Bemutatjuk Sarusi Mihály írót, költőt!

Szerkesztő A, v, 05/22/2011 - 06:53

Kedves Írótársak és Olvasók!

 

Szeretettel üdvözöljük Lapunkon Sarusi Mihály írót, költőt, akinek Hun fohász című kötetéből fogunk közölni részleteket. Alkalmas időben, hiszen a globalizmus uszályában kezdünk megfeledkezni őseinkről és gyökereinkről. Már pedig a gyökértelen fa gyenge és gyümölcstelen.

A MIL Szerkesztősége

 

 

Sarusi Mihály  

(életrajz)

 

Sarusi Mihály 1944-ben látta meg a napvilágot Békéscsabán. Erős a szülővárosához való kötődése, mindamellett szellemi szülőhelyének a korábban Csanád, újabban Arad vármegyéhez tartozó Kisiratost tartja, s miután a ’70-es éveket Veszprémben töltötte és évtizede a magyar tenger partján él, a Balatonig szaladó Bakonyban is otthon érzi magát a családjával. 

Az Arany János-, Greve- és József Attila-díjas író, Táncsics- és Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjas újságíró főbb művei az alábbiak.

                A csabai Szajnán (elbeszélések, 1981)

Magyar Krisztus (regény, 1986)

 Fönn a Jeruzsálemhegyen (regény, 1987)

Árva ima (kisregények, 1989)

Hanyattúszás (elbeszélések, 1990)

Kazal (regény, 1991)

Vagabundkorzó I-III., IV-VI. (útleírás, 1993, 2001)

Eszterberke (regény, 1991)

Szökőélet (vallomás, 1997)

Csavargó ének (költemények, 2001)

Fekete-Zaránd (regény, 2002)

Balatoni fiúk (tudósítás, 2003)

Túl-a-Gulág (elbeszélések, 2005)

Körmendi és Sarusi szabad csapat (széptanulmányok, 2006)

Írni, Csabán (irodalomtörténet, 1998, 2006)

Kurta Miska levelei Zaránd vármegyéből AZ MÁI LABANCOKRÚL (karcolatok, 2007)

Pinceszer (karcolatok, 2009)

Hiábahaza (regény, 2010)

Kisiratos írói falurajzának kötetei (1987-)

 

 

Magyar Irodalmi Lap 

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap