2006. szeptember 30-án hunyt el Sütő András író

Szerkesztő B, szo, 09/30/2017 - 00:11

Sütő András (Pusztakamarás, Románia, 1927. június 17. – Budapest, 2006. szeptember 30.) Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író.

Életpályája

Mezőségi szegényparaszti családból származott. A nagyenyedi református kollégium, majd a kolozsvári református gimnázium diákja volt. Első írását 18 éves korában közölte a kolozsvári Világosság című lap, Levél egy román barátomhoz címmel.

1949-ig Kolozsváron a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola rendező szakos hallgatója volt, majd tanulmányait megszakítva a Falvak Népe című hetilap főszerkesztője lett. 1951-ben Bukarestbe költözött, mivel a szerkesztőséget oda helyezték át. Nem tudott azonosulni az 1950-es évek politikai viszonyaival ezért 1954-ben lemondott állásáról és Marosvásárhelyre költözött, ahol 1989-ig helyi lapok, köztük az Erdélyi Figyelő főszerkesztői pozícióját töltötte be.

1965–1977 között parlamenti képviselő, 1974–1982 közt a Romániai Írószövetség alelnöke volt. 1980-tól kezdve a Ceaușescu-rezsim betiltotta műveinek kiadását és színdarabjainak bemutatását, ezért 1980 és 1990 között csak Magyarországon tudott publikálni. Ebben az időszakban ő és családja a hatalom és a Securitate folyamatos zaklatásainak voltak kitéve. 1990-ben a marosvásárhelyi fekete március idején a magyarok és románok között kitört etnikai zavargások során veszítette el egyik szeme világát.

Több tucatnyi magas színvonalú prózai és drámai műve a jelenkori magyar írók élvonalába emelte. 1998-ban a Digitális Irodalmi Akadémia egyik alapító tagja volt.

Életének 80. évében, 2006. szeptember 30-án, hosszan tartó betegség után melanómában hunyt el. A marosvásárhelyi vártemplomban volt felravatalozva, majd a református temetőben helyezték örök nyugalomra.

Néhány ismertebb műve

Mezítlábas menyasszony (dráma) Bukarest, 1950
Félrejáró Salamon (kisregény) Marosvásárhely, 1956
Pompás Gedeon (dráma) Bukarest, 1968
Anyám könnyű álmot ígér (regény) Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1970
Istenek és falovacskák (esszék) Bukarest, 1973
Egy lócsiszár virágvasárnapja (dráma) Bukarest, 1975
Csillag a máglyán (dráma) Bukarest, 1975
Káin és Ábel (dráma) Bukarest, 1977
Engedjétek hozzám jönni a szavakat (esszé) Bukarest, 1977
Évek – Hazajáró lelkek (cikkek, naplójegyzetek) Bukarest, 1980
A szuzai menyegző (dráma), 1980
Advent a Hargitán (dráma) Budapest, 1987
Az álomkommandó (dráma) Budapest, 1987
Szemet szóért (naplójegyzetek) Debrecen, 1993
Heródes napjai (Naplójegyzetek az erdélyi magyarok exodusáról) Debrecen, 1994
Balkáni gerle (dráma) Budapest, 1999
Erdélyi változatlanságok (Esszék, cikkek, beszélgetések) Debrecen, 2001
Létvégi hajrában (Esszék, jegyzetek, beszélgetések, levelek) Debrecen, 2006
Hargitai vadászkalandok

Digitalizált művei [szerkesztés]

Digitális Irodalmi Akadémia

Díjak, elismerések

Román Népköztársaság Állami Díja (1951; 1953, harmadik fokozat)
Füst Milán-díj (1978)
Herder-díj (1979)
Alföld-díj (1986, 1987)
SZOT-díj (1989)
Bethlen-díj (1990)
Kossuth-díj (1992)
Erzsébet-díj (1993)
Kisebbségekért-díj (1995)
A Magyar Művészeti Akadémia tagja (1996)
Magyar Örökség díj (1996)
A Magyarság Hírnevéért-díj (1997)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1997)
Hazám-díj (2002)
A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozat) (2005) - az egyetemes magyar kultúrához való hozzájárulásáért, valamint az erdélyi magyarság szülőföldön való boldogulása, kisebbségi jogainak védelme érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként.
Magyar Kultúra Lovagja (2006)

Források

Kuszálik Péter: Purgatórium (Pro-Print, Csíkszereda, 2009) ISBN 978-973-8468-93-1
Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1852-1853. o. ISBN 963-05-6807-1

Kapcsolódó információk