Balatoni mese ( Őszödi beszéd kapcsán)

Kondra Katalin, v, 09/17/2017 - 00:07

 

 

 

 

 

Egy balatonőszödi őslakos, nevezetten Veres Jani bácsi azon a napon, épp a kormányüdülő előtt sétáltatta puliját, amikor egy narancsszínű macska felhívta magára Frici kutya figyelmét. Frici nekiiramodott, el akarta kapni a macskát, de az beugrott az üdülő kerítésén, a kutya pedig a félig nyitott kapun. Az öreg, kénytelen a kutya után eredt. Remélte, hogy a biztonságiak megfékezik, de nem látott sehol senkit. Jani bácsi furcsállotta az esetet. Remegő lábakkal settenkedett egyre beljebb. A macska akkorra már bent járt az épületben, a kutya végig a nyomában, mert egy ajtó is nyitva felejtődött. Ejnye, ezek a politikusok milyen felelőtlenek — gondolta Jani bácsi, mert korábban látta Gy. Ferikét a tévében egy ablak előtt táncot lejteni — de, hogy kapu is, ajtó is tárva-nyitva legyen! Hát így vigyáznak ezek az országra? Jani bácsi bejutott az épületbe. Óvatosan surrant végig a folyóson. Mivel az állatoknak nyomát sem látta, hangok után tapogatózott. Így esett meg, hogy az egyik ajtó mögött, szenvedélyes beszédre lett figyelmes: „Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk.” E szavak, felkeltették az öreg érdeklődését. Úgy döntött, egy kis ideig még hallgatózik, mert rá akart jönni, odabent miről lehet szó. „Nézzétek! A dolog az úgy áll, hogy a legrövidebb távon nincsen választás. Veres Janinak igaza van. Lehet még egy picikét itt teszetoszáskodni, de nem sokat. Gyorsan eljött az igazság pillanata.” Veres Jani bácsiban meghűlt a vér. Ezek rólam tárgyalnak — riadt meg. Vajon milyen igazságról beszélnek? Arról, hogy a múltkor rám szólt az asszony, hogy ne teszetoszáskodjak annyit az ágyban? De csak nem járt el a szája! Még hogy nincs választás, mert elkúrtuk. Én aztán nem! — mérgelődött az öreg. Engem honnét ismerhetnek? Ja, lehet a bor miatt, amit tőlem vettek minap. Rájöttek, hogy felvizeztem. Ejnye, no. Tudom, hogy nem kéne csalni, de valamiből meg kell élni!

Ilyen gondolatok kíséretében hagyta el sietve Veres Jani bácsi a kormányüdülőt. Odakint már várta a kutyája. Várjunk csak, talán elkapta a kis narancsszín macskát. Ja, nem! Egy összegyűrt papírcsomó volt a szájában, tele jegyzetekkel. Nyálas volt kissé, de a fejlécen olvasható volt az írás: „Őszödi beszéd, 2006.május.26”  

Veres Jani bácsi dühös volt a kutyájára, mert miatta tudta meg, hogy politikai csetepatéba keveredett. Aggódott is, mi lesz ennek a vége. Vénségére börtönbe csukják? Frici kutya eközben kiakarta engesztelni, ezért a papírcsomót szélnek eresztette, hogy megnyalogathassa gazdája remegő kezét.  

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap