1923. február 6-án született Lóránr Gyula labdarúgó, az Aranycsapat tagja

Szerkesztő A, k, 02/06/2018 - 00:06

Lóránt Gyula (született Lipovics Gyula, Kőszeg, 1923. február 6.Szaloniki, 1981. május 31.) magyar labdarúgó, az Aranycsapat keménységéről ismert középhátvédje, labdarúgóedző.

 

Pályafutása
 

Klubcsapatban

Kőszegen - az 1937-ben megnyílt líceum második osztályába kerülve - 1940-ben kezdett játszani, 16 évesen a Kőszegi Sport Egylet első csapatában. Parádés játéka miatt felfigyeltek rá és bekerült az ifjúsági válogatottba. 1940. december 8-án Splitben 5–3-ra verték Horvátország ifjúsági válogatottját. 1941-ben a 3. osztályt már Szombathelyen, az Állami Horváth Boldizsár Kereskedelmi Középiskolában kezdte és átigazolt a Szombathelyi FC-be. A SZFC 1942-ben az NB II első helyén kezdte a Zrínyi csoport tavaszi fordulóját, és jobb gólaránnyal felkerültek bajnokként az NB I-be. Az SZFC a bajnokságban második helyen végzett, ez volt fennállásának legszebb eredménye. Érettségi után 1943. július 31-én lett a Nagyváradi AC igazolt játékosa. Első meccsükön Szatmáron egy barátságos mérkőzésen 11–2-re nyertek. Első NB I-es mérkőzését a NAC-ban a Szolnok ellen játszotta. A NAC 5–2-re győzött, Lóránt Gyula balösszekötőként szerepelt. 1943. november 21-én lőtte élete első NB I-es gólját 20 méterről a Gamma válogatott kapusának a hálójába. 1944. június 4-én már 5 gólt rúgott a BSZKRT csapatának, 9–2-re nyertek és bajnokok lettek a bajnokságban. 1944. október 13-án a Nemzeti Vasasban először lépett pályára. Az 5 nagyváradi játékossal megerősített Vasas a Csepel ellen 5–2-re nyert.[1]

2010-ben a FourFourTwo labdarúgó-magazin minden idők legjobb magyar labdarúgói között a 37. helyre sorolta.

 

A válogatottban

37 mérkőzésen játszott a magyar válogatottban, az Aranycsapat középhátvédjeként. A Helsinki olimpián olimpiai bajnok lett a magyar válogatottal. Szerepelt az évszázad mérkőzésén és az 1954-es világbajnokság berni döntőjében is.

Válogatottbeli pályafutását megszakította, hogy 1949 márciusában három másik focistával - Egresi Bélával, Mészáros Józseffel és Kéri Károllyal - megpróbált nyugatra szökni, ám az Államvédelmi Hatóság elkapta és társaival együtt a Kistarcsai Központi Internálótáborba zárták, ahonnan csak Sebes Gusztáv válogatott szövetségi kapitány Kádár János akkori belügyminiszternél tett személyes közbenjárására szabadult.[2][3]

 

Edzőként

Játékos-pályafutása után sikeres edző volt, több élvonalbeli német csapat (például a Bayern München) edzőjeként is tevékenykedett, 1976-ban pedig görög bajnoki címet szerzett a PAOK Szaloniki csapatával.

 

Halála

1981-ben a PAÓK vezetőedzőjeként a görög bajnokságban az PAE Olimbiakósz SZFP elleni rangadó 76. percében szívrohamot kapott a kispadon, miután csapata kihagyott egy nagy helyzetet.[4]

Haláláról méltatlanul kevés szó esett Magyarországon, nem is itthon, hanem a dél-németországi Endingenben temették el. 2011 májusában özvegye és lánya kezdeményezésére maradványait hazahozták Kőszegre. Az újratemetéssel egy időben a kőszegi múzeum emlékkiállítást szervezett.[5] Lóránt Gyulát posztumusz őrnaggyá léptette elő a honvédelmi miniszter. Emlékére a kőszegi sportpályát Lóránt Gyula sporttelepnek nevezték el.

 

Szállóigéi

  • Der Ball ist rund. Wäre er eckig, wäre er ja ein Würfel. A labda gömbölyű. Ha szögletes lenne, akkor az dobókocka lenne.
  • Bundesligaspiele sind keine russische Wahlen, bei denen immer gewonnen wird. A Bundesliga-meccsek nem orosz választások, ahol mindig nyerni lehet.

Sikerei, díjai

  • Munka érdemrend (1953)[6]
  • A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954)[7]
  • Kőszeg város posztumusz díszpolgára (1998).

Játékosként

Honvéd:

Nagyváradi AC:

Magyarország

Edzőként

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap