1945. április 2-án hunyt el Apor Vilmos boldoggá avatott magyar vértanú püspök.

Szerkesztő A, k, 04/02/2019 - 00:10

 

 

 

Boldog báró altorjai Apor Vilmos (Segesvár, 1892. február 29.Győr, 1945. április 2.) boldoggá avatott magyar vértanú püspök.

 

Élete
 

Neves erdélyi arisztokrata család sarja. A kalksburgi majd kalocsai jezsuitáknál tanult. Már gyermekkorában kialakult benne a papi hivatás iránti érdeklődés, ami a gimnáziumi évek alatt tovább erősödött. Az innsbrucki egyetem teológia szakán szerzett diplomát. 1915. augusztus 24-én, Nagyváradon szentelték pappá. Gyulán kezdte meg szolgálatát segédlelkészként és tanárként. 26 évesen nagy tekintélyre tett szert, amikor a román katonák túszszedő akciója után, az elfogott gyulai polgárok ügyében – többedmagával – Bukarestbe utazott, s az angol arisztokrata származású román királynénál kieszközölte a túszok szabadon bocsátását. 1918-ban nevezték ki plébánosnak; tényleges papi hivatása ekkor vette kezdetét. Kinevezését elképzeléseinek megvalósítására használta föl. XIII. Leó pápa valamint Prohászka Ottokár nyomdokain haladva kiemelten foglalkozott az egyház szociális felelősségével. Gyermek-ínségkonyhát működtetett, számos közösséget hozott létre, templomot újított föl. 1919-ben, amikor a Tanácsköztársaság betiltotta az iskolai hittanoktatást, a szülők mozgósításával elérte annak visszavonását. 1934-ben a ferences nővérek segítségével családlátogatásokba kezdett. 1941. február 24-én, 49 éves korában Gyulán szentelték püspökké, március 2-án ünnepélyes keretek között vonult be Győrbe. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás 1941 elején őt nevezte ki a Magyar Szent Kereszt Egyesület elnökévé, amely testület az egész ország területére kiterjedően a keresztény hitre térő zsidó polgárok ügyével foglalkozott.

A háború ideje alatt, 1943-ban Serédi a formálódó modern katolikus politikai irányzat szervezését is őreá bízta. 1943. augusztus 26-án a győri püspöki palotában gyűltek össze a kor katolikus közszereplői, hogy megvitassák a keresztény politizálás lehetőségeit, szembehelyezkedve a korszak kurzuspolitikájával.[1] Az új erők és a régi szereplők kompromisszumaként létrehozta a Katolikus Szociális Népmozgalmat, melynek védnöke ő, elnöke pedig Kovrig Béla szociológus, a kolozsvári egyetem rektora lett. Később ebből a közösségből alakult meg a Demokrata Néppárt.

 

És aki megtagadja a kereszténység alaptörvényét a szeretetről és azt állítja, hogy vannak emberek és csoportok és fajták, melyeket gyűlölni szabad, és azt hirdeti, hogy az embereket kínozni szabad, legyenek azok akár négerek, akár zsidók, az bármennyire kérkednék is azzal, hogy keresztény, olyan, mint a pogány és nyilvános bűnös.

– Apor Vilmos püspök 1944 pünkösdvasárnapi prédikációja (részlet)

 

A német megszállás és nyilas hatalomátvétel után felekezetre és etnikumra való tekintet nélkül állt ki az üldözöttek mellett. Keményen bírálta és ostorozta a fennálló rendet, személyesen kelt a kiszolgáltatottak védelmére a német és nyilas vezetőkkel szemben (1945).

 

 

Halála és tisztelete

 

1945. március 28-án megkezdődött Győr ostroma. Március 30-án, miután a rezidenciájára menekült asszonyok kiadását megtagadta, egy szovjet katona dulakodás közben halálosan megsebesítette. Pálffy Sándor – a püspök unokaöccse, aki akkor 17 éves volt – a nagybátyja elé ugrott és három golyót kapott. A püspököt is három golyó érte, egy a homlokát súrolta, a második a jobb karján reverendája és inge kézelőjét lyukasztotta át, a harmadik - a halálos golyó - a hasüregbe hatolt be.[2] A katonák elmenekültek, senkinek sem lett bántódása.[3][4]

Április 2-án, húsvét hétfőn, hajnali egy órakor belehalt sérüléseibe. Holttestét a győri kármelita templom kriptájában temették el. 1986. május 23-án a székesegyházban helyezték végső nyughelyére. 1997. november 9-én II. János Pál pápa boldoggá avatta.

 

 

Emlékezete

 

Budapest XII. kerületében teret neveztek el róla, ahol bronzszobrot is állítottak tiszteletére 1997-ben (Marton László alkotása).

Apor Vilmos szobra Budán, a róla elnevezett téren

Gyulán 1998-ban avatták fel szobrát, Bocskai Vince szobrászművész alkotását. Ugyancsak Gyulán teret neveztek el róla.

A Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola 2000. január 1-jétől felvette Apor Vilmos vértanú püspök nevét, mivel amióta egyházi tulajdonba került, nevelési elvei nagyon közel állnak a főpap szellemiségéhez (a főiskola egy tűzeset miatt 2004-ben Vácra költözött). Szintén a nevét viseli a Kimle novákpusztai részén épített római katolikus templom.

Gyulán két emléktáblája található, a Harruckern téren.

A győri Püspökvárban 2012-ben helyezték el a Toronykilátó bejárata előtt Lebó Ferenc szobrászművész által készített Apor életnagyságú szobrát. Lebó Ferenc a vatikáni Magyarok nagyasszonya kápolnájába készített, 2001-ben, Apor Vilmos domborművet.[5]

 

 

Származása

Apor Vilmos családfája

br. altorjai Apor Vilmos
(Segesvár, 1892. febr. 29.–
Győr, 1945. ápr. 2.)
püspök
Apja:
br. altorjai Apor Gábor
(Bécs, 1851. ápr. 12.–
Baden bei Wien, 1898. aug. 19.)
államtitkár
Apai nagyapja:
br. altorjai Apor Sándor
(Kolozsvár, 1820. júl. 18.–
Robitsch, 1867. aug. 5.)
főtörvényszéki tanácsos
Apai nagyapai dédapja:
br. altorjai Apor Lázár
(Bibarcfalva, 1784. dec. 18.–
Baden bei Wien, 1868. jan. 16.)
cs. és kir. kamarás
Apai nagyapai dédanyja:
szeleci Szeleczky Karolina
(Szatmár, 1793. ápr. 5.–
Altorja, 1856. okt. 13.)
Apai nagyanyja:
Stresow Sarolta
(Riga, 1829. jún. 24.–
Baden bei Wien, 1902. nov. 8.)
Apai nagyanyai dédapja:
n.a.
Apai nagyanyai dédanyja:
n.a.
Anyja:
gr. erdődi Pálffy Fidele
(Pozsony, 1863. okt. 8.–
Budapest, 1934. okt. 20.)
Anyai nagyapja:
gr. erdődi Pálffy Géza
(Pozsony, 1834. márc. 23.–
Bécs, 1898. okt. 17.)
cs. és kir. kamarás
Anyai nagyapai dédapja:
gr. erdődi Pálffy János
(Vöröskő, 1797. jún. 7.–
Pozsony, 1870. dec. 13.)
cs. és kir. kamarás
Anyai nagyapai dédanyja:
gr. monyorókeréki és monoszlói
Erdődy Amália
(Zágráb, 1800. ápr. 29.–
Pozsony, 1867. ápr. 24.)
csillagkeresztes hölgy
Anyai nagyanyja:
gr. monyorókeréki és monoszlói
Erdődy Gizella
(Razvar, 1835. jan. 16.–
Moson, 1914. jan. 7.)
csillagkeresztes hölgy
Anyai nagyanyai dédapja:
gr. monyorókeréki és monoszlói
Erdődy Károly
(1793. febr. 10.–
1873. febr. 20.)
Varasd vármegye főispánja
Anyai nagyanyai dédanyja:
gr. Chamare-Harbuval Henrietta
(1795. jan. 29.–
1841. febr. 18.)
csillagkeresztes hölgy

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap