Bartók Béla Emléknap

Szerkesztő A, sze, 09/26/2018 - 00:12

 

 

 

 

 

 

 

 

Bartók Béla

(Nagyszentmiklós, 1881 - New York, 1945)

 

Bartók Béla 1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson. A Borsod vármegyéből származó Bartók család valószínűsíthetően nemesi szálakkal is rendelkezett. Dédapja, Bartók János zeneszerző volt. Az első zenei impulzusokat édesanyjától kapta, aki zongorára tanította. Béla tizenegy évesen lép fel először nyilvánosan a nagyszöllősi Megyeházán. Elismert szakemberek irányítják zenei fejlődését. A századforduló után Bécsben és Budapesten arat jelentős sikert, majd mediterrán és afrikai országokban koncertezik. Műveivel bejárja szinte az egész világot.

 

Bartók Béla világszerte elismert modern zeneszerző, egyben a magyar népi folklórzene felkutatója, gyűjtője és rendszerezője. A zeneszerző, zongoraművész és népzenekutató Bartók különböző nemzetiségek (arab, román, délszláv népek) népzenéje iránti érdeklődése, azok gyűjtése példaértékű. A szintén zeneszerző és folklór-kutató Kodály Zoltánnal szoros tudományos együttműködés alakult ki: Erdélyben és a Felvidéken faluról falura járva gyűjtik össze az idős emberektől a magyar népdalokat. A magyar zenei, néprajzi értékek mellett erősen érdekelte az úgynevezett ősi zene is. Bartók Algériába utazott arab népzene gyűjtésére, később pedig Törökországba is ellátogatott. A népzenekutatói terepmunka sajnos az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése, és Magyarország jelentős területeinek az I. világháborút követő elvesztése miatt éppen a folklorisztikailag legfontosabb vidékeken vált lehetetlenné, ezért Bartók ezt a munkát alkalmi gyűjtések kivételével nem folytathatta. Helyette előbb szlovák, majd román gyűjtéseinek egyre részletesebb lejegyzése, rendszerezése és tudományos elemzése foglalkoztatta. A magyar népdal címmel megjelentette a gazdag példatárat tartalmazó első tudományos igényű áttekintést a parasztság körében gyűjtött népzenei kincsről. Hihetetlenül magas, 13.000 dallamot számláló magyar népzenei anyagot gyűjtött és rendszerezett. Népzene-tudományi munkásságának elismeréseképpen a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé választotta. 

 

Bartók édesanyjának írt levelében már 22 évesen megfogalmazta ars poeticáját: "Én részemről egész életemben minden téren, mindenkor és minden módon egy célt fogok szolgálni: a magyar nemzet és magyar haza javát." Magyar hitvallása, nemzettudata annak is köszönhető, hogy élete kezdetén és ifjú évei alatt több olyan településen is élt, ami a trianoni nemzetgyilkosság során idegen kézre került. Magyarságtudatát mégsem Nagymagyarország sokszínű kisebbségei ellen fogalmazta meg, annál inkább a Habsburg birodalom fölényessége és önkénye ellen. Erről tesz tanubizonyságot Kossuth-szimfóniájában is. Zenei munkálkodása során nem tagadta meg a Kárpát-hazában élő népek iránti érdeklődését, lelkesedéssel végezte azok zenei forrásának felkutatását.

 

Alkotói tudásának összegzéseként 1911-ben elkészült A kékszakállú herceg vára c. első operája. Szintén Balázs Béla szövegére írja A fából faragott királyfi c. táncjátékot.  Ezen zenedarabok sikeres bemutatásának köszönhetően nemzedéke és általában a modern magyar zeneszerzés vezető komponistájának ismerték el. Bartók Béla zongoraművei, az Allegro barbaro, a Szabadban, valamint pedagógiai céllal komponált sorozatai, a Gyermekeknek és a Mikrokozmosz zongorára, illetve a Negyvennégy duó két hegedűre jelentős helyet foglalnak el a 20. századi zeneszerzés és korszerű zeneoktatás történetében. A merész témaválasztása miatt kölni bemutatásakor botrányt kiváltott pantomimjében, A csodálatos mandarinban jutott el zenei stílusában a legradikálisabb pontig. Arnold Schönberg és Igor Stravinsky mellett Bartók Bélát jelölték meg a zene megújítójának. Itthoni és külföldi tudományos előadásainak, cikkeinek, tanulmányainak és dallamkiadványainak köszönhetően ugyanakkor a kelet-európai népzene egyik legnagyobb szaktekintélyének is számított.

 

Bartók Béla 1940-ben elhagyta a háborús Európát, az Amerikai Egyesült Államokba való távozása után is megőrizte magyar állampolgárságát. A második világháború alatt és annak végén is érdeklődött a hazájában folyó események iránt. Hosszú betegség után 1945. szeptember 26-án szíve örökre megpihent. 1988-ban hamvait hazahozták és a Farkasréti temetőben helyezték  végső nyugalomra.

 

Bartók Bélát, a modern zeneszerzőt mind Magyarországon, mind szerte a világon, elismerték. Egyetemes zenekultúrájának emberi tartása, humánuma és tiszta hazaszeretete emelte pályatársai fölé. Bartókot nagy ívű zenei pályája tette az európai zenetörténetnek és az egész magyar kultúra történetének meghatározó személyiségévé.  

 

 

Fedák Anita, Felber Zsolt

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap