Az ég sem kék, hanem arannyal van festve.

Balogh Bertalan, v, 09/17/2017 - 00:02

 

 

 

Szép a nagyvilág, lenyűgöző a gazdagságával, tájaival, vitalitásával és végtelenségével.

És szép Sophia Loren is. Különösen a fiatalkori képein. Minden szemöldökszőr, minden szempilla-szál, minden pihe tudományosan ápolt az arcán... mintha eleven ékszer lenne.

A szoba falára pillantok. Anyám régi képe áll ott. Természetesen. És nem tenyész-színésznőké.

Szép.

Csak másképpen.

Tartalmában szép.

Igazán szép asszony.

 

Végre egy érdekes tévé-interjú itt New Yorkban. Nem az egyik "ilyenolyan" népszerűsíti a másikat, hanem egy volt hitlerjugenddel beszél a riporter. A "hitlerjugend" ma amerikai és nyugdíjas. A riporter pedig szinte szűköl:

"Ön, mint amerikai állampolgár büszke arra, hogy amerikai repülőket lőtt le légvédelmi ágyújával?"

"Nem büszke vagyok, csak így történt. Tizenhat éves sem voltam akkor, és mutasson nekem egy tizenhat éves fiút, akit hazája megvédésére neveltek, és nem büszke, ha lelőtt egy pár ellenséges gépet" - mondja az egyébként csöndes, és szerénynek látszó, öregedő ember.

"És össze tudja ezt egyeztetni amerikaiságával?"

"Nem kell összeegyeztetni semmit. Negyven-egynéhány évvel ezelőtt nem amerikai voltam. És rendkívüli hőstettnek számított, ha egy serdülő fiú..."

"De hiszen ön rossz oldalon volt hős" - erősködik a tévé embere.

"Nekem úgy tűnik, így utólag, hogy nincsenek jó oldalak. A németek elvesztették a háborút, ez tény. És mennyivel lett ettől jobb Amerika?"

A riporter megtorpan, és az interjú többi része már csak fröcskölő frázisokat tartalmaz a tévés részéről, mialatt az öregedő ember gondolataiba mélyedve ül: Mennyivel lett jobb Európa, vagy Amerika, vagy a világ az elmúlt negyven év alatt?

És mire jó ez az interjú is?... 

 

 

Magyar Irodalmi Lap  

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap