1908. január 8-án született gróf Wass Albert író, költő

Szerkesztő B, h, 01/08/2018 - 00:19

 

 

 

 

 

 

Wass Albert
Wass Albert Baja Harmat.JPG
Wass Albert szobra Baján
Született magyar 1867-1918 Válaszút
1908. január 8.
Elhunyt amerikai Astor, Florida
1998. február 17.(90 évesen)
 

Baróthi Ádám és Baróthi Zsombor: Wass Albert szobra Harkányban.

Cege, a Wass-kúria.

Wass Albert emlékműve Szendrő főterén

Wass Albert családi címere

Szentegyedi és czegei gróf Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8.Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő.

Magyarországon csak halála után fedezték fel Wass Albertet, mint az erdélyi magyar irodalom nagy alakját. Ő a magyar irodalom ellentmondásos figurája, a hivatalos irodalomtörténet mintha tudomást sem venne róla, miközben vannak, akik a legnagyobbak között emlegetik, és masszív, politikai felhangoktól sem mentes kultusz alakult ki körülötte mind Erdélyben, mind Magyarországon. Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet, 1050-től egészen a jelenkorig, a saját, ősi nemzetségének történetén keresztül. Wass Albert 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt. Nicolae Ceaușescu elnökségének éveiben Romániában betiltották a könyveit,[1] 1985 őszén pedig értesítést kapott az Interpoltól, hogy Nicolae Ceaușescu Securitate-ügynököket küldött át az Amerikai Egyesült Államokba diplomataként a washingtoni nagykövetség és a clevelandi konzulátus mellé. Az értesítés szerint „Ezeknek egyik feladata az, hogy engem eltegyenek láb alól" – írta Wass Albert.[2]

Műveit Magyarországon a rendszerváltás óta jelentetik meg, korábban itt szinte ismeretlen volt.[3]

Irodalmi munkásságának kritikai feldolgozása ma is folyik. Népszerűsége az 1990-es évek végétől az erdélyi olvasók mellett a magyarországi olvasóközönség körében is folyamatosan növekszik. 2005-ben A Nagy Könyv című magyarországi felmérésben az egyik legkedveltebb magyar írónak bizonyult: A funtineli boszorkány című művét [4] az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig további két műve is szerepel: az Adjátok vissza a hegyeimet! és a Kard és kasza.

Tartalomjegyzék

[elrejtés]

Élete

Családja

A Wass család eredete az Árpád-korig vezethető vissza, és egyike Erdély legrégibb nemesi családjainak.[5] A család 1744-ben, Mária Teréziától kapott grófi címet.[6]

Nagyapja, Wass Béla országgyűlési képviselő majd Szolnok-Doboka vármegye főispánja volt.[7] Apja Wass Endre (1886–1975), anyja losonczi báró Bánffy Ilona (1883–1960) unokatestvérek voltak.

Ifjúsága

A Kolozsvár melletti Válaszúton, a Bánffy-kastélyban született 1908. január 8-án. Szülei korán elváltak, így leginkább nagyapja, Wass Béla jelentette a biztos pontot gyermekkorában.[8] Középiskolai tanulmányait Kolozsvárott a Farkas utcai Református Kollégiumban végezte. 1926-ban érettségizett.

Debrecenben, a Gazdasági Akadémián folytatta tanulmányait, és szerzett erdészeti diplomát. A németországi Hohenheimben és Párizsban, a Sorbonne-on tovább tanult, és újabb erdőmérnöki, és vadgazdasági diplomákat szerzett. Erdélybe apja betegsége miatt 1932-ben tért vissza, egy ideig azonban nem tudott még a családi ügyekkel foglalkozni, mert a román hadseregben a kötelező sorkatonai szolgálati idejét töltötte.

Első felesége unokatestvére, Wass Ilona lánya, báró Siemers Éva (1914–1991) lett. „Családi nyomásra 1935-ben feleségül vettem unokahúgomat, a hamburgi Siemers Évát. Így sikerült csak megóvnunk a családi birtokot a csődbejutástól.”

Hat gyermek (Vid, Csaba, Huba, Miklós, Géza, Endre) apja, akik közül Csaba hároméves korában meghalt. Wass Huba jelentős karriert futott be az amerikai hadseregben. Dandártábornoki rangot ért el, és részt vett egyebek között az 1991-es Sivatagi vihar hadművelet harcászati terveinek kidolgozásában.

Nagyapja, Wass Béla (1853–1936) halála után átvette az egyházi tisztségét, így az erdélyi magyar református egyház kerületének főgondnoka lett.

A második bécsi döntés (1940. augusztus 30.) alapján Erdély északi része visszakerült Magyarországhoz. A következő év elején Wass Albertet a magyar Mezőgazdasági Minisztérium erdészfelügyelőnek nevezte ki Dés településre. Két hónappal később pedig a kolozsvári Ellenzék című lap irodalmi szerkesztője lett.

A háború alatt

Mint tartalékos tiszthelyettes 1942 májusától három hónapos katonai kiképzésen vett részt, melynek végeztével a Magyar Királyi Lovasság zászlósi rangját kapta meg. A következő év márciusában a lap főszerkesztőjét behívták a hadseregbe, Wass megbízott helyettes lett. Wass Albert saját életrajzában meséli el, hogy alig három hónap után „két német a Gestapótól behatolt a szerkesztőségbe, felmutatva a parancsot, hogy a német hadsereg megbízásából »felügyelniük« kell a lapot, egyszerűen kisétáltam az irodámból, és felmentem a hegyekbe. Két hét múlva édesapám régi barátja, Veress Lajos tábornok üzent, hogy a németek »keresnek« engem. Hogy elkerülje a kellemetlenségeket, Veress tábornok, aki az Erdélyben állomásozó magyar hadsereg parancsnoka volt, egyenruhát adott nekem, s mint alhadnagyot Ukrajnába küldött a 9. Magyar Királyi Lovassággal, ahonnan csak karácsonykor tértem vissza." [9] Ezt a feladatot olyan jól látta el, hogy kétszer is megkapta a vaskeresztet.

Wass különböző beosztásokat látott el a hadseregben, majd 1944 áprilisától Veress Lajos tábornok szárnysegédje lett. A háború vége felé közeledvén a szovjet csapatok (majd később a románok is) egyre beljebb nyomultak. 1944 decemberében mutatták volna be egy drámáját a Nemzeti Színházban, de a bemutató az ostrom miatt elmaradt.

A második világháború utolsó szakaszát katonatisztként élte át. Nem várta meg Észak-Erdély újbóli román elfoglalását, 1945 húsvétján lépte át a nyugati határt, az emigrációt választotta.

Emigrációban

Először Sopronba utazott, majd 1951-ig Németországban élt, Bleichbachban, később Hamburgban. Onnan négy fiával, 1951. szeptember 21-én az amerikai hatóságok megfelelő vizsgálatainak lefolyása után (egészségügyi, illetve hatósági vizsgálatok) az Amerikai Egyesült Államokba utazott, ahol nyugdíjaztatásáig a Floridai Egyetemen a nyelvi laborban dolgozott technikai segédszemélyzetként (ő kezelte a magnószalagokat). Feleségét tüdőbaja miatt nem engedték beutazni az Államokba, ő Endre fiával Németországban maradt, később el is váltak.

A román Néptörvényszék 1946 tavaszán Wass Albertet távollétében halálra ítélte háborús bűnökért és gyilkosságért. Azzal vádolták, hogy 1940-ben az Észak-Erdélybe bevonuló magyar csapatoknak parancsba adta egy ortodox pap családjának és néhány románnak, a helyi zsidó kereskedőnek és családjának, valamint az ortodox román pópának és annak magyar szolgálójának a kivégzését.

A román hatóságok többször is kérték kiadatását, 1979-ben az USA Igazságügyi Minisztériuma többszöri átvizsgálás után, nem kellő megalapozottságára hivatkozva elutasította a kérelmet. Ez történt akkor is, amikor a Wiesenthal alapítvány tett feljelentést ellene, mivel azok között az emberek között, akiknek kivégzésére állítólag parancsot adott, két zsidó is volt. Az USA az ügy átvizsgálása után ejtette a vádakat.

Wass Albert sírja Marosvécsen

Wass Albert többször is azt állította, hogy a román kommunista állam titkosrendőrsége, a Securitate merényletek sorozatával igyekezett őt megölni – ezt azonban nem sikerült bizonyítania.

Wass Albert 1952-ben újranősült, a skót származású Elisabeth McClaint (1906–1987) vette feleségül.

Az Egyesült Államokban töltött emigrációja során a Floridai-félsziget közepén elhelyezkedő Ocala Nemzeti Park területén lakott haláláig (egyes híradások szerint öngyilkos lett). A magyar sajtóban elterjedt elmélet szerint saját vadászpuskájával végzett magával: szájába vette a puska csövét (a puska olyan méretû volt, amelyet egy kilencvenéves ember aligha bír el), s elsütötte a fegyvert. Astorban (Florida) halt meg 1998-ban. Nehéz anyagi helyzetbe került, mert szélhámosok kiforgatták a vagyonából (ami leginkább temérdek könyvének szerzői joga volt). Bár valószínűbb, hogy 1998. február 17-én Wass Albert nem öngyilkos, hanem gyilkosság áldozata lett. Ceausescu emberei időről időre megjelentek az Egyesült Államokban. Volt olyan eset, hogy Wass Albertnek egy "véletlen" autóbalesetben a lába sérült meg, volt, amikor szálláshelyére bombát helyeztek el. A Securitate embereire még az FBI is felfigyelt, olyannyira, hogy õk figyelmeztették az írót, az életére törnek. Wass Albert egy 1986 januárjában keltezett levelében a következőképpen számol be egy ellene tervezett gyilkossági kísérletről Szeleczky Zitának: "Egy rendszám nélküli teherkocsi elütött kora este a közeli szupermarket előtt, ahogy a boltból kijövet igyekeztem vissza a kocsimhoz. A teherkocsit két nappal később meglelték egy Fort lauderdale-i javítóműhelyben, ahol a jobboldali sárhányóját javították, pontosan azt a helyet, ahol a térdemet érte a sárhányó ütése. A teherkocsin diplomáciai rendszám volt: a román követséghez tartozott..." A 80-as évek végén az író floridai nyaralójának kertjében dolgozott, amikor ismét megpróbálták lelőni, de a golyó célt tévesztett. A két merénylőt elkapták, de diplomáciai mentességük révén csupán kiutasították őket az országból. Máig nem került nyilvánosságra, hogy valójában kik voltak, és kinek a megbízásából dolgoztak. Az újabb és újabb merényleteket az tette szükségessé a román állam szemében, hogy az író ebben az időszakban volt a legaktívabb, hiszen politikai kapcsolatai révén folyamatosan látta el az egyetemeket a magyarságról szóló dokumentumokkal, sőt politikusként Kossuth Duna-föderációs elvét is felvetette. Végső kívánsága teljesült azzal, hogy hamvai Erdélyben, a marosvécsi (az egykori Kemény-) kastély kertjében, Kemény János mellett nyugszanak. [1]

Magyar állampolgársága

A magyar sajtóban évekig tartotta magát az a vélekedés, hogy Wass Albert magyar állampolgárságát, többszöri kérvényezése ellenére, haláláig sem kapta vissza, s állampolgársági kérelmét a magyar állam rendre elutasította, arra hivatkozva, hogy a párizsi békeszerződés szerint újra automatikusan román állampolgár lett.[forrás?]2007-ben Simicskó István KDNP-s és Babák Mihály fideszes képviselő arra kérte Sólyom László köztársasági elnököt, hogy adjon posztumusz állampolgárságot Wass Albertnek. Az elnöktől azt a választ kapták, hogy ez több okból nem lehetséges, amelyek közül a legfontosabb, hogy Wass 1997-ben már megkapta a magyar állampolgárságot - az író magyar állampolgárként halt meg. [2] Ugyanakkor az állampolgárságot igazoló okirat csupán egy éves időtartamra szólt, amit az író sérelmesnek tartott, s nem is élt vele.[10]

Irodalmi munkássága

Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A fiatal gróf számára az irodalmi sikert az 1934-ben megjelent A farkasverem című regénye hozta meg, aminek köszönhetően Baumgarten-díjban részesült (ezt a díjat 1940-ben is megkapta) és több irodalmi társaság is tagjává fogadta. Molter Károly az 1941-ben megjelent Erdélyi elbeszélők című antológiában így méltatta:

„Természetérzéke, tájmegidéző képessége csodálatos. Művei szélesen hömpölygő, robbanó erejű, nagyvonalú alkotások. A fiatal erdélyi prózaírók közül kiválik egyéni hangjával, látásmódjával; izgalmas történetei úgy áradnak belénk, mint egy forró vérhullám.”[11]

Művei

Regények, novellák, elbeszélések

  • 1934 Farkasverem
  • 1940 Csaba
  • 1940 Mire a fák megnőnek
  • 1940 Jönnek!
  • 1941 A titokzatos őzbak (novellák)
  • 1941 Csalódás (Az ÜNNEP 1941. augusztus 15-ei számában)
  • 1943 A kastély árnyékában
  • 1943 Egyedül a világ ellen
  • 1943 Vérben és viharban
  • 1944 Tavaszi szél és más színművek
  • 1945 Valaki tévedett (novellák 1945-49-ből)
  • 1945 A költő és a macska (elbeszélések)
  • 1947 A rézkígyó
  • 1947 Erdők könyve
  • 1947 Te és a világ: tanítások - útravalóul
  • 1947 A láthatatlan lobogó: versek
  • 1948 Százéves dal az ismeretlen bujdosóról: versek
  • 1949 Zsoltár és trombitaszó – Örökösök (novellák, karcolatok, levelek – posztumusz kisregény 1949-ből)
  • 1949 Adjátok vissza a hegyeimet!
  • 1950 Ember az országút szélén
  • 1951 Tizenhárom almafa
  • 1952 Elvész a nyom
  • 1957 Az Antikrisztus és a pásztorok
  • 1959 A funtineli boszorkány

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ott áll az Istenszéke magosan a Maros fölött. Egyik oldalán a sokágú Galonya, másik oldalán a Bisztra-patak, s mögötte a Kelemen csúcsai. Persze, ma már ott sem olyan a világ, mint akkor volt, midőn az Isten pihenni leült volt a hegyek közé.
– Wass Albert: A Funtineli boszorkány (regényrészlet)

Isten széke

 
 
 
 
 
 
 
  • 1964 Átoksori kísértetek
  • 1965 Elvásik a veres csillag
  • 1967 Magukrahagyottak
  • 1974 Kard és kasza
  • 1975 Magyar örökségünk (Tanulmányok, hátrahagyott novellák, írások, interjúk)
  • 1978 Halálos köd Holtember partján
  • 1985 Hagyaték
  • 1989 A költő és a macska (kiadatlan novellák)
  • Eliza (angolul íródott)
  • Igazságot Erdélynek!
  • Józan magyar szemmel I-II. (publicisztikák)
  • Karácsonyi üzenetek – A temető megindul
  • Magyar pólus (Újabban fölkutatott versek, novellák, tárcák, közéleti írások, interjúk és levelek)
  • Népirtás Erdélyben
  • Hűség bilincsében
  • Hanky tanár úr
  • Se szentek, se hősök
  • A szikla alatti férfi
  • A sólyom hangja
  • Csillag az éjszakában
  • Black Hammock
  • Magyar Számadás
  • Nem nyugaton kel fel a nap
  • Voltam
  • Patkányok honfoglalása

Versek, mesék

  • 1927 Virágtemetés (vers)
  • 1942 Tavak könyve (mese)

Tókirály és szile (Tavak könyve mesesorozat 1.)

A bölcs bölömbika (Tavak könyve mesesorozat 2.)

Évszakok teremtése (Tavak könyve mesesorozat 2.)

Csupafej, a jégmadár (Tavak könyve mesesorozat 4.)

Csámpás, a kis ruca (Tavak könyve mesesorozat 5.)

  • 1946 Erdők könyve (mese)

Mese az erdőről (Erdők könyve sorozat 1.)

Bulámbuk (Erdők könyve sorozat 2.)

A vén gombacsináló (Erdők könyve sorozat 3.)

Éjjeli pávaszem (Erdők könyve sorozat 4.)

A kis szürke nyúl (Erdők könyve sorozat 5.)

A mátyás és az őz meséje (Erdők könyve sorozat 6.)

  • 1971 Válogatott magyar mondák és népmesék

A hunok útra kelnek (Hun mondák könyve sorozat 1.)

Isten kardja (Hun mondák könyve sorozat 2.)

Emese álma (Magyar mondák könyve sorozat 1.)

Vérszerződés (Magyar mondák könyve sorozat 2.)

Szerencsés Pista (Válogatott magyar népmesék sorozat 1.)

A zenélő ezüst kecske (Válogatott magyar népmesék sorozat 2.)

A legkisebbik királyfi és a táltos paripa (Magyar népmesék sorozat 3.)

A zöldszakállú király fia (Magyar népmesék sorozat 4.)

Okos Kata (Magyar népmesék sorozat 5.)

A hét holló (Magyar népmesék sorozat 6.)

A repülő kastély

 

Emlékezete

 

Wass Albert szobra Bonyhádon. A 2005. január 8-án felavatott szobrot Kolozsy Sándor (Ausztrália) készítette.

Wass Albert szobra Budakeszin. A 2008. január 12-én felavatott szobrot Gábor Emese alkotta.

Domborműve Pákozdon, Domokos Béla 2006-os alkotása

Wass Albert 2008. október 22-én felavatott szobra Szegeden, alkotó Tóbiás Klára szobrászművész

Wass Albert szobra a zalaegerszegi Dózsa ligetben

  • 1998. februárjában – még életében – Balassi Bálint-emlékkarddal tüntették ki; a szablyát már halála után fia vette át Budapesten.
  • 2003 márciusában – posztumusz – alternatív Kossuth-díjjal tüntették ki.
  • 2003. április - „Van esély a háborús bűnösként Romániában halálra ítélt Wass Albert erdélyi író rehabilitálására, de ehhez a család aktív segítségére van szükség.” – Ezt Frunda György, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátora jelentette ki a Népújság című marosvásárhelyi lapnak adott interjújában.
  • 2004. A magyarországi szoborállítási hullám elindulásában az erdélyi szoborvita mellett döntő impulzust jelentett a főváros elzárkózása. 2004-ben a Wass Albert Polgári Kör a Vérmezőn szeretett volna egy Wass-portrét - Andrássy Kurta János művét - felállítani. A kezdeményezést azonban az író aggályos külpolitikai megítélésére és jogi helyzetére hivatkozva a baloldali többségű fővárosi vezetés elutasította.[12]
  • 2006. augusztus - Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd a kolozsvári ügyészségnél perújrafelvételt kezdeményezett Wass Albert ügyében, aki az 1946-os ítélet óta Romániában háborús bűnösnek számít.[13]
  • 2007. január 9. – „Amíg én vagyok az igazgató, addig az Ifjúsági Házban Wass Albert-regényből dramatizált előadást senki sem fog tartani” – esküdözött az Új Magyar Szónak Vasile Dorel, a marosvásárhelyi Mihai Eminescu Ifjúsági Ház igazgatója, aki az intézményben megtiltotta a Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház két Wass Albert-regényből dramatizált előadásának bemutatását.
  • 2007. január 17. – Budapesttől néhány kilométerre, Solymáron január 17-én éjszaka vandálok ledöntötték Wass Albert bronz portrészobrát. A szobordöntőknek nem színesfémre volt szükségük, (mert a mű orra buktatva ott maradt a tett helyszínén) csupán, a rongálás izgalmaiért tették - mint később mondták (ellenük rongálás bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárást indítottak).
  • 2007-ben Koltay Gábor filmet forgatott Wass Albert életéről Rékasi Károly főszereplésével, Adjátok vissza a hegyeimet címmel.
  • 2007-ben Csontos János és Turcsány Péter mezőségi dokumentumfilmet forgatott Wass Albert földjén (Mezőségi kilátások) címmel.
  • 2007-ben a Vitézi rend főkapitánya hazafias munkássága elismeréseként posztumusz vitézzé avatta Wass Albertet.[14]
  • 2008. február - Vörös festékkel öntik le a budapesti Szabadság-téren, előző évben felállított mellszobrát.[15]
  • 2008. április - Leleplezték az író közadakozásból készült mellszobrát (Sárossy Tibor alkotása) Budapesten, a csepeli, királyerdei Szeplőtelen Szív katolikus templom kertjében [16]
  • 2008. május 20. - A román Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék elutasította a per-újrafelvételi kérelmet a Wass Albert ügyében [17]
  • 2011-ben teret neveztek el róla Budapest XVII. kerületében.[18]

Wass Albert köztéri szobrai és emlékművei a Kárpát-medencében

  • Erdély
    • Feketelak református templomkert, 2008. május 21.: fa emlékoszlop avatása (Rosengart Béla fafaragó munkája)[3]
    • Holtmaros, mellszobor, református templom, szobrász: Kolozsy Sándor [4] [5]
    • Szászrégen, mellszobor, a katolikus templom kertje (2001. augusztus 11.), szobrász: Jorga Ferenc [6]
    • Vice, mellszobor, [7]
    • Szalárd völgye, "Wass Albert forrás" Emlékkő 2008. március 29. A megrongálását követően a holtmarosi templomban. [8]
    • Székelyudvarhely ahol furfangos módon játszották ki a tiltást. A 2004-ben létesített Emlékezés Parkjában elhelyezett „Vándor Székely" mellszobra ugyan Wass Albertet ábrázolja, de a posztamensre nem írták ki a nevét. - Blaskó János szobrászművész alkotása
  • Délvidék
    • Verőce Tóth Dávid alkotása 2005 [9]
    • Zenta Kopjafa Wass Albertnek 2008. szeptember 20. [10]
  • Magyarország
    • Aba (Fejér megye) Kopjafa Wass Albertnek
    • Alsózsolca Új Wass Albert emlékhely készült Alsózsolcán. 2008. június 4. [11]
    • Baja az ön­kormányzattal történt huzavona után a Szent Szív-templom parkjában találtak helyet a szobornak. [12]
    • Balatonalmádi 2008. augusztus 21-én Wass Albert-szobor avatóünnepsége a Szent Erzsébet-ligetben (Mihályi Gábor szobrászművész alkotása)
    • Balatonakarattya dombormű, a Balatonakarattyai Rákóczi-szilfa mellett
    • Békés Wass Albert mellszobor, 2008. szeptember 20-án avatták fel Lipovics János szobrászművész alkotását a Békés Városi Kulturális Központban [13]
    • Bonyhád (A világ első köztéri szobra Wass Albertről) Kolozsy Sándor műve [14]
    • Budakeszi Gábor Emese képzőművész mellszobrát, 2008. január 12-én avatták fel a Fő téri közparkban. Jobb Kor Polgári Egyesület, Budakeszi [15]
    • Budapest,
      • a Szabadság téri Hazatérés Templomában, a református templom bejárata előtt [16]
      • Csepelen, Királyerdőn a Szeplőtelen Szív katolikus templom kertjében (Sárossy Tibor szobrász alkotása) [17]
      • Magyarok Háza [18]
      • Zuglóban a Kassai téri Szentlélek Plébánia Kato­likus Közösségi Ház kertjében 2006-ban a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége avatott emlékkövet [19]
      • Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskolá­ba, Oláh Szilveszter domborműve 2006
      • Bedey Gábor szobrászművész alkotását az író születésének 100. évfordulója alkalmából avatták fel a XVII. kerületi Erzsébet körúton [20]
      • Wass Albert emlékszoba a VII. Rákóczi út 8/a. alatt[19]
    • Dabas Wass Albert szobor [21]
    • Debrecen,
    • Gödöllő [25]
    • Győr-Ménfőcsanak, Bezerédj-kastély, Kolozsy Sándor szobrászművész alkotása
    • Harkány szobrász: Baróthi Ádám (Szászrégen) 2005 [26]
    • Hajdúnánás a refor­mátus iskola falán 2005-ben elhelyezett emléktábla Sebestyén Sándor szob­rászművész alkotása [27]
    • Hódmezővásárhely
    • Kaposvár A Klebelsberg Kuno Középiskolai Kollégium udvarán álló szobor a délvidéki Csasznyi István szobrászművész alkotása [28]
    • Kapuvár, a tűzoltóság mellett
    • Mezőkövesd, Kiss Mátyás alkotása 2006
    • Miskolc, kopjafacsalád, Miskolc-Hejőcsaba, református gyülekezet templomkertje
    • Nagyatád
    • Nógrádverőce
    • Pákozdon domborműves emlékkövet avattak tiszteletére a történelmi emlékparkban; Domokos Béla 2006-os alkotása [29]
    • Pilisszántó az iró emlékköve és emléktáblája a Sziklaszínház bejáratánál (2005. június 25.)
    • Pécs Bálicsi út 31. alatti magánház kertjében található Wass-portrét 2006-ban állították [30]
    • Rátót mellszobor. [31] http://www.wassalbert.eu/wasalbert/nagykep/nagy86.html
    • Sajószentpéter a Görög Katolikus Templomkertben emlékkő található
    • Sárospatak
    • Sátoraljaújhely a Magyar Kálvárián 2005 [32]
    • Solymár a Templom téren 2005-ben állítottak mellszobrot az író emlékére, a Blaskó János által készített emlékmű a Székelyudvarhelyen felállított "Vándor székely" címet viselő szobor másolata
    • Soltvadkert (Szent Korona Cukrászda) A mellszobrot Szervánszky László és családja állíttatta, 2007. október 23-án.
    • Sükösd [33]
    • Szarvas mellszobor, 2007. október 23-án avatták fel a a Körös parti sétányon. Egy szarvasi magánszemély adományából készítette Mihály Gábor Munkácsy díjas szobrászművész. [34]
    • Szeged (Kálvin tér)[20]
    • Szentes a Szent Anna templom mellett
    • Szigliget - a község polgár­mestere a politikasemlegességet és a fa­lu nyugalmát szerette volna megőrizni, így elmarad a szobor állítás.
    • Szolnok [35]
    • Szombathely mellszobor. A szombathelyi polgárok közadakozásából készítette Somogyi Tamás szobrászművész, a kámoni Krisztus Király Templom előkertjében lett felállítva 2006. június 22-én. (Entz Géza és Kelemen Lajos kutatásai szerint a Wass család Vas megyéből származott a Mezőségbe.) [36]
    • Taksony, mellszobra a Szent Anna téren, Gábor Emese alkotása [37]
    • Tiszaföldvár Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászmű­vész domborműve 2006
    • Tolcsva, római katolikus templom
    • Törökszentmiklós mellszobor, szoboravatás 2010. június 6. református templom templomkertje
    • Zalaegerszeg A bronzból készült mellszobor a Dózsa ligetben, Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész alkotása. 2008 [38]
    • Pápa Wass Albert Emlékkő
    • Várpalota a Wass Albert-emlékévben 2008. április 8-án 13 almafácska ültetésével Wass Albert-liget néven alakított ki "élő emlékművet" a Palotai Turul Társaság önkormányzati támogatással. Az ötlet az írónak A tizenhárom almafa című regényén alapszik.
    • Verőce Wass Albert mellszobor, Wass Albert park
    • Martfű [39]
    • Wass Albert életéről először a Hungarista Mozgalom Hírszolgálata utolsó vezetője, Szemenyei-Kiss Tamás írt átfogó életrajzot a marosvásárhelyi "A Hét" című folyóirat oldalain. A három részes tanulmányt ("Ki menti meg Wass Albert lelkét?") az utóbbi években több romániai és magyarországi egyetemen jegyzetként használják a magyar irodalomtörténeti tanszékeken.

Származása

Wass Albert családfája[21][22]
czegei gr. Wass Albert
(Válaszút, 1908. jan. 8.–
Astor Park, Florida, 1998. febr. 17.)
író, költő
Apja:
gr. Wass Endre
(Vasasszentgotthárd, 1886. aug. 21.–
Hamburg, 1975. nov. 5.)
mezőgazdász, huszárszázados
Apai nagyapja:
gr. Wass Béla
(Kolozsvár, 1853. jan. 28.–
Mezőzáh, 1936. szept. 1.)
főispán
Apai nagyapai dédapja:
gr. Wass Albert
(Nagyiklód, 1819. febr. 10.–
Mezőzháh, 1911. szept. 1.)
főkormányszéki titkár
Apai nagyapai dédanyja:
sepsiszentiváni Kilyén Mária
(Kolozsvár, 1829. szept. 29.–
Mezőzáh, 1912. jún. 19.)
Apai nagyanyja:
losonczi b. Bánffy Rachel
(Marosvásárhely, 1856. jún. 21.–
Vasasszentgotthárd, 1936. jún. 15.)
Apai nagyanyai dédapja:
b. Bánffy János
(Fugad, 1810. szept. 17.–
Beresztelke, 1873. dec. 8.)
főispán
Apai nagyanyai dédanyja:
hadadi b. Wesselényi Jozefa
(1812. ápr. 21.–
1899. jan. 6.)
Anyja:
losonczi b. Bánffy Ilona
(Türe, 1883. nov. 21.–
Bécs, 1960. jún. 25.)
Anyai nagyapja:
b. Bánffy Zoltán
(Beresztelke, 1841. szept. 15.–
Beresztelke, 1892. jún. 7.)
főispán
Anyai nagyapai dédapja:
b. Bánffy János
(Fugad, 1810. szept. 17.–
Beresztelke, 1873. dec. 8.)
főispán
Anyai nagyapai dédanyja:
hadadi b. Wesselényi Jozefa
(1812. ápr. 21.–
1899. jan. 6.)
Anyai nagyanyja:
széki gr. Teleki Erzsébet (Eliz)
(Sáromberke, 1853. aug. 17.–
Kolozsvár, 1937. aug. 27.)
Anyai nagyanyai dédapja:
gr. Teleki Sámuel
(1819. okt. 30.–
Kolozsvár, 1882. ápr. 11.)
Anyai nagyanyai dédanyja:
bethleni gr. Bethlen Erzsébet
(1818. –
Bécs, 1860. jan. 8.)

Jegyzetek

  1. Wass Albert születésének 102. évfordulója - 2010. január 8.
  2. „…egyszerűen nem vettek róla tudomást. Sem a romániai magyar írói hagyomány ébresztői, sem Béládi Miklós, Pomogáts Béla, Rónay László, az emigrációs irodalom kiváló ismerői. Valószínűleg nem tartották az életművet olyan értékesnek, mint például Nyirő Józsefét, ráadásul a mérvadó emigráns folyóiratokban, lapokban sem volt jelen Wass.”
  3. A_funtineli_boszorkány, hu.wikisource.org
  4. A Wass család cegei levéltára Valentiny Antal oklevélkivonatait felhasználva közzéteszi W. Kovács András, Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása, Kolozsvár, 2006
  5. Várdy Béla: Wass-kor
  6. Magyar Országgyűlési Almanach az 1897-1901. évi országgyűlésről
  7. Raffay Ernő - Takaró Mihály - Vekov Károly: Wass Albert igazsága, Szabad Tér, 2004, ISBN 963-217-477-1
  8. Életrajz Wass Albert (1908-1998)
  9. Habár a hegyeit nem, de magyar állampolgárságát megkaphatta:Wass Albert magyar állampolgárságának visszaállítása | EuroAstra Internet Magazin
  10. Erdélyi Elbeszélők, Kolozsvár, 1941. E kötetben szerepel még: Asztalos István, Bánffy Miklós, Gagyi László, Gulácsy Irán, Hunyady Sándor, Kacsó Sándor, Kemény János, Kós Károly, Kovács László, Kuncz Aladár, Makkai Sándor, Molter Károly, Nyírő József, Sipos Domokos, Szencei László, Tamási Áron: az erdélyi magyar irodalom színe-java!
  11. A vitáról: Lukács Csaba: Wass Albert nem térhet haza. Melyik lesz a következő jelkép, amit fel kell adnunk a politikai korrektség jegyében? Magyar Nemzet, 2004. március 4. 7. o.
  12. Népszabadság Online: Perújrafelvétel Wass Albert ügyében
  13. http://www.vitezirend.co.hu/CV%20&%20Award/vWass%20Albert.htm (utolsó két sor)
  14. Wass Albert-szobrot avattak Csepelen - FN.hu
  15. Erdély ma - egy szebb holnapért
  16. Névcserék Budapesten: Széll Kálmán és Wass Albert tér, Elvis Presley park. vasnépe.hu, 2011. április 27. (Hozzáférés: 2011. augusztus 16.)
  17. Kráter Műhely Egyesület
  18. http://szegedma.hu/2008/10/21/wass-albert-szobrot-avatnak-szegeden/
  19. Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája SZ–ZS, Heraldika Kiadó, Budapest, 1998., 106-107, 232-233. o. ISBN 963-858-538-2
  20. Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája A–J, Natura Kiadó, Budapest, 1990., 86. o. ISBN 963-234-313-1

 

Források

  • Doma-Mikó István: Wass Albert titokzatos halála. Demokrata, 2003. 10-es szám.
  • Balázs Ildikó: Wass Albert tanulmányok, krater.hu
  • Balázs Ildikó:Wass Albert életmű-bibliográfia 1923-2003, krater.hu
  • Wass Albert: Rövid önéletrajz (részletek), hhrf.org
  • Ágoston Vilmos: A Kisajátított tér, eokik.hu
  • Szücsné Harkó Enikő: Wass Albert írói pályaképe. Dunaújváros: Meritum Text, [2004]; 2. kiadás: Targu-Secuiesc/Kézdivásárhely: Havas, 2005
  • Márkus Béla: Hozsanna néked, Wass Albert? - Két dokumentumkötet margójára. = Kortárs, 49/3. (2005). 114-128.
  • Márkus Béla: Két könyv Wasss Albert emlékezetére. = Irodalmi Jelen (Arad). (2005. augusztus).
  • Szemenyei-Kiss Tamás: Ki menti meg Wass Albert lelkét? (A Hét, Marosvásárhely, 2007.)[40]
  • Márkus Béla: „Wass Albert kezében lesz feladata a tollnak” - bírálatok, méltatások a két világháború között. = PoLíSz, 113. (2008. április). 28, 29.
  • Turcsány Péter: Wass Albert a boldog szomorúember I. Pomáz: Kráter, 2008.
  • Balázs Ildikó: Wass Albert erdélyi korszaka 1923-1944. Marosvásárhely: Mentor Kiadó, 2010. [41]

Külső hivatkozások

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Wass Albert témájú médiaállományokat.

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

Wass Albert témában.

Wikiquote-logo.svg

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak

Wass Albert témában.

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap