Az elnemzetietlenítés gyümölcsei - Kárpátaljaiak a népszavazásról

Kárpátalja-szer..., k, 12/05/2017 - 00:10

Személyes élmények, illetve egyes magyarországi politikusok számunkra, kisebbségi helyzetbe taszított, határon túli magyarok számára döbbenetes kijelentései és tettei alapján láthatjuk, érezhetjük: az anyaország sok lakosa, illetve vezetője csak amolyan mostohagyermekként tekint ránk. Vagy még úgy sem, hanem románnak, szerbnek, szlováknak, ukránnak titulálja az erdélyi (s egyúttal a partiumi, a moldvai), a vajdasági, a felvidéki, illetve a kárpátaljai magyarokat. De miért halványult el bennük az összetartozás érzése, s hol is kezdődött az a folyamat, mely mára elvezetett az irántunk érzett kenyér-irigységhez?

Édesapám mesélte, hogy amikor 1938-ban, az első bécsi döntés után – több földijével együtt – megkezdte tanulmányait a Debreceni (akkor még) Tisza István Tudományegyetem teológiai karán, az univerzitás aulájában ünnepélyes, szívet melengető fogadtatásban részesítették őket, az első felvidéki egyetemistákat. S bár, sajnos, akadtak olyan, az anyaországból Kárpátaljára kihelyezett, pöffeszkedő hivatalnokok, akik bizonyos ellenérzésekkel tekintettek az itteni magyarokra, mégsem ők jellemezték a korabeli magyarországi társadalmat. Ugyanis a két világháború között, a korábban sokat gyalázott Horthy-korszakban a gyermekek már az iskolapadban magukba szívták az együvé tartozás érzését, és megtanulták, hogy Pozsonyban, Kassán, Ungváron, Kolozsvárott, Nagyváradon, Újvidéken épp olyan magyarok élnek, mint ők. S nem akadt olyan magyarországi politikai erő (beleértve az illegalitásba kényszerített kommunista pártot is!), amelyik ne igenelte volna a felnégyelt haza, s a nemzet egyesítését.

Csak a világháborút követő kommunista hatalomátvétel után indult meg a feledtetés folyamata. Amikor is a "testvéri" szocialista országokhoz fűződő jószomszédi kapcsolatok oltárán feláldozták a határon túli magyarságot. S nem akarván megsérteni a szlovákok, a románok, a szerbek "nemzeti érzékenységét", a magyarországi oktatási rendszerben nem volt szabad kritikával illetni Trianont – annak ellenére sem, hogy még a kultikusan tisztelt Lenin is elítélte a versailles-i békerendszert –, s nem volt ildomos foglalkozni a határon túli nemzetrészek életével, a rózsásnak éppenséggel nem nevezhető helyzetünkkel. Arról pedig szó sem eshetett, hogy a nagy Szovjetunióban is él egy kis magyar közösség... További csapást jelentett számunkra a "szocialista internacionalizmus" politikája, melynek jegyében nem fordítottak kellő hangsúlyt a magyar történelem oktatására, s a nacionalizmustól való, a végletekig fokozott ódzkodás szellemében egészséges nemzeti érzést és öntudatot sem csepegtettek a nebulók még fogékony fejébe. A folyamat pedig a 70–80-as évek deheroizálási politikájában érte el a maga csúcspontját, amikor például egy történész-konferencián ünnepélyesen megfosztották Nagy Lajos királyunkat a "nagy" jelzőtől, s akadt olyan műítész, aki a sajtó hasábjain elégedetten konstatálta, hogy néhány korabeli történelmi tévéjátékban megsemmisítették Kossuth nimbuszát.

Csoda-e, ha ezek után megannyi magyarországi állampolgár a szolidaritás legkisebb szikrája nélkül viseltetik irántunk, hogy nem testvérként, hanem vetélytársként tekint ránk? Az évtizedekig folyó elnemzetietlenítés gyümölcsei érnek most be. S még jó, hogy a folyamat nem érte el a végpontját, nem szorította ki teljesen a szívekből a nemzeti együvé tartozás érzését, amit látványosan és reménykeltően bizonyított például a közelmúlt egyik budapesti nagygyűlése, melyen a kettős állampolgárság mellett tüntettek a résztvevők, s a televízió képernyőjén keresztül jó volt látnunk a tömeget, mely közösséget vállalt velünk, igent mondva nemzetünk békés újraegyesítésére. Reméljük: ők képviselik a többséget, s nem azok, akik tudatlanságból, félretájékoztatottan a kettős állampolgárság ellen foglalnak majd állást a december 5-i népszavazáson.

Kárpáti Igaz Szó 2004. december 4.

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap