb)

Kocsis István
Az áldozat (Szent Margit legendája) 7/8

Dráma három felvonásban. (2002–2005) Történek a XIII. század második felében. Személyek: MARGIT, Árpád-házi, IV. Béla leánya / IV. BÉLA, Magyarország királya / GYÖRGY, pálos rendi szerzetes / JÁNOS, Ferenc-rendi szerzetes / OLIMPIÁDESZ, Bodomérei, a kolostor fejedelemasszonya / FÜLÖP, esztergomi érsek / PAULUS, nuncius / MARCELLUSZ, a domonkos szerzetesrend magyar­országi tartomány­­főnöke (Egyéb)

Lukáts János
Öt perc múlva száz év

Molyirtót kerestem, nagyon elszemtelenedtek az idén! Kotorásztam a festett, szép faládában, amelyikben még sose találtam meg semmit. Most a molyirtót nem, pedig éreztem a szagát, azt a szúrós, orrfacsaró bűzét. Beleszimatoltam a festett, szép faládába, de nem az orrom, hanem a szemem akadt meg valamin. Tarka kendő takart egy ormótlan tárgyat, kiemeltem és az asztalra állítottam. Gyönyörű falióra volt, félgömb forma... (Novella)

Petrozsényi Nagy Pál
Hüvelyk tanár úr

Többnyire kalapban és magas sarkú cipőben járt. Így persze nagyobbnak, tekintélyesebbnek tűnt. A tanulók mégis Hüvelyk tanár úrnak csúfolták. Egy nap tántorogva iparkodott a buszmegálló felé. Kicsit felöntött a garatra, ezért nem csoda, hogy bepottyant egy jókora gödörbe. Kalapja elgurult, orra betört, s vére pirosra festette a tocsogó vizét. – Részeg disznó! – ismerte föl egy biciklis szülő, akinek a fiát megbuktatta valamikor. – Segítség! – Mi történt? – hajolt a (Novella)

Ács Mária
Németh László nőalakjai 20/20

Az Irgalom Kertész Ágnese. 3. A szülők és lányuk viszonya, a megtalált hivatás jellemformáló hatásának feltárása készíti elő, és teszi hitelessé Ágnes párválasztását. Két férfi, Vetési és Halmi közül a hősnő irgalomra beérő szíve a rászorulóbb felé hajlik. Ágnesnek nem kevés vívódásába kerül, míg Halmi Feri mellett dönt. Hiába érez első perctől vonzalmat az emberileg roppant értékes, de testileg „hibás”, sánta Halmi iránt, a... (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap