Az edling elnevezésű avar leszármazottakról

Horváth Lajos, szo, 12/08/2012 - 00:06

 

 

 

 

Az avar államhatalom megszűnése után az avar nép nem enyészett el. Jelenlétére nézve különösen a Kárpát-medence nyugati szegélyéről rendelkezünk adatokkal. A X. században bizonyosan avar csoportok élnek még a báni Horvátország három megyéjében. Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár 950 körül tudósított róluk. A nyugat-dunántúli avarság a IX. században vazallus fejedelemségként kapcsolódott a Frank-Birodalomhoz. A Kárpát-medence észak-nyugati szomszédságában fekvő Északi-Morava völgyében is jelentős későavar népesség élt a IX-X. században is. Régészeti leletek tömege bizonyítja az avar népesség továbbélését a Morava-völgyében a IX-X. században.
      A Kárpát-medence nyugati szegélyén északról tekintve dél felé, a vázolt avar település sorozatba jól beleillik a Karintia területén továbbélő avar néprész koncepciója. Tudomásunk szerint legelőször Lessiak szlovén történész vetette fel 1913-ban megjelent munkájában a karintiai avar néprész továbbélésének kérdését. Ezt a minőséget a szlovén nemesség edling elnevezésű csoportjában jelölte meg.
      Megkíséreljük a továbbiakban körüljárni és bizonyítani az edlingek avar eredetét.

 

1. Az Ed, Edümen, Edelény stb. jelentései
A krónikáinkban Csaba királyfi fiaiként szereplő Ed és Edümen jelentésére nézve óvatos megjegyzésekkel rendelkezünk. Pais Dezső 1975-ben úgy vélte, hogy az Ed és Edümen nyelvi tekintetben összefügg, mert az Edümen az Ed török továbbképzése. Az Ed tő jellegére nézve nem nyilatkozott. De elment odáig, hogy zárójelben ugyan, közölte: "Az Edum névalak kapcsolatba hozható a bibliai Edommal."1 Edóm déli tartomány Palesztinában Kr. e. a XIII-VI. században. Az Ed és Edümen nyelvi összefüggése, az utóbbi török nyelvű továbbképzése helytálló, amint azt a következők bizonyítani fogják.
      Kiss Lajos 1983-ban Edve Sopron megyei település szócikkében megadta az 1264-ben leírt alakot: Edw, melynek olvasata, ejtése Edü és Edő. Az Ed tövön gyakori magyar kicsinyítő, becéző képző látszik, amelyik a Bedő, Dezső, Ernő, Benő stb. személyneveinken jelenünkben is funkcionál. Az Anonymusnál Ednek nevezett "kun" vezér nevének jelentését is megadja Kiss Lajos. Ennek a személynévnek a forrása szerinte a török "ädgü", azaz "jó, jámbor, szent."
      Ugyancsak Kiss Lajosnál olvashatjuk az Edelény Borsod megyei település szócikkét. Szerinte puszta személynévből keletkezett településnév magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév szláv vagy német eredetű. Hivatkozik egy délszláv Odoljen és egy cseh Odolen személynévre, mint amelyekből származik a magyar Edelény személynév, illetve településnév.2 Nála fel sem merül, hogy a szlávok nem átadók, hanem nyelvi átvevők a valamelyik türk nyelvből vagy a magyarból.
      Benkő Lóránd 1993-ban megjelent kötetében külön tárgyalta Anonymus "kunjainak" személyneveit, közte az Ed és Edumen alakokat. Leszögezte, hogy Edumen és ebből kifolyólag Ed török eredetére nézve nem lehet kételkedni. Ugyanakkor; ezzel együtt Ed "nagy magyar családjáról" írt. Hivatkozik még Clausonra, aki a "-men" képzőt perzsa előzményre vezeti vissza. Előáll tehát - ha hipotetikusan is - egy perzsa-türk-magyar nyelvi származás képe.
      Benkő úgy véli, hogy az Ed és Edümen neveknek a magyarban helynévi megfelelője nincs. Tehát nem figyelt fel az Edelény településnevekre és Moldvában az Edumeresti falura, amelyik szintén ebbe a körbe vonható.3
     
Primus Lessiak szlovén helynévkutató 1913-ban arra a következtetésre jutott, hogy a karintiai Edlingek valószínűleg az egykori avarok leszármazottai. Az edling általa megadott jelentése "nemes ivadék." Ez a megállapítás tulajdonképpen azonos az Ed személynév már megadott jelentésével, amelyik jó, jámbor és szent. Végződése a germán Abkömmling, ling, azaz ember ivadék. Az edlingek a szlovén társadalom nemesi csoportját képezték, a régebbi időkben valamiféle népvezéri, kenézi funkciót töltöttek be. Bizonyítja ezt a karintiai hercegek rendi alkotmányában betöltött fontos szerepük, amelyik látványosan megmutatkozott még a késő középkorban is a hercegek beiktatási szertartásában.4 Lessiak ugyan nem tudja, hogy a kenéz szó az avar kanizsa méltóságnévből származott át a szláv nyelvekbe, de ennek ellenére avar összefüggésbe hozza az edlingeket és kenézeket.5 Jó irányba tapogatózik, jó nyomon jár.
      Az Edling, edling szlovén helynevek és társadalmi csoportnév ling képzője emberek ivadékait, leszármazottait jelöli. Ez az Ed + ling nem magányos. Hasonló szerkezet a "turciling", a hunkori Edekon, Edeka szkír király nemzetségének a neve.6 Ami azt sejteti, hogy Edekon /Edekán?/ maga nem volt szkir /germán/, hiszen nemzetsége turki+ling, azaz török ivadék. Szabó Károly 1862-ben Kézai fordításakor Egyeknek nevezte.
      Ebbe a körbe vonható a magyarul kölpénynek nevezett viking katonai csoport neve is, amelyik germán megfelelője a kylfing.7 Ez egyben bizonyítja azt is, hogy a régi magyarságban a germán ling, ing toldalék a szavak végén "lény" hangalakba ment át és rögződött a kölpény és Edelény esetében. Tehát az Edelénynek pont ugyanaz a jelentése, mint az Edlingnek, azaz Ed leszármazottja, ivadéka. Ennél a pontnál már fel kell tételeznünk egy avar, korai magyar Ed, Edümen nemzetséget.

2. A vizsgált morfémák türk, magyar és német leszármazása
Pais Dezső vélekedését, hogy Ed, Edümen névalakok kapcsolatba hozhatók a bibliai Edom tartománynévvel, nem feledve, a következő összegezés látszik helyesnek.
       A -men képző perzsa előzményekkel bír a türk nyelvekben, onnan származott át a különböző török nyelvekbe. Ez a képző türkösítette az Ed szótőt, amelyik szintén azelőtti lehet, hogy elterjedt a türk nyelvek között.
       Az Edling esetében a -ling germán képző, amelyik Ed leszármazottait jelenti. Ez a türk tő + germán képző forma minden bizonnyal már létezett a késő avar korban Karintiában, ahol az avar népesség jelentős befolyást gyakorolt a társadalomra. Fredegar krónikájából tudunk arról az avar "szokásról", hogy az avarok a teleket a vinidek /vendek/ földjén töltik. Ezt a közlést a legelőváltó gazdálkodás /transzhumálás/ adataként értelmezik általában. A hegyek közötti téli szállások előnyét az erdők által szélvédett és többnyire hómentes legelők adták.8 Azt állítjuk tehát, hogy az Edling szó már megvolt az Árpád-vezette magyar honfoglalás előtt a Kárpát-medence nyugati szegélyén. Ehhez persze arra volt szükség, hogy az avar nyelvben is léteznie kellett az Ed személynévnek legkevesebb és talán az Edümennek is, hogy azt átadhassa a délkeleti germán nyelvnek.
       Ha pedig helyes a gondolatmenetünk, akkor az avar nyelvű Ed, Edümen személynevekhez legendás történetek is tapadtak, jelesen a Csaba mondakör egyes részletei. És akkor ott tartunk, hogy a Csaba-legenda nem kizárólag magyar, székely alkotás, hanem elterjedt a sztyeppén más népek körében is, például az avar kultúrkörben.
       Ebben az esetben meg lehet kérdezni, hogy a magyar krónikák honnan vették Ed és Edümen "meséjét". Netán egy avarkori krónikából vagy szájhagyományból, az Árpád-vezette magyar honfoglalás előtti forrásból?
       Vagy a honfoglaló magyarok is ismerték és magukkal hozták a Kárpát-medencébe? Megint fennáll a lehetősége, hogy valami "visszatért", vagy másodszor foglalt itt hont.

3. Összefoglalás és következtetés
Az Ed, Edümen, edling stb. vizsgálatának tudománytörténeti folyamata legelején Primus Lessiak szlovén történész áll, aki 1913-ban felvetette a karintiai edlingek avar származásának a gondolatát. Vagyis a szóösszetételt ed + ling tagolásban állapította meg, amelynek jelentése "nemes ivadék". Tagjai pedig türk és német nyelvből származtathatók.
       Az Ed, Edümen türk személynevek, az utóbbin perzsa képzővel, elterjedtek legkevesebb a türk népek világában és mondáiban. Az Ed, Edümen jelen kell legyen a Karintiába települt avar néprész társadalmában, másképpen ott az edling népcsoport, fogalom a maga türk + germán nyelvű összetételében nem jöhetett volna létre. Ed és Edümen Csaba királyfi fiaként szerepelnek ősi mondáink egyikében, lévén, hogy mondai nagyapjuk maga a hun birodalomszervező Attila, arra következtethetünk, hogy nem kizárólag magyar/székely mondával van dolgunk. Egykoron már nem létező nép - avar, besenyő, bulgár stb. - is rendelkezhetett a Csaba monda változataival. Vagyis a szteppei nomád kultúrkör elterjedt motívuma lehet a Csaba mondabeli Ed és Edümen nevű testvérpár.
       Semmiképpen sem vitatható, hogy Ed, Edümen, Edling, Edelény stb. türk nomádok világában gyökerezik, esetleg perzsa/iráni előzményekkel. Az eurázsiai szteppén honos nyelvi képződmény és fogalom azután a térség nyugati perifériáján lakó szláv nyelvekbe is átadódott. Lehet, hogy éppen avar közvetítéssel. Ezért fordulhat elő a délszláv nyelvekben az Odoljen és a cseh nyelvben az Odolen személynév. A magyar "tudományosság" hivatalos képviselői szerint szlávoktól átvett nyelvi jelenségekről derült ki ismét, hogy a szlávok nem átadók, hanem átvevők. További vizsgálatok hasonló eredményeket hozhatnak.

Horváth Lajos

 

Jegyzetek

  1. Anonymus 1975. 146.
  2. Kiss 1978. 196-197. és Benkő 1998. 46-48.
  3. Götz 1990. 130-131.
  4. Horváth 2011. 22-23.
  5. Horváth 2010. 51-57.
  6. Götz 1990. 133. és Sebestyén 1997. 51.
  7. Györffy IV. 163-170.
  8. Erdélyi 1982. 187.

        

 

 

Adattárak

Ed, Edümen stb. kis személynévtár

1. sz. melléklet

  • Ed és Edümen Kálti krónikájában Csaba fiai. Attila halála után Csaba Görögországba menekült, majd visszatért Szkítiába, ahol elvette a Corozmin király leányát, aki Edet es Edüment szülte. / Kálti 1959. 71./
  •  Edeka, Edika, Edekon a szkírek fejedelme /440?-469/. Attila bizalmi embere a Turciling /Thorkeling/ nemzetségből. Nemzetiségére nézve valószínűleg maga is hun. Konstantinápolyi követ járásakor 449-ben a keletrómai udvar megkörnyékezte egy Attila élete elleni merénylet tervével, melyet színleg vállalt. Visszatérve az eseményt felfedte Attilának. Edika a szkír-hun testőrség parancsnokaként Attila hadjárataiban is részt vett. /Bóna 1993. 42./
  • Ed és Edümen Anonymus krónikája szerint Csaba kun vezér fiai a honfoglalás idején. Árpád vezér a Mátra alján adott nekik földet. Unokájuk volt Pata, akinek leszármazottja Aba Sámuel király /1042-1044/. A hunkori és Árpád-kori Ed és Edümen valószínűleg csupán krónikás megkettőződés. /Anonymus 1975- 146./
  • Edelény foka /Edelenfoka/ Baranya vármegyében 1015-ben szerepel. Bizonyosan egy Edelény nevű személy halászó helye pontosabban meg nem jelölt folyóvíznél. /DHA 78./
  • II. Endre 1217-ben zalai "szentkirály jobbágyai" várjobbágyokat nemesített. Köztük szerepel Edelin várjobbágy. /HO VII. 7./
  • A váradi regisztrumban 1234-ben említenek egy Edemen nevű személyt, akinek fia Mihály és unokája szintén Mihály. A három generációból arra következtetünk, hogy a nagyapa 1200 körül születhetett és kapta az Edümen nevet. A kunok /kumánok/ beköltözése előtti évtizedekben születhetett, ezért a kunokat névadóként kizárhatjuk. Gondolhatunk inkább besenyő családra. /Fehértói 1983. 110./
  • Ed, Od fia Lőrinc a nyitrai káptalan előtt 1298-ban. Birtokper szereplője, akinek apja nevét az oklevélben kétféleképpen írták. Egyszer Od-nak, másszor Ed-nek. Ami arra bizonyosság, hogy a vizsgált névnek Ed és Öd változata, illetve ejtése is létezett egyidőben. /HO VIII. 381./
  • Edumeresti, azaz Edümerfalva Moldvában. Tompa Péter Tatros tartományban, a Tázló torkolatánál 1393-ban kapta - többek között - ezt a falut, az oklevél átírva 1449-ben. A földrajzi névből következtetve ennek a falunak a telepítője, vagy első birtokosa az Edümer nevet viselte.

/Domokos 1987. 140, 148./

2. melléklet

 

Ed, Edümen stb. kis földrajzi névtár

 

  • Edelényfoka Baranya vármegyében 1015-ben, amikor I. István megalapította a pécsváradi Szent Benedek apátságot és birtokokkal látta el. /DHA I. 78./
  • Edelény /Edelin/ földrajzi név határjáráskor 1221-ben. II. Endre király jóváhagyta, hogy Csépán bán fia István a szentgothárdi monostornak birtokokat adományozzon. / HO VI. 14./
  • Edve /Edw/ település Sopron vármegyében 1264-ben. Első előfordulásakor Edw-nek írva, aminek ejtése Edő. /Kiss 1983. 197./
  • Edelény település Borsod vármegyében 1299-ben, az oklevelet átírták 1406-ban. /Kiss 1983. 196./
  • Edeles település Baranya vármegyében a pápai tizedjegyzék szerint 1332-1337 között. /Györffy I. 505./
  • Edemőcs /Edemeuch/ bírtok Sopron vármegyében 1375-ben. Ruszt vidékén fekhetett. /Csánki III. 606./
  • Edumeresti falu 1393-ban Moldvában Tatros tartományban a Tázló torkolatánál. Az oklevelet 1449-ben átírták. /Domokos 1987. 140, 148./

Összeállította Horváth Lajos

 

Irodalom és rövidítés jegyzék

 

Anonymus 1975.   = Anonymus Gesta Hungarorum. Pais Dezső fordítása. Bp., 1975.

Benkő 1998.          = Benkő Lóránd: Név és történelem. Bp., 1998.

Bóna 1993.            = Bóna István - Cseh János - Nagy Margit - Tomka Péter - Tóth Ágnes: Hunok - Gepidák - Langobardok. Szeged, 1993.

Csánki                   = Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I-V. Bp., 1890-1913.

DHA                     = Diplomata Hungáriae Antiquissima I. 1000-1131. Edendo Georgius Györffy. Bp., 1992.

Domokos 1987.     = Domokos Pál Péter: A moldvai magyarság. Bp., 1987.

Erdélyi 1982.        = Erdélyi István: Az avarság és kelet a régészeti források tükrében. Bp., 1982.

Fehértói 1983.       = Fehértói Katalin: Árpád-kori kis személynévtár. Bp., 1983.

Götz 1990.            = Götz László: Keleten kél a nap. Bp., 1990.

Györffy IV.          = Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I-IV. Bp., 1987-1998.

HO                        = Hazai Okmánytár I-VIII. Kiadja: Nagy Imre, Páur Iván, Ráth Károly és Véghely Dezső. Győr, 1865-1891.

Horváth 2010.       = Horváth Lajos: Egy avar szórvány nyelvemlék: Kanizsa. Eleink 2010. 2. szám.

Horváth 2011.       = Horváth Lajos: Korontályország avagy Karinthia. Havi Magyar Fórum 2011. május.

Kálti 1959.            = Kálti Márk: Képes krónika. Bp., 1959.

Kiss 1978.             = Kiss Lajos; Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp., 1978

Rásonyi 2004.       = Rásonyi László: Hidak a Dunán. Bp., 2004.

Sebestyén 1997.    = Sebestyén László: Kézai Simon védelmében. Bp., 1997.

 

Túlélő avar néprészek a IX-X. században

 

 

Magyar Irodalmi Lap

 

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap