Akinek birtokát megették az oroszlánok

Bodor Miklós László, h, 04/24/2017 - 00:06

Az első találkozás

1952 tavaszának egyik napján vézna kisfiú ült egy körfolyosós belvárosi bérház sárga, keramit kockás udvarának sarkában egy kopott - valaha fehérre festett - zsámolyon. Ölében internált nagybátyjától örökölt, megviselt könyv feküdt. A gyerek szinte itta a betűket.

Az ülőke mellett vörös cirmos macska hevert, a kandúr halkan dorombolt, fejét kispárnaként a kölyök lábára helyezve. A kacor, amikor a pince l

lejáratánál patkányra lesett, olyan volt mint egy tigris.

A macska neve Náci , a könyv címe Náhar volt.

A szerző pedig gróf Széchenyi Zsigmond.

 

ω

 

Rövid életrajz a lexikonból merítve.

Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi Zsigmond Nagyváradon született 1898. január 23.- án.

A gyermek,a Magyar Nemzeti Múzeum , az abból kinőtt Széchenyi Könyvtár alapítójának ükunokája.

Dédapja a "legnagyobb magyar" Széchenyi István testvérbátyja - Széchenyi Lajos.

Édesapja, Széchényi Viktor a születése idején a 7. huszárezred főhadnagya. Korábban Habsburg Ottó főhercegnek - a későbbi IV Károly néven (utolsó) magyar király édesapjának  volt szárnysegédje.

Édesanyja gr. Ledebur Wicheln Karolina. Érdekesség: Rudolf trónörökös budapesti szobra Széchényi Viktort ábrázolja valójában.

Szülei házasságából még négy gyermek: Sára,Irma, Márta,és Antal születtek.

Az apa, hogy gyermekeivel, és birtokainak ügyeivel eredményesen foglalkozhassék, elhagyta a hadsereget, és Sárpentelére telepített át székhelyét. A helységet ma már hiába keresnénk a térképen. A XX. század helység összevonási dühének áldozatául esett. Sárpentelét a mai Sárszentmihály községhez csatolták. A hajdani kedves otthon még rosszabbul járt:a hivalkodónak egyáltalán nem mondható kúriát lerombolták, ma nyoma sincs...

 

A birtok művelése mellett hamarosan  Fehér megye főispánja lett.

Elsőszülött fiából igyekezett feddhetetlen erkölcsű," igazvadászt" nevelni. A kisgyerek hajlamai is ez irányba mutattak.

A gumipuska, dugóspuska korszak ötéves koráig tartott. 1903 Karácsonyán a feldíszített fa alatt csillogott a gyermeki szívverést sokszorosára növelő csillogó-villogó légpuska.

Azonban a tél folyamán csak üresen puffogtathatott az ajándékával  a későbbi oroszlánvadász.

A verebek biztonságban pislogtak az udvarház melletti fák ágain. A lepkékre folyt a vadászat.

Következő évben a nagyapai kegy azután már megengedte az első "nagyvad", a mileschaui verébállomány legszebb példányának  meglövését. Hazatérve, ügyes fifikával elérte, hogy az etetőre gyülekező , cinkék vacsoráját dézsmáló verebek gyérítése az ő feladata legyen.

Megszelídítette Chichette nevű francia nevelőnőjét,aki megértette, hogy jobb, ha szigorúskodó nyelvórák helyett természetbaráttá, vadászbaráttá válva csepegteti bele az idegen nyelvet.

Kevésbé sikerült házitanítójával az egyezkedés, bár a lepkegyűjtésre rá tudta venni. Mégis fontos ember Czakó tanár úr! A századelő fotó amatőrjének üveglemezein maradtak meg a gyermek Széchenyi Zsigmond,és családi életük  fényképei.

Komolyabb szövetségesnek bizonyult a már-már családtagként az "udvartartáshoz" tartozott Öreg. Az apa bizalmi inasa. A csúzli készítés mestere.

.

'S "nevelői" sorában jelentékeny helyet foglal el Flórián, az Ugodról, homályos vadorzó eset miatt átköltöztetett fácánmester, Flórián. A hűséges vadász-tanár meghallva hajdani tanítványának kitelepített voltát, felkereste száműzetésében az írót. Ez nem volt teljesen veszélytelen. Könnyen válhatott volna maga is célszeméllyé az éber államterroristák szemében.

Az otthon tanulás után hamar a Székesfehérvári Állami Főreáliskolába, majd Budapesten a Ferenc József Főgimnázium következett

A felcseperedett mágnásfiú útja, érettségi után három évig harctéri "tanulmányokat" folytatott.

1920-21 között Münchenben, és egy stuttgarti egyetemen folytat gazdasági tanulmányokat. Egyik könyvében megírja a háború utáni viszonyokról, hogy Müncheni  egyetemista korában az előkelő étterem étlapján díszhelyen szerepelt  a  Halbe Saatkrähe mit Kraut, ami ékes magyarsággal fél varjú káposztávalt jelent.

Utána Oxfordba, és Cambridgebe vitt az útja,ahol zoológiát tanult.

 

A végzett ifjú, ezek után Kőröshegyi birtokán kísérletezett, tógazdasági, és márkázott vaj termeléssel. Sovány eredménnyel.

 

A kevéske jövedelmet az Afrikai, Ázsiai, és Alaszkai utak költségeire költötte.

Mi több a földbirtokait - saját meghatározása szerint - megették az oroszlánok!

Utazásairól írott könyveit az olvasók elkapkodják. Anyagi lehetőséget biztosítanak kötetei a megfelelő színvonalú életéhez, további utazásaihoz. A tudós vadászt, mezőgazdászt  persze szívesen alkalmazta a Földművelésügyi Minisztérium is irányító beosztásban.

 

Közben 1936. évben házasságot kötött Stella Crowtherrel. Az esküvő a Zsigmond kápolnában történt. A házasság nem állt fenn sokáig. Az angol feleség  két év múlva vissza utazott hazájába. Péter nevű fiuk Angliában született.

 

Zichy Béla területén Kabhegyen sikeresebb volt a szarvas állomány feljavításával, majd - mivel egzotikus expedíciókra az újra kitört háborúk miatt nem volt lehetőség -  Habsburg Albrecht főhercegtől érkezett a felkérés a visszakerült Belljei uradalom szarvas állományának rendbe tételére.

 

Budapest ostromát a Budai Várban élte át. A Vár ostroma idején 22 Széchenyi rekedt az erőddé vált romhalmazba zárva.

 

Apjának hűvösvölgyi háza gazda nélkül maradt, mert az idős házaspár Karácsonyt ünnepelni feljött az Úri utcai házukba, hazafelé igyekeztek, a Széll Kálmán téren  tudták meg,  hogy az oroszok már a Hűvösvölgyben vannak.

Az idős Széchényi Viktor pontos naplót vezetett az ostromról, kritikával illetve a közben  kapott álhíreket. A feljegyzéseket a közelmúltban rendezte sajtó alá Buzinkay Géza.

Széchenyi Zsigmondnak volt háza az Istenhegyi úton is. Értékeit várbeli otthona, és a Svábhegyen lévő ház között megosztva tartotta. Arra gondolt, hogy azt kiadja a háborúban semleges státuszt  elfoglaló Spanyol nagykövetnek. Így talán sértetlenül megmarad. Számítása nem vált be. Porrá zúzták, holott a szomszédos épületek épségben maradtak. A sors kegyetlen tréfája (?), hogy a várba szállított könyvtára megmenekült, míg a "biztonságban" diplomáciai védettség alatt hagyott 1300  trófeája közül csak mutatóban maradt  néhány.

 

A megszálló orosz csapatok fogságából, két puskája elajándékozása árán még ki tudta menteni elhurcolt édesapját, de azt követően  lavinaszerűen meg kezdődött saját kálváriája. Megismerte belülről a Mosonyi utcai rendőrfogdát, az Andrássy út 60 pincéit, és orosz börtönélményeket is megélt. Kiengedték.

Előbb vadászati felügyelő az Országos Erdészeti Központban. 1950- ben a Mezőgazdasági Múzeumba kerül, de rövidesen Polgár mellett találta magát kitelepítettként.

Végül sikerül Balatongyörökre kerülnie. Innen bejárhatott a Keszthelyi Helikon Könyvtárba.

Itt találkozik a szintén kitelepített, nappal kályhafűtőként, délután tolmácsként (!) idegenvezetőként alkalmazott Hertelendy Margittal, akivel házasságot köt.

A két azonos sorsú, és gondolkodású ember házassága sikeres. Egymást erősítve élik túl a nehéz éveket. Környezetük tiszteli őket. A kitelepített, alávetett emberből "gróf kartárs" lesz, nagy mulatságukra...

Enyhül a rájuk nehezedő nyomás. Könyveit újra kiadják, lassan-lassan kényszer lakhelyükről is visszajöhetnek a fővárosba.

 

Második házassága írígylésre méltóan jól sikerült. Sikerült mindenben hozzá illő, megértő, kellően sikerekre ösztönző párra találnia.

 

Az 1956- os forradalom, és szabadságharc során a dédapa alapította Nemzeti Múzeum Állat tára súlyos veszteségeket szenved.

Az új példányok megszerzése érdekében állami megbízással két ízben is kijut Afrikába. Magával viheti feleségét is.

 

Élete, megközelítően se a háború előtti szinten, és módon, mégis révbe jut.

Utolsó könyveiben nem behódolóan, megértően ír a szükségszerű társadalmi változásokról.

 

 

Budapesten 1967. április 24.- én tért meg Teremtőjéhez.

 

 

ω ω ω

 

 

Művei

 

                                        Magyar nyelven

Cím

Kiadás éve

Kiadások száma

Példányszám

Csui!...

1930.

10 kiadás

351 650

Elefántország

1934.

2 kiadás

9000

Hengergő homok

1935.

3 kiadás

45 600

Alaszkában vadásztam

1937.

9 kiadás

210 550

Náhar

1940.

8 kiadás

280 200

Afrikai tábortüzek

1959.

4 kiadás

187 000

Ahogy elkezdődött

1961.

5 kiadás

159 350

Denaturált Afrika

1968.

2 kiadás

90 500

Vadászat négy földrészen

1987.

1 kiadás

19 600

Két kecske

     1942

1 kiadás

3000

Trófeáim bemutatkoznak

     1990

1 kiadás

16 000

A szarvas selejtezése

     1948

1 kiadás

500

Ünnepnapok

     1963

4 kiadás

122 800

Szarvasok nyomában

     1979

1 kiadás

76 000

Összesen:

 

52 kiadás

1 571 750

                     Idegen nyelven

 

  • Land of Elephants (London) 1 kiadás
  • Tusschen dieren Gouddelvers (Amszterdam) 1 kiadás
  • Alaska (München) 2 kiadás
  • Bergteufel und Wünstenböcke (Salzburg) 1 kiadás
  • Nahar kral 'dzungle (Bratislava) 1 kiadás
  • Poloval somma Alaske (Bratislava) 1 kiadás
  • Wie es begann… (Salzburg) 1 kiadás
  • Freiertage (Salzburg) 2 kiadás

 

Források:

1.;http://mandarchiv.hu/cikk/1418/A_Zsiga_ment_volna_de_a_Szechenyi_nem_mehetett

2.;http://www.fotomuveszet.net/korabbi_szamok/200512/fotoamator_hazitanito_a_szazadfordulon?PHPSESSID=ff113bcde0d89aefc92a2a26535ca7ad

3.; http://konzervatorium.blog.hu/2008/06/13/szechenyi_zsigmond

4.; https://www.google.hu/search?q=Széchenyi+Viktor&ie=utf-8&oe=utf-8&gws_rd=cr&ei=V

5.; http://epa.oszk.hu/02100/02120/00024/pdf/ORSZ_BPTM_TBM_24_175.pdf

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap