Báró Perényi Zsigmond a kárpátaljai vértanú

Kárpátalja-szer..., p, 03/15/2019 - 00:11

   Kárpátalja magyarsága minden évben az ugocsai Nagyszőlősön tartja az aradi vértanuk emlékére szervezett köponti rendezvényét. Nem véletlenül. A báró Perényi Zsigmond nevét viselő középiskola 1991-től viseli a 1848-49-es magyar szabadságharc mártírjának, Perényi Zsigmondnak a nevét. Báró Perényi Zsigmond a főrendi ház elnökeként aláírta a függetlenségi nyilatkozatot, ezért a szabadságharc leverése után kötél általi halálra ítélték. De kik voltak a Perényiek?

     A család Magyarország legrégibb főúri nemzetségei közé tartozott. Bár a három részre szakadt ország viszonyai között vagyonuk jelentős részét elvesztették, a 18. században még jómódú középbirtokos családnak számítottak. Zsigmond báró Beregszász-Végardón született, majd a kornak megfelelően az alapvető ismereteket házi tanítók révén sajátította el. A gimnáziumot a nagyszombati nemesi konviktus tagjaként végezte. Ezt követően tanulmányait Kassán folytatta, ahol a jogakadémián végzett, majd kötelező joggyakorlatát Pesten és Pozsonyban töltötte.

    A kárpátaljai magyar történelmi emlékhelyek egyike a mais impozánsan álló Perényi kastély Nagyszőlősön. Nagy, masszív, négyszögletes alakú, kétszintes palotaszerű építmény, melyet lakatlan helyen emeltek nem messze a már cask romjaiban nemes Kankó várától. A várúr és háza népe veszély esetén elrejtőzhetett a közeli vár erős falai mögé. Másrészt innen nagyon kényelmes volt irányítania hatalmas birtokának ügyeit. Fényes fogadásokat, udvari bálokat rendeztek a kastélyban, melyekre nagy számmal érkeztek a rangos vendégek az egész vidékről, gyakran megfordultak itt koronás fők is. A kastély szögleteiben emelt bástyák inkább építészeti dekoratív elemként szolgáltak, mint védelemként. A kastélyt a XV. században építették, eleinte egyszintes volt. A XVII. században végzett rekonstrukciók, átépítések adták meg neki a barokk stílus arculatát. A középső homlokzaton megjelent kiszögellés, melyen a Perényi család címere domborodott, az ablakokon díszítő rácsok, alakos vízelvezetők tették tetszetősebbé a kastélyt. A megemelt, zsindellyel fedett tető szintén barokk stílusban készült. Erős falai kőből épültek, a szobák kissé alacsonyak, a mennyezet boltíves, szép berakásokkal díszítettek a falak.

A földszinten kaptak helyet a különféle gazdasági helyiségek, itt van a lejárat a hatalmas boltíves borpincékbe, az első emeleten pedig az urak lakószobái következnek egymás után sorban, itt van a díszterem is. A XVIII. században a dísztermet (lovagtermet) mitológiai alakokat ábrázoló freskók díszítették.

    A kastélyt gyönyörű park övezi, melyben még ma is találhatók ritka, egzotikus növények. A hagyomány szerint nagyon szeretett itt pihenni a báró fia, Perényi Zsigmond (1870 – 1946), a Magyarok Világszövetségének elnöke ( 1928-tól), a magyar parlament felső házának elnöke ( 1943 – 1944), a Szent Korona őrzője (1933 – 1946), aki 1938 novemberétől Ungváron betöltötte a magyar állam kormánybiztosának, a Kárpátok területe első régensi biztosának (1939 – 1940) hivatalát.

   A Perényi család dicső tagjának, az idősebb Perényi Zsigmondnak (1783 – 1849) nevéhez fűződik az ősi szülői ház Ardóban (jelenleg Beregszász város határán belül). Bár ez az épület messze nem éri utol építészeti stílusával a nagyszőlősit, számunkra nagyon értékes, mivel itt született és nőtt fel az 1848 – 1849-es magyar forradalom és szabadságharc egyik legtekintélyesebb forradalmára, Perényi Zsigmond. Az arisztokrata szülők kitűnő nevelést adtak tehetséges fiuknak, ami megfelelt a bárói rangnak és a család világban elfoglalt helyzetének. Zsigmond a kor legtekintélyesebb intézményeiben tanult: Nagyszombaton és Kassán, a jogi diplomát pedig Pesten és Pozsonyban szerezte meg. Mint ismeretes, a Perényi család birtokai Ugocsa és Máramaros vármegyékben voltak, ezért a fiatal Perényi Zsigmond tanulmányai befejezése után az ardai birtokra költözött. A nagyszőlősi családi kastélyt csupán tulajdonosként látogatta, megvizsgálta állapotát. Mint köztudott, a kapuja a mai napig nyitva áll, hiszen, mikor a várúr a szabadságharc ügyei kapcsán elutazott innen, meghagyta a cselédeknek: minden szegényt, rászorulót és sebesültet fogadjanak be, élelemmel és szállással lássanak el. A hűséges alattvalók így cselekedtek, a hagyomány szerint a mai napig azért van nyitva a kapu, mert hazavárják szeretett, gondos urukat, akit a szabadságharc hőseként végeztek ki.

Báró Perényi Zsigmond kivételes intelligenciája és műveltsége által kivált a vidék elitje közül és egy ideig ő töltötte be a megye főbírájának tisztét. Kollégái tisztelték az értelmes embert, amit be is bizonyítottak, mikor 1808-ban és 1811-ben az országgyűlésen Bereg vármegye ispánjának választották. Az osztrák hatalom a rangjának megfelelő palotákat ajánlott neki lakóhelyül, de ő ekkor is az ardai birtokán maradt. Innen vezet útja a halhatatlanság felé. Perényi Zsigmondot az osztrákok kivégezték, mint az 1848 – 1849-es szabadságharc egyik vezérét. 1849. augusztus 13-án a Bihar megyei Bohus kastélyban tartóztatták le a világosi fegyverletételt követően. Meg is szökhetett volna, de inkább a hősi halált választotta, így írta be nevét a legnagyobb magyar hősök és a halhatatlanok közé. A bíróság előtt vállalta tetteit, kötél általi halálra ítélték. 1849. október 24-én Pesten, a hírhedt Új épület mögötti téren végezték ki. Jelenleg a Kerepesi temetőben nyugszik.

   Családja nagy múltra tekint vissza, egészen az 1321-es esztendőig kimutatható családfája. A Kárpátaljai Állami Levéltár 1944-ig őriz adatokat a Perényi családról. A vértanú Perényi Zsigmond nevét utcák, terek viselik megyénkben, valamint róla nevezték el a nagyszőlősi magyar tannyelvű középiskolát, az ottani Perényi kastély jelenleg a járási közoktatási főosztály székhelye. A beregardói szülői ház ma már igen elhanyagolt állapotban van.

Az itt született Zsigmond halálának 150. évfordulója alkalmából a beregardói kastély falán emléktáblát helyeztek el a járási kulturális szövetség és az ardói lakosok. A nagyszőlősi Perényi kastély falán 1989-ben helyeztek el emléktáblát, amelyen az alábbi Kossuth-idézet olvasható:

„Neked, te kimagasló alak, ki abból az időből oly páratlan egyedül állasz, Neked leborulok emléked előtt, Mesterem!”  (Kossuth Lajos)

  A Bereg-megyei ardai félemeletes kastély homlokzatán 1909-ben helyeztek el emlékére egy bronzemléktáblát, ami sajnos nem maradt fenn napjainkig. Több évtizednek kellett eltelnie, hogy visszakerüljön a helyére, tisztelegve a szabadságharc vértanújának emléke előtt.

   Báró Perényi Zsigmond élete és munkássága szorosan összefügg Kárpátaljával. Éppen ezért kötelességünknek érezzük, hogy minden október 6-án megemlékezzünk róla az aradi vértanúk gyásznapja alkalmából.

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap