Arcok a Panaszfal mellől - Bevezető

Turcsány Péter, v, 06/26/2011 - 05:37

 

 

 

 

(A szerző bevezetője)

 

A részletek között kell járnunk, a részletekkel kell azonosulnunk, hogy megpillanthassuk a teljességet. Arcok, sorsok sokasága döbbent rá az egymásrautaltság társadalmi kényszerére. Részvét, figyelem és közvetlen jelenlét nélkül csak irányítani, csak döntéseket osztani, csak súlyosbítani lehet a meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket. Az elméletek csak látleletezhetik a változtatásra váró hiányokat. Az irányelvek dekorációi önáltatáshoz vezetnek, ha nem nézünk szembe az élet egyszeriségének tényeivel. Statisztikák helyett nagy barna szemek, éhes szájak, a magány hétköznapjai, betegségek, tehetetlenségek, tévedések, felháborodások, a társadalmi felemelkedés és lesüllyedés egymást gyötrő ellentmondásai.

Útirajz helyett emberi sorsok útjai. Az ember hallgassa meg a másik embert. A szociológia háttere: az egyik fél találkozása a másik féllel. A szociológia „segédmunkája”, a kérdőívezés, az interjúzás, a jegyzőkönyvezés: az empátia gyakorlóiskolája, részvétel és részvét alázata. Miképpen a szociográfia a szociológiának, úgy a közvetlen találkozások gondolat-indító, társadalmi önismeretre ébresztő hagyománya is előfeltétele a társadalmi méretű változtatásoknak. Ilyenkor az írástudó tollát nem önnön eszméje vezérli. Az írástudó nem a fáraóknak, hanem népének írnokává válhat.

A haditudósítók éberségével és részletességével születtek ezek a följegyzések. A megélhetésért, az emberi életért folytatott évszázados-évezredes állóháború beszámolói ezek az írások: tudósítások a hétköznapok állóháborúiról. Csontváry nagy vásznán az összetorlódott emberarcok fejezték ki az Isten utáni, az értő-cselekvő ember utáni vágyat, amelyet a 20. századi ember sem taszíthat el magától. ARCOK A PANASZFALNÁL. Kísértetiesen visszatérő látomás ma is.

A hatvanas évek közepétől újra polgárjogot nyert szociológia „melléktermékeként” egyetemisták, fiatal, kezdő értelmiségiek vállalkozhattak az ilyen és hasonló „szellemi segédmunkákra”. Szelényi Iván un. „100 magyar falu” kutatásában külön helyzet-összefoglalásokra, életstratégiai szituációk megírására buzdított. Hankiss Elemér életmód-életminőség kutatásában pedig külön feladatként jelölte ki a 4-5 oldalas beszámolók megírását. Ezek rendszerezését elkezdtem. Egy korszak talán első híradás-értékű sikolyai ezek az írások.[1]

Szociográfiák helyett reprezentatív portrék, folyamatos megvilágítás helyett vaku-képek; mint légben sodort kazalcsomókat, úgy hordta szét a társadalmi szél – a történelmi vihar – a tradicionális falutársadalmat! Farkasokra bízták a bárányokat, és sebhelyekkel teli az ingázók falvainak népe. A helyi vezetők sorsokat rokkantó mulasztásait és a szociológiai adatok hátterét egyként felmutató jelentések.

A kutatókat a „véletlen kockája” – az országos reprezentáció mintavétele – vetette a különböző településekre. Engem is. Néhol csak a cigánylakossággal beszélgettem. Máshol a mosogatónőtől a függetlenített párt-titkárig „reprezentálta magát” egy dunántúli kisváros. A beszámolókban ki-ki Pars pro toto (rész az egész helyett), egyén a tömegek helyett beszélt-vallott önmagáról és egy társadalom életlehetőségéről. Az írások stílusa rögtönzött, alkalmi; kompozíciója egyénre szabott; feladata az életsorsok fontos jellemzőinek és tényezőinek kiemelése. Ez az összeállítás nem összegző igényű, inkább felhívás és segítség a közvetlen megismerésen alapuló ítélet-alkotásra, a társadalmi-emberi önismeretre.

 

(1979. december)

 


[1]Angeter Mária, Bari Károly, Bruszt László, Demszky Gábor, Elekes Zsuzsa, Gergely András, Géczy János, Gyémánt Gábor, Horányi Katalin, Keresztessy Péter,  Kiszely Anna, Kovács Olga, Kopecsni Péter, Klementin József, Mazács György, Murgács Gábor, Nemes Mária, Németh János, Pap Béla, Pécsi Júlia, Rácz Judit,  Rácz Péter, Salamon Klára, Szegő Nóra, Szigeti Péter, Szilágyi Ibolya, Varga Jutka és mások feltáró buzgalommal és nagy humánummal megírt összefoglalói máig nem kerültek kiadásra. (1971 – 2010) 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap  

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap