A Balaton partján

Csata Ernő, h, 03/03/2014 - 00:11

 

 

 

A fonyódi parkban
                levél sem rezdül,
                a nagy forróságban
                áldás hava pezsdül.
                Szellő alig legyint,
                a túlpartról Badacsony int,
                szőlő kacsint.
                Hajónk csendesen indul,
                vízreszáll, 
                alant csacsogó hableány
                fodrain ring,
                ölében millió vágy kering.
                Alattunk ritmusa mormol,
                lehetne vánkosa borból,
                muskotály, kéknyelű táncán,
                surrannánk boros tó árján.
                A szőlőhegy hívogat: - jöjj el,
                kikötő árnyéka átölel.
                Útjai tőkék közt járnak,
                hűvös pincéi megtréfálnak.
                Borkóstoló után,
                aki a pincéből még felér,
                a zsíros kenyér annak
                aranyat is megér.
                Lila hagyma gyűrűkre
                hullik szét,
                dülöngélek a napon,
                a teringettét!
                Ujjaimon a kulacs füle,
                egy kis hordó bor
                kutya füle! 

  Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap