Anyám virágoskertje

Bodó János, szo, 11/28/2015 - 00:07

 

 

 

 

 

Mostanában gyakran anyám
Virágoskertjéről álmodom,
Rózsák, violák, jázminok
Illata kísér végig az álmokon.
Hej, ti rózsafák, kik nőttetek vadon -
Nemessé oltottunk
Virágvasárnapon.
S ti gyöngyvirágok ott, kerítés tövibe',
Fejeteket miért hajtjátok most ti le?
Szomorúak vagytok? 
-Én sem vagyok vidám,
Mert e földi világtól
Már messze jár anyám,
Káron ladikján ül, kezében dália -
S a túlparton várja
Egy fehér orgona.

Anyám sírjánál

 

Eljöttem anyámhoz,
Mi lett véle mára?
Teste rég földdé vált, 
Férgek vacsorája -
De a szeme fénye
Csillagként világol,
S szeretettől fénylik,
Az éj ékes-fényes
Csillag-promenádja!

III.András

 

Magyarok királya
András, a harmadik
Szörnyű álmot látott,
Nemzete haldoklik.
Nyolc-tíz felé szakad,
Elfajzik a sarja,
Egyik a másiknak
A szemét kimarja.
Ország csak maradék,
Amit koncnak hagytak
Idegen érdekek,
Idegen hatalmak.
Aztán felriadva
Álmából a király
Testőrséget szólít,
Nem is szólít, kiált:
-Ide hozzám gyorsan,
Királynét akarok,
Különben kihalnak 
Mind-mind a magyarok!
Késő király, késő!
Te András, harmadik,
Néped, mint a kéve
Szétporlad, széthullik!

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap