Árpád-vonal: haditurizmus magyaros ételekkel

Kárpátalja-szer..., sze, 06/06/2018 - 00:12

Elsősorban magyar érdeklődőkre számítanak a kárpátaljai haditurizmus szervezői, akik központi programként a második világháború idején a magyar honvédség által kiépített Árpád-vonal és a hozzá kapcsolódó erődítésrendszerek megtekintését ajánlják. Aki valami egészen kalandos dologra vágyik, az mindenképpen járja végig. A kárpátaljai haditurizmus programjának kidolgozásával az Ungvári Nemzeti Egyetem turisztikai tanszékének és a Kárpátaljai Idegenforgalmi Információs Központnak a munkatársai foglalkoznak. Reményeik szerint sok érdeklődőt vonzanak majd a szomszédos országokból, mindenekelőtt Magyarországról és Oroszországból a Kárpátok hegyei közt kiépített és nagyrészt épségben fennmaradt katonai védelmi vonalak.

  Kárpátalja területén hat erődítésrendszer található. Közülük legfontosabb az Északkeleti- és Keleti-Kárpátokban kiépített, több mint 600 km hosszú Árpád-vonal, amelynek a Keleti-Beszkidek és a Berecki-havasok között kellett volna feltartóztatnia a Vörös Hadsereg támadását. Ugyancsak második világháború idején épült ki a Hunyadi-vonal, a Szent László- és a Szent István-állások, míg a csehszlovák hadsereg 1919 és 1939 között két erődítésrendszert, a Masaryk- és a Benes-vonalakat létesítette Kárpátalja területén.

   Az Árpád-vonal már most is vonzza a magyar turistákat, akik közül sokan keresik fel a Velika Hrabivnica (Szidorfalva) község határában található, 800 méter hosszú egykori lőállást. Az erődítésrendszer létesítményei könnyűszerrel megközelíthetők, akár négy óra alatt sikerülhet az Árpád-vonal 22 objektumát megtekintenie egy kirándulás során.

   A magyar turisták számára érdekes a vereckei honfoglalási emlékmű (Matl Péter munkácsi szobrász alkotása). A Vereckei-hágóra, ahol a magyar katonák 1939-ben nem lőttek le ukrán ellenállókat, a magyarok akkor is jártak, amikor ott még nem volt emlékjel. A Honfoglalási emlékmű elkészítésével pedig naponta több száz turista látogat el az emlékhelyhez. É akkor engedtessék meg egy személyes utazás élményeinek megosztása.

      Hajtűkanyarokkal tűzdelt  úton  jutunk fel  a hegygerincre, ahonnan elénk tárul a Keleti-Beszkideket  a Borzsa-havas vonulatától elválasztó széles völgy és  az annak alján fekvő Volóc. A településen még jól látszanak a német gázvezeték-építőknek  köszönhető fejlődés nyomai. Madártávlatból igazán európainak tűnik a város. De sajnos csak madártávlatból.
    Az út elkanyarodik  és néhány kilométer után  viharvert állapotában is festői látványt nyújtó  vasúti viadukt  alatt suhanunk át, hogy  a hídszerkezet túlsó oldalán lévő Zúgón  megkeressük az egykori Árpád-vonal  egyik hadállását. Értesülésünk szerint ugyanis  annak romjait felújította valaki és ott most egy unikális turistaszállót üzemeltet. Impozáns épületre számítottunk. Ezzel szemben  egy kerítés mögött meghúzódó, korszerű családi ház méretű épületet találunk. Azt, hogy jó helyen járunk  elsősorban  a kapu felett lévő  Grün Hof military hotel felirat igazolja. Az első igazán meglepő  dolog azonban az utcán lévő  útjelző oszlop, mely  latin betűs feliratokkal egyebek között azt mutatja, hogy Lemberg 197, Budapest pedig 467 kilométerre  van innen. A szálló felé mutató nyilat pedig az alábbi magyar szöveg egészíti ki:  orosz fürdő. Az előtérbe érve  meglepetésként hat a hatalmas  magyar nyelvű hadműveleti térkép, rajta a felirat: az ukrán front felderítési adatai 1944 augusztusában. Már ez is tetszik, hát még  a recepció melletti folyosó falán lévő Nagy-Magyarország térkép, az elszakított területek visszacsatolása utáni geopolitikai helyzetkép! Na és a vendégszobák feliratai! Mert lehet itt lakni, kérem, az Árpád-vonal nevű  szobában, de a Szent László állásban is hasonló kényelem várja az oda betérőt. Vendéglátónk készségesen vezet végig kis birodalmán.

   A tulajdonos Jevhen Szuheckij huszonhárom éves kijevi fiatalember. Hogy, hogy nem, de az ő fejéből pattant ki az ötlet, hogy az egykori katonai létesítmény romjait turistalátványosságként újraéleszti. Gyerekkorában többször táborozott  ezen a vidéken és már akkor sem értette, hogy  a kárpátaljaiak miért nem tudnak élni  az olyan történelmi értékeikkel, mint az Árpád-vonal megmaradt bunkerei. Gyorsan hozzáteszem: ezt mi sem értjük. Nevezhetjük a harcoló feleket megszállóknak, felszabadítóknak, mondja, de  a tényt, hogy  emberek ezrei ontották vérüket ezért a földért, nem lehet meg nem történtté tenni.  A tulajdonos meglepően tájékozott a kárpátaljai harci cselekményekről. A zúgói hadállásról azonban csak keveset tud. Ez a bunker  a  közeli viaduktot, illetve a Volócról a hágók felé vezető vasútvonalat volt hivatott védelmezni. Harci alkalmazására nem került sor és  az egész  hatszáz kilométer hosszú magyar védvonal is értelmét vesztette, amikor Románia kiugrott a háborúból. Az oroszok felrobbantották  a magyar lőállást, romjai felé a kolhoz gazdasági épületet épített. Jevhen  azonban így is meglátta a fantáziát a helyben és  megkísérelte  megidézni  annak hiteles történelmi szellemét. Csigalépcsőn ereszkedünk le a  tulajdonképpeni bunkerba. Magyar nemzeti lobogó a falon, katonai használati eszközök és  lőszerraktár. Utóbbiban most másféle muníciót, jófajta Bereg-vidéki borokat  tárol a tulajdonos. Mint mondja, fontosnak tartja, hogy valódi kárpátaljai és lehetőleg magyar vonatkozású dolgokkal lepje meg  vendégeit. A magyar nyelvű, néhol helyesírási hibákkal tarkított feliratok mellett ezt jelzik  a történelmi múltat idéző képek, illusztrációk, na és a menü.     A zamatos borok mellett például az élre kívánkozik  a szilvapálinka. Ám jóval ínycsiklandozóbbak a magyar konyha remekei.

   Az étterem itt afféle közösségi hely, társalgó, ahol ismerkedni lehet a többi vendéggel és  vidékünk magyar múltjával is. Itt valahogy senkit nem zavarnak  nemzeti jelképeink. Sőt, a falakra írt különféle nyelvű  véleményekből ítélve mindez kifejezetten tetszik. Igen, a falakra kell írni, mert  itt ez a vendégkönyv. Hely pedig még van ott bőven…

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap