2006. szeptember 17., az őszödi beszéd kiszivárgásának napja

Szerkesztő A, cs, 09/17/2015 - 00:15

 

 

 

 

 

 

 

Gyurcsány Ferenc hitvallása 2006. szeptember 17-én került a széles nyilvánosság elé. A kiszivárogtatók személyét többen többféleképpen látják: valakik magát a miniszterelnököt tartják annak, mások MSZP-s él-politikusokat (Szili Katalin, Szekeres Imre, Baja Ferenc) teszik annak, vagy Eduardo Rózsa-Flores személyében egy világforradalmárt, s van ki Fidesz-es szálakat lát e mögött. Mindenesetre a kiszivárogtatás időpontja nem volt véletlen, pontosan az őszi helyhatósági választások (X.1.) finiséhez érve történt meg. 

 

 

Hogy melyik párt-konstellációnak volt nagyobb szüksége erre, azt csak találgatni lehet. Gyurcsányék nyilván arra számítottak, hogy „lesznek tüntetések… a Parlament előtt. Előbb-utóbb megunják, hazamennek”. A beszéd nyilvánosság elé tárásával időt nyernek, valamilyen módon elterelik a figyelmet a költségvetési vitákról, illetve rávilágítanak az ország rettentően rossz gazdasági helyzetére. Gyurcsány azonban tagadta a nyilvánosság elé tárásban való közreműködését.

A másik oldal politikai előnyöket kívánt kovácsolni a durva szöveg leközléséből, sőt a kormányoldal széles körű népszerűségvesztését meglovagolva erőteljes kampányt is indított. Ebben – mivel illegitimnek tekintette a miniszterelnököt – az önkormányzati választásokat a kormányról szóló népszavazásnak állította be, amelynek sikere után előrehozott választásokat vizionált.

Gyurcsány és az MSZP-s vezérkar már a kiszivárogtatás másnapján pontosan tudták, hogy ki illetve kik hozták nyilvánosságra a szöveget. Azért nagy jellemesen a Fideszre fogták az egészet. Az is igaz, hogy a Fidesznek kellett ez az ügy, igyekeztek is rátenni még egy lapáttal.

A miniszterelnök magyarázkodásba kezdett: hogy mondatainak stílusa és a hangnem csak egy szenvedélyes beszéd kellékei, „költői túlzások”, indulatok. Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezető nyilatkozata szerint Gyurcsány nem csak magáról, pártjáról és kormányáról, hanem az egész rendszerváltó elitről beszélt, amikor hazugnak nevezte a rendszert, s ezt később Gyurcsány is megerősítette.

Az önkormányzati választásokon a Fidesz-KDNP fölényes győzelmet aratott. A kormány 3 napos ultimátum után sem mondott le, törvényi kötelezettség híján. Az „őszödi böszmének” gúnyolt Gyurcsány bizalmi szavazást kért maga ellen az Országgyűlésben, de a kormánypárti képviselők egyhangúan kiálltak mellette. Így elmaradt az előrehozott választás, a hazudozásnak semmilyen politikai következménye nem lett.

Az ügy még a mai napig is éli utóéletét. Továbbra sem nyilvános, hogy a felvételek, vagy azok másolata végül hogyan jutott el a sajtóhoz.

Brády Zoltán, a Kapu folyóirat főszerkesztője 2009 áprilisában, Eduardo Rózsa-Flores halála után azt nyilatkozta, hogy a beszéd felvételét a „forradalmárral” ők ketten juttatták el a nyilvánosságnak.

2009 decemberében tették közzé a több mint három évig tartó nemzetbiztonsági vizsgálat eredményeit. Ez kizárta, hogy az épületen kívülről történt volna a lehallgatás. Megállapította, hogy a felvétel készítése nem volt jogellenes, nem használtak hozzá titkosszolgálati eszközöket. Tóth Károly, a bizottság szocialista alelnöke azt nyilatkozta, hogy "az MSZP vezetésében, méghozzá a hivatalos felvételhez szabályos körülmények között hozzáférők között kell keresni a balatonőszödi hangfelvétel kiszivárogtatóját".

Gyurcsány Ferenc 2011 júniusában leírta és elküldte Mesterházy Attila MSZP-elnöknek azoknak a nevét, akik szerinte kiszivárogtathatták a beszédet. Ezt azzal magyarázta, hogy Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja egy nyilatkozatában arról beszélt, hogy Gyurcsány vagy köre juttatta ki a beszédet a sajtónak. Mesterházy másnap újságírók előtt olvasatlanul megsemmisítette a Gyurcsánytól kapott borítékot. Lépését úgy indokolta: ha Gyurcsány nem érzi megdönthetetlennek, és ezért nem hozza nyilvánosságra információit, akkor tőle sem várható, hogy ezt helyette megtegye.

Gyurcsány 2012 szeptemberében azt mondta: három korábbi párttársa, akkori MSZP-s vezetők szivárogtathatták ki a beszédet. Annyit mondott, hogy egy nőről és két férfiról van szó, de mivel nincsenek cáfolhatatlan bizonyítékai, nem árulja el nevüket.

Gyurcsány 2013. április-májusi nyilatkozatai szerint volt egy olyan "debreceni szál" is, amely nem a baloldalhoz kötődik, amely "a városházáig, a polgármesterig vezet"

Mindenesetre a baloldali hívők ma is Gyurcsány evangéliumát, ezt a trágár szöveget, a csalás, a naplopás beismerését igazságbeszédnek tartják. Csupán egyetlen MSZP-s csoportosulás, a párt Társadalompolitikai Tagozata értékelte negatívan a miniszterelnököt: Gyurcsány szavainak eredményeképp megsérült a parlamenti demokrácia tekintélye, a miniszterelnök elvesztette erkölcsi hitelét.

 

Tulajdonképpen mindegy is, hogy ki szivárogtatta ki ezt a beszédet. A tartalom a lényeg! Az abban elhangzott beismerő vallomások. Ennek ellenére a számonkérés elmaradt. Sőt, egyetlen egy szocialista képviselő sem volt, aki tiltakozott volna, hogy ő nem lopott, hazudott, hogy ő dolgozott és az országa sem k…a ország.

Ezek a szomorú és következmények nélküli tanulságai az egésznek…

 

 

 

Felber Zsolt

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap