Aorta

Bodó János, h, 01/04/2016 - 00:08

 

 

 

 

 

Szívem!
Te gyöngyháznyelű késem!
Az eget a földdel összekötő
Szép különlegességem!
Minden a tiéd: a múlt,
Ez az akárhogyan csavarható
Lámpabél,
Mely mindenképp kigyúlt,
A jelen,
Mely szavazott
Minden összejövetelen,
És a tarka jövő:
Mely ugyan biztosra nem tudható,
Inkább csak sejthető,
Minden és minden,
Mert  Te vagy az egyetlen
Szívem,
Te vagy az aorta,
Izmos falu jóság,
Egész világomnak
Lüktető hordozója.

 

2. Április

 

Szép szava, április:égre csacsog,
Ontja a sok csemegés falatot:
Mind a bogárka, a lepke arat,
Méz, ami most a virágon akad.
Boldog az ember is, itt a tavasz -
Gyermeke erre meg arra szalad,
Társa a víg kelekótya, a szél,
Mindig a győztes, előbb odaér,
Játszadozik, fut akár a higany,
Végire ér ide: égi zuhany!
 
3. Áta-bota

 

Áta-botáskodik már a nyár,
Sehol semmit soha nem talál -
Egyre több a sárguló levél:
Előbb a fán, majd ezt hord a szél.

Mintha nem tudná, ez nem való,
Zöld lombba a sárga elhaló,
A száraz ág, amelyik így zörög,
Letörik, a levél lepörög.

Most már mindegy, voltam eleget,
Feledtétek régen a telet.
Épp ideje, hogy a gondolat
Odahagyja a szép napokat.

Mindig mozdul, újabb állomás,
Születésre jön az elmúlás -
Nyárra ősz jön, aztán hull a hó:
A változás örökké való.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap