Az ungvári vár kísértete

Fedák Anita, szo, 10/15/2016 - 00:08

    Az ungvári várat látogató külföldi turistacsoport egyik tagja tette fel a kérdést a tárlatvezetőnek: igaz-e a legenda, mely szerint éjszakánként egy fiatal lány szelleme bolyong a vár kihalt termeiben...
   Fülöp Lajos, a Kárpátaljai Honismereti Múzeum osztályvezetője, helytörténész érdeklődésünkre egy legendát említ elsőként.
A régmúltban a vár gazdája egy híres lovag volt. Ennek a lovagnak volt egy gyönyörűségesen szép leánya, akinek a híre messze földre eljutott. Történt, hogy az egyik kényúr szemet vetett a várra. Célját a lovag szép leányának szívén keresztül akarta elérni. A jó kiállású, megnyerő modorú udvarló hamar magába bolondította az ifjú várúrnőt, aki szerelmének, semmi rossztól nem tartva, elmondta apja féltve őrzött titkát. Történetesen, hogy milyen fegyverek vannak a várban, hány katona ügyel a védelemre, milyen titkos folyosókon lehet kimenekülni a várból veszély esetében. A beszélgetést kihallgatta a leány komornája, aki azonnal jelentette az árulást. Az idősödő várúr rettentő haragra gerjedt és parancsot adott, hogy leányát falazzák be élve a várpincébe, ahol a szerencsétlen később meg is halt. Vagyis a temetetlen halott lány szelleme sír és bolyong a várban nyugalmat keresve mindaddig, míg a hajnali kakasszó pirkadatot nem jelez... Reggelre mindig eltűnik.
    A fenti legendának vannak más változatai is, mesésebb kiszínezéssel tarkítva, egy dologban azonban mindegyik hasonlít, mégpedig a vár alatt húzódó titkos föld alatti labirintusok említésében.
Szova Péter ungvári helytörténész egyik művében szintén említi a fenti történetet, de már a történész szempontjából közelíti meg a legenda valóságtartalmát. A vár keleti részének udvarában korábban temető volt. Itt voltak többek között azok a családi kripták is, ahová a Drugeth család, a Bercsényi család, később pedig ezeknek a leszármazottai, a Barkócziak, a Schenney-ek stb. lettek eltemetve. A vár déli árka mellett a Drugeth család a legműveltebb magyar szerzetesrendnek, a pálosoknak kolostort épített, amely idővel teljesen elpusztult. A régi temetkezési helyekre pedig a jelenlegi skanzen exponátumai kerültek. Ha tehát létezik a kísértet, akkor "innen" járhat ki éjszakánként és bolyong a várban. Látta-e valaki, mi rá a bizonyíték, hogy létezik? Többéves kutatómunkájának eredményeként a helytörténész a következőket gyűjtötte össze az állítólagos szemtanúktól. A múlt század 70-es éveiben az egyik várpincében elhelyezett kazánház fűtőjének jelent meg a lány szelleme. A tűzre dobott fahasábok hirtelen ördöngös táncba kezdtek és erős fény töltötte be a helyiséget. A fiatalember ijedtében az őrökhöz szaladt segítségért, akik elé visszatérve egy teljesen feldúlt helyiség látványa tárult. A fűtő másnap azonnal felmondott. Egy másik szemtanú szerint, aki éjjeliőrként dolgozott a skanzenben, éjszaka látott egy lányt, aki egy fatuskón ülve hosszú haját fésülte és csöndesen dúdolt valamilyen ismeretlen dallamot. Közelebb lopakodva kiderült, hogy a lány teste teljesen áttetsző volt.
 Potusnyak Ferenc kárpátaljai történész, a démonológia helyi kutatója munkáiban szintén említi az ungvári vár kísértő szellemét. Véleménye szerint a túlvilági lények többnyire éjjeli 12 és 2 óra között bolyonganak. Ám az ungvári vár szelleme valamilyen oknál fogva hajnali kakasszóig marad... Sajnos nem várja be a kíváncsiskodó turistákat... Márpedig egy igazi vár kísértet nélkül nem is valódi kísértetkastély...

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap