Balassi Bálint Emléknap

Szerkesztő A, szo, 10/20/2018 - 00:10

 

 

 

 

Balassi Bálint a magyar késő-reneszánsz legnagyobb alakja, a magyar nyelvű líra első világirodalmi rangú képviselője. Nevét Balassa Bálintnak is mondták, maga a költő is különbözőképpen írta saját nevét. Szerelmes verseivel, istenes költeményeivel és vitézi énekeivel megújította, a legmagasabb rangra emelte a magyar költészetet. Első műve egy protestáns értekezés (Füves kertecske). Több múzsája is volt (Anna - Júlia, Célia, Fulvia); egy igen kalandos élet után, 40 éves korában halt meg Esztergom alatt. Rendkívüli művészi tehetség, a műveltség szeretete, ugyanakkor féktelenkedés, harci és szerelmi kalandozás jellemezte életét. Kora egyik legműveltebb embere volt, kilenc nyelven írt, olvasott, beszélt. Híres táncos és jeles vitéz volt. A Maga kezével írt könyve megszerkesztett, de töredékben maradt verseskötet; a Szép magyar komédia pedig korszerű reneszánsz pásztorjáték, udvari dráma, a komédiaszerzés új formája. Vallásossága összetett: mély és áhítatos, de egyszersmind kételkedő-vívódó, nyugtalanul háborgó is; felekezetek feletti vallásosság. Balassi Egyedül, egyénként áll Isten előtt: bűnei ellenében Isten végtelen irgalmasságában bízva várja, kéri a földi és a halál utáni csendességet. Balassi tudja, hogy a Teremtő kegyelme nélkül nem tud ellenállni a világi kísértéseknek, az ördög csáberejének. Szerelmes verseiben is újat hoz: egyesíti bennük a virágénekeket, a népköltészetet, a trubadúrlírát és még a közönségesebb szerelmi dalok világát is. Hogy Júliára talála című versében máig maradandó szépségű nyelven bókol felette álló hölgyének, kitől jutalma csak egy mosoly. Vitézi verseiben a férfias kalandok iránti egészséges vágy, a katonaélet, a végvári élet szépsége és a hazaszeretet, a nemzettudat jelenik meg. Egy katonaének című alkotásában így összegez: „Az jó hírért, névért s az szép tisztességért/ők mindent hátra hadnak,/Emberségről példát, vitézségről formát/mindeneknek ők adnak”. Ő használja először az „édes hazám” fordulatot (Búcsúja hazájától című versében). Balassi Bálint a magyar nyelv és a nyelvi zeneiség nagy művésze volt, versei jelentős részét énekszóra képzelte el. Jellegzetes versformája a róla elnevezett Balassi-strófa. Költészete gazdag tartalmával, gazdag szókincsével, kiforrott stílusával, sajátos, sokszínű képvilágával hosszú időkre minta volt a magyar irodalom számára, és ma is friss, eleven. Balassi Bálint neve irodalmunk legnagyobbjainak sorában említendő.

 

 

Nyiri Péter

igazgató

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap