Békefy Lajos professzor - az Amerikai elnökválasztásról írott - cikksorozatának első része

Bodor Miklós László, v, 11/06/2016 - 00:19

KEDVES MIKLÓS,

 

NAGYON KÖSZÖNÖM, RENDBEN, DE A CIKK FOLYTATÁSA ENNEK, AMI MÉG ÜTŐSEBB, HA LEHET EGYÁLTALÁN EZT FOKOZNI!

KÉRLEK, EZT IS KÜLDD ÁT SZERKESZTŐ BARÁTAINKNAK KÖSZÖNETEM NYILVÁNÍTÁSÁVAL, DE A KETTŐ ÖSSZETARTOZIK. MEG LEHET JELENTETNI EZEKET EGYÜTT IS, KÜLÖN IS. DE EGYMÁST EGÉSZÍTIK KI, S AZ ELSŐ RÉSZ IS NAGYON FONTOS.

 

KÖSZÖNÖM, HOGY MUNKAKAPCSOLATBAN VAGYUNK,

 

BARÁTSÁGGAL, SZERETETTEL,

 

DR BÉKEFY LAJOS PhD

 

 

USA 2016: A VALLÁSOS HITNEK VAN A LEGNAGYOBB BEFOLYÁSA A SZAVAZÓI DÖNTÉSEKRE! 

 

 

MIRŐL BESZÉLNEK ITTHON ÉS MIRŐL NEM AZ USA ELNÖKVÁLASZTÁS KAPCSÁN?

 

NOTÓRIUSAN KERÜLT TÉMA HAZÁNKBAN A VALLÁSI KOMPONENS (I.)

 

A vallásos hitnek van a legnagyobb befolyása az elnökválasztásra – állítja és tényekkel, felmérésekkel, adatokkal támasztja alá ezt az állítást a 30 éve alapított, kaliforniai Barna közvélemény kutató intézet, amelyik elsősorban a hit szerepét vizsgálja a legkülönbözőbb aspektusokból az USA-ban. Az elnökválasztás finisére eddig három izgalmas publikációt tettek közzé, melyeket most legfontosabb megállapításaik mentén foglalok össze. A három közlés címe: A vallásos hitnek van a legnagyobb befolyása a szavazói döntésekre; A szavazók eltérő véleménye arról, ki alkalmasabb elnöknek; A Trump és a Clinton rajongók hite és ideológiája. (Forrás: www.barna.com)

 

 

Szemleíró: Dr. Békefy Lajos

 

A VALLÁSOS HITNEK VAN A LEGNAGYOBB BEFOLYÁSA A SZAVAZÓI DÖNTÉSEKRE. Az M1 csatorna okos és csinos újságírónője vasárnap este az amerikai elnökválasztás kilátásairól kérdezte az ismert Amerika-szakértőt. Mindketten felkészülten adták egymásnak a kérdéseket és a válaszokat. Kiderült, hogy a politikai erőknek és a médiának, s a mögöttük álló lobbi csoportoknak, s a kampányban egyre több botrányelemnek publikus megjelenése igen erőteljesen befolyásolhatja a választók hangulatát és döntését. Nagyon meglepett, hogy egy döntő, a választókat és választást nem kis mértékben befolyásolható tényezőről egyetlen szó sem esett. Ez pedig a vallási tényező, nevezetesen hogy a hit és a Biblia, illetve a különböző keresztyén egyházak, csoportosulások, vallási trendek, kivált az evangélikálok és a különféle karizmatikus csoportok milyen és mekkora befolyásra tehetnek szert, s milyen befolyásuk lesz a választás kimenetelére. Márpedig ha valahol, akkor az USA-ban a vallási faktor erősebb motiváló erő, mint a gazdasági, politikai vagy médiabefolyás, amint az alábbi kutatási eredmények is bizonyítják ezt. Ennek járunk most utána az USA-szerte tekintélyes Barna Csoport három legfrissebb publikációja segítségével, sorozatunk három részében.

 

Nemzeti méretű felmérést kezdeményezett és végzett a Barna Csoport, melyben a döntést befolyásoló tényezők erősségét, sorrendjét, ”hierarchiáját” derítették ki. És szinte országosan egyértelmű volt a benyomás, hogy a befolyásoló tényezőket a vallásos hit vezeti. Szakértői körökben már régóta tisztázott alapkérdés, hogy az amerikai választók döntését igen erősen befolyásolják külső tényezők. A legutóbbi adatok is azt jelzik, hogy a legerősebb befolyása a választásban résztvevő személyek hitének (ennek „nagy befolyása” van), meg a szavazók hitének és családtagjaiknak van. A felnőtt lakosság 33%-nál játszik a hit politikai döntésbefolyásoló szerepet, utána a családtagok és a médiumok következnek, 28-28%-kal. Aztán jönnek a döntésmotiválásban a barátok és tv-s politikai kommentárok, 26-26%-os befolyási erősséggel. Minden öt válaszadó közül egy azon a véleményen van, hogy a többi befolyásoló tényezőnek akad „némi” jelentősége, így a weboldalak politikai kommentárjainak, a közösségi médiának, a rádiók és a sajtó politikai szakkomentárjainak. A lelkészeknek a vizsgálatok szerint a véleménye 14%-kal esik a latba.  Az alább mellékelt ábrán láthatjuk szemléletesen a különféle politikai befolyást gyakorló tényezőket a felnőtt lakosság körében. Kék szín jelzi a nagy befolyást, lila a némi befolyást, piros szín a kevés, a barna szín a semmi, jelentéktelen befolyást, a szürke azokat, akik se így, se úgy nem reagálnak a szóban forgó tényezőre. „A vallási hited” tényezőnél 18% mondta, hogy sok, nagy a jelentősége, 15% hogy némi, 13% hogy kevés, 40% pedig nemmel válaszolt. A vallási hit után következik a családtagok befolyása 10%-ban nagyon, 18%-ban némiképpen, 21% kevés befolyással, 45%-nál semmi a befolyása a családtagoknak. Aztán a hírügynökségek állnak a harmadik helyen, 8% befolyásoló erővel, 20%-os némi, 32%-os kicsi, 45%-os semmi befolyással. Negyedik befolyásoló tényezőként következik a sorban a barátok szerepe, 7%-kos nagy, 19%-os némi, 23%-os csekély, 47%-os semmi befolyásgyakorlással a választási döntésre. 7%-kal szerepel a kampányfogások befolyása, továbbá 6%-kal a tv és rádió politikai kommentárjai, 5%-kal a közösségi média és sajtó politikai kommentárjai. Végül 7% döntésére van hatással annak a gyülekezetnek a lelkésze, ahova hite gyakorlása okán tartozik a választó. 

 

A VALLÁSOS HIT JELLEGÉNEK SZEREPE. Az USA-ban az egyik legnépesebb, viszonylag homogén árnyalata a 21. századi keresztyénségnek az evangélikálok, új-protestánsok közössége, legfrissebb adatok szerint számuk meghaladhatja a 93 milliót (!). A legnagyobb keresztyén felekezeti tömböt még ma is a protestánsok jelentik a jó három évszázada protestáns országban. Mai arányuk az összlakosságban, a 318,9 millió amerikai között 51,3%. A római katolikusoké 23,9%, a zsidóké 1,7-2,2%. Viszonylag elenyésző a számuk a buddhistáknak (0,7-0,9%), a muszlimoknak (0,6-0,9%%) és a hinduknak (0,4-0,7%%). A vallástalanok aránya 16,1%.  Ebben az összképben az összes evangélikál kétharmada, azaz 75% a vallási hitnek a befolyását a választói döntésre „nagynak” nevezi. Minden ötből egy evangélikál szerint egyházuk lelkészei is fontos szerepet játszanak a véleményformálásban (22%). A más felekezetű, megkeresztelt szavazók 30%-a van azon a véleményen, hogy a vallásos meggyőződésnek fontos szerepe van a szavazófülkékben.  Névleges keresztyéneknél, akik templombejárók, de ennyi a vallási életük, a befolyásoló tényezők között a családtagok véleménye áll az első helyen (12%), aztán a barátoké, a jó kampányé, a sajtóé, s csak ez után következik a vallásos hit (10%). 

 

Az evangélikálok összességét tekintve tehát, 75%-nál döntő szerepe van a vallásos hitnek, utána 22%-os befolyással jön pásztoruk véleménye, 21%-kal a családtagok véleménye, s minden más, rádiós kommentár, hírügynökségi befolyásolás, barátok véleménye csak ezek után következik. A protestánsokat és a katolikusokat összehasonlítva ebben a tekintetben szembetűnő, milyen alacsony a katolikusok meggyőződése arról, hogy a vallásos hitnek erős befolyása lenne a választói döntésre: 10%-uk gondolja így, míg a protestánsoknak 36%-a! Pártszimpátiák szerint a konzervatívoknak 38%-a vélekedik a hit jelentős befolyásáról pozitívan, a „moderáltaknak” 9%-a, a liberálisoknak 6%-a.

 

A FŐ HANGSÚLY A LELKÉSZEKNÉL MOST ARRA KERÜL, HOGY MIKÉNT

GONDOLKODJANAK A HÍVŐK BIBLIAI ALAPON A POLITIKAI ÜGYEKRŐL! Az intézet vezetője, George Barna szerint a felmérések egyértelművé tették, hogy az egyházaknak jelentős befolyásuk van még most is a szavazás irányára. Minden negyedik amerikai közül egy ezen a véleményen van. A Barna-csoport felmérései szerint az idei választásokon megfigyelhető egy erősödő trend, nevezetesen: a lelkészek, pásztorok ez alkalommal jelentős mértékben tartózkodnak attól, hogy gyülekezeteikben nyíltan beszéljenek választási döntést befolyásoló dolgokról, ami korábban nem volt így. Ez az indoka annak, hogy a lelkészek befolyásnak százalékaránya a mostani felmérésben a korábbi évekhez, évtizedekhez képest alacsonyabb. Miért vajon? Azért, mert a fő hangsúly most inkább arra esik, miként gondolkodjanak a hívők bibliai alapon politikai ügyekről. Az mindenesetre szemtűnő, hogy akik az erős bibliai orientáció alapján mérlegelik a politikai kampányokat, az elnökjelölteket, azok sokkal határozottabb, kiforrottabb döntéskészséget mutatnak, mint a nem evangélikál vagy protestáns csoportok. Négyszer nagyobb ezeknél a csoportoknál a határozott politikai vélemény kiforrottsága, mint más keresztyén vagy nem keresztyén választóknál. Erős a kritikai alapállásuk bibliai meggyőződésük következtében, de egy elvitathatatlan: hitükkel ott kell legyenek és ott is vannak az élet minden területén. 

 

NÉHÁNY VALLÁSI KATEGÓRIÁRÓLÚjjászületett keresztyénnek tekintik a felmérés készítői azt, aki személyes kapcsolatban van imádság, igeolvasás révén Jézus Krisztussal, ami mindennapi életükre jelentős hatással van. Evangélikálok azok, akik hasonlóképpen döntőnek tartják a személyes hitbeli kapcsolatot Jézus Krisztussal. Hitük alapján felelősségetikát valósítanak meg az élet minden területén. Elfogadják, hogy a Sátán személyes hatalom, ezért csak a Jézus Krisztusban való élet teszi lehetővé a bűntelen, megszentelt életet. Pontosan követik a Biblia tanításait, utasításait. Örök üdvösség csak hit által lehetséges, nem cselekedetek révén. Isten a világot tökéletesnek teremtette, s még ma is gondot visel arra. 

(A sorozat következő része: A szavazók eltérő véleménye arról, ki alkalmasabb elnöknek)

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap