Bene Gábor - Bayer Zsolt levele

Szerkesztő A, v, 09/01/2013 - 23:19

Sokáig szerettem és olvastam Zsolt írásait, majd egyszer rádöbbentem, hogy Ő is a kiszolgáló személyzet tagja lett. Egy olyan ügyet szolgált, mely nem az én ügyem. Később a pártos gondolkodását is felismertem, majd rájöttem, hogy a 2006-os erkölcsi forradalom szavait, gondolatait veszi át, s tompítja le ügyesen. Most azonban ismét a nagyszerűvé emelkedett a szememben azzal, amit az alábbi levélben leírt.

Mert ráismertem a saját katonaként megélt sorsomra, s mintha én írtam volna azt az erkölcsi számonkérését "Amerikának", amelyet briliáns naivsággal vetett papírra. Ma már Ő is tudja, hogy hol hibázott és hibázik ma is a magyar politikai osztály jobbik fele. Tudja, de nem szállhat velük szembe, mert Ő is függésbe került a hatalomtól, mint lassan mindenki e hazában. Helyette írta ezt a levelet, amelyet őszintén ajánlok olvasásra mindenkinek. Ebből kiderül az is, hogy miért lehet külügyminiszter, az egykori MSZMP tag, s miért olyan óvatos az Orbán-kormány a bűnöző bolsevikok elszámoltatásával kapcsolatban.

Ebből a levélből megérthető az egész szerencsétlen magyarság kiszolgáltatott helyzete, az 1982 óta hazánkat megszállva tartó monetáris diktatúra természetrajza, amely a hatalom minden szintjét ellenőrzi. Így az is, hogy a szuverenitás, a nemzeti kormány, a gazdasági és politikai mozgástér - vagy szabadságharc - valójában nincs is. A hazánk egy szakadék felé száguldó kamion, amelyről csak a szakadékba zuhanás előtt gurul majd le hátrafelé egy páncélozott autó. Benne azon nagyon kevesek, akik addig legfelső vezérkarként tartották fenn a rendet a kamion belsejében nyomorgó nép között. Zsolt pedig ezzel a levéllel végleg kiírta magát ezek közül, hacsak nem a főrendező kérésére született e levél. Hacsak nem gőzkieresztő szelepként rendelték meg tőle. Mi magyarok azonban egy naiv és hiszékeny nép lettünk, s így már nem tudjuk eldönteni, melyik az igaz a feltételezések közül. Csak remélhetjük, hogy megtért a nemzet soraiba. BG

 

*Bayer Zsolt: Nyílt levél a nagykövetnek*

*Nyílt levél Eleni Tsakopoulos Kounalakis asszonynak, az Egyesült Államok
budapesti nagykövetének*

*Tisztelt Excellenciás Asszony!*

*Mindenekelőtt elnézését kérem, de kénytelen lesz végighallgatni egy
meglehetősen obszcén és ízléstelen történetet, amely az én generációm
majd minden tagjával megesett a berlini fal innenső oldalán.*

Miután 1984-ben felvételt nyertem az ELTE-TFK magyar-történelem szakára,
úgynevezett előfelvételisként egy évre elvittek katonának. Az ercsi
helyőrségbe vonultam be, a pontonos hidász ezredhez.

Késő délután érkeztünk a laktanyába, ahol elkezdődött egy hosszú és elég
rémes procedúra, melynek során elvették civil ruhánkat, betereltek a zuhany
alá bennünket, majd valami tetűirtó porral beszórták intim testrészeinket,
s így, meglehetősen megalázott és kiszolgáltatott helyzetben egyenként oda
kellett állnunk egy katonaorvos elé. Az orvos belenézett a torkunkba,
felhúzta szemhéjunkat, feltett néhány általános kérdést, majd felszólított,
hogy fordítsunk neki hátat, hajoljunk le, és fogjuk meg a bokánkat.

Ez volt a nagy csend pillanata. Ahogy a katonaorvos akkor és úgy belebámult
a seggünkbe. Nehéz ám ennél megalázóbb, de egyszersmind ennél
groteszkebb pillanatot elképzelni. A pillanatot egyedül Csilló honvéd volt képes
fokozni, ugyanis miközben ott állt a doktor előtt a megfelelő pózban, az a
következő kérdést tette föl neki:

- Van lyukas foga?

Mire Csilló honvéd őszinte megdöbbenéssel a hangjában így szólt:

- Jézusom! Onnan látszik?

*Meg kell értenie ezt a pillanatot, Tisztelt Nagykövet Asszony, csak ezért
mesélem el Önnek. Meg kell értenie, hogyan is éltünk mi itt, a Fal innenső
oldalán, és azt is meg kell értenie, hogy akkor az Ön hazája volt a mi
példaképünk, vágyott menedékünk.*

Megtestesülése minden szabadságszeretetünknek és
szabadságvágyunknak.
Amerikába vágytunk és készültünk majd' mindannyian, miközben politikai
tisztünk elmagyarázta nekünk, hogyan fogjuk a megfelelő pillanatban
elpusztítani a gaz imperialistákat; miközben Csicsó törzsőrmester a maga
keresetlen módján összefoglalta nekünk a Falon inneni világképet:

- Majd kapnak a pofájukba töpfével, és ha az nem elég, hát odab...unk nekik
acsással!

Feloldom Önnek a problémás szavakat: a töpfe tömegpusztító fegyver; az
acsás pedig atomcsapás. *Csak a rend kedvéért jegyzem meg, hogy azok,
akik ezt az ideológiát képviselték a Fal innenső oldalán, ma mind az Önök talpát
nyalják.* De ez nem számít ma már, ezért nem írnék Önnek egy sort sem.

Azért írok, Tisztelt Nagykövet Asszony, mert eltelt 29 év, mióta ott
álltam, bokámat fogva az ercsi laktanya alagsorában - s lám, *most az
Amerikai Egyesült Államok kukucskál a világ seggébe...*

És ez nem is olyan vicces ám. A pillanat csöndje még megvan, a
megalázottság is ott lapul mellette, de a groteszk valahogy eltűnt menet
közben. Pedig nekünk, itt, Kelet-Közép-Európában a groteszk ám
mindenünk,
Tisztelt Nagykövet Asszony. De most nem találjuk...

Edward Snowden csak ennyit mondott: "Nem vagyok sem hős, sem áruló.
Amerikai vagyok." Nos, ebben nincsen groteszk. Ez nem a 22-es csapdája,
nem a katona fehérben, nem Yossarian és nem Őrnagy őrnagy őrnagy; ez nem a
Zendülés a Caine hadihajón és nem az idió-ta Queeg korvettkapitány... Ez
már rég nem az Oroszlánkölykök, ahol Noah Ackermant saját amerikai
katonatársai zsidózzák le, és mondják azt neki, hogy Hitlernek csak a zsidóirtásban van
igaza. Bizony, Nagykövet Asszony, *vagy Irwing Shaw hazudik, vagy ilyesmi
esett meg Önöknél a nagy háborúban...*

De ma már ez is mindegy. Minden mindegy. Ez már nem Jack London "First
and last chance"-e és nem a Vadon szava. Nem szegény Ginsberg Üvöltése.
Updike Nyúlcipője is oda. Elnémult Capote Fűhárfája, nincsenek már Más hangok,
más szobák.

A Vágy villamosa bedöcögött egy gyorsétterembe, és elnyelte az aznapi
kedvezmény. Az Összeomlást még le lehetne forgatni naponta, és egyre
jobban megértené mindenki, miközben egyre többen szurkolnának Michael Douglas-
nek a hazafelé tartó úton (persze, csak addig). A Madárijesztőt már nem lehetne
újra leforgatni. A halál ötven óráját sem. Mert még az is tisztességes
volt. A Becstelen brigantik már nem az. Tarantino már nem az - de még
zseniális. És mindent elmond mirólunk, hogy a Ponyvaregény a
kultuszfilmünk... És persze készült még tisztességes film mostanában is:
Clint Eastwood Grand Torinója és Mel Gibson Apocalypto-ja. Például.

De Edward Snowdennek már csak tragédiája és tisztessége van. Mert ki
merte mondani, hogy elég. *Ez a lényeg, Tisztelt Nagykövet Asszony. Ez az elég.*

*Elég a PRISM-ből. Elég volt abból, hogy a "terrorellenes harc
kulcsfontosságú programjának" keretében az Ön hazája bármilyen adathoz,
e-mail-hez hozzáférhet, és bármilyen telefonbeszélgetést lehallgathat.*

*Elég volt a Fisa-törvényből. "A Fisa lehetővé teszi - az amerikai
alkotmány negyedik módosítására hivatkozva -, hogy az amerikai hírszerzés
külföldiek adataiban kutakodjon, anélkül, hogy bűncselekmény elkövetésének
gyanúja merülne fel."* (Ugye milyen nagy rendező a sors? Éppen a negyedik
alkotmánymódosításra hivatkozva gyalázzák meg önök a demokrácia
alapeszméjét, hát nem különös véletlen?)

Elég volt abból, hogy az Egyesült Államok elnöke likvidáltathat bárkit. És
ezt az "apróságot" Eric Holder, az Önök igazságügy-minisztere jelentette be
tavaly, csak úgy, mellékesen, egy egyetemi előadás keretében. Eric Holder
arról értekezett, hogy az elnök a teljes igazságügyi és
igazságszolgáltatási rendszer kikerülésével ítélhet halálra amerikai
állampolgárokat. Holder szerint a kormánynak joga van ehhez. Joga van,
hogy "célzott támadással" megöljék saját állampolgá-raikat, vádemelés, bíróság
és esküdtszék bevonása nélkül. Természetesen a jogi szöveget titkosították...

*Hát mi lett az Ön hazájából, Nagykövet Asszony? Ilyesmit Sztálin,
Ceausescu és Honecker merészelt utoljára megtenni a saját állampolgáraival,
de legalább titokban tartották, és nem merészeltek büszkék lenni rá.* Mi
lett az Ön hazájából, Nagykövet Asszony?

És ehhez mit szól: Szeptember 11-e után Bush elnök bírósági engedély
nélkül lehallgatott és őrizetbe vett amerikai állampolgárokat. Akkor a demokraták
hevesen tiltakoztak. Volt köztük egy Obama nevű illinois-i szenátor, aki
különösen kikelt a bírósági eljárást nélkülöző fogva tartások ellen.

*Ez az Obama most Istent játszik, és ítél, élet s halál felett. A
demokraták pedig befogják a szájukat, és lapítanak.* Illetve dehogy fogják
be! *Hangosan, öntudatosan kioktatnak bennünket demokráciából.*

Abból az országból írnak dörgedelmes leveleket minekünk, ahol az elnök bíró
és hóhér egyszerre. Ahol bárkit, bármikor lehallgathatnak, levelezését
elolvashatják, és ehhez az sem kell, hogy bármilyen bűncselekmény gyanúja
felmerüljön. *Abból az országból aláznak meg bennünket, amely országban
napi rutin Orwell 1984-e.*

*Abból az országból merészelnek oktatni bennünket, amely ország fenntartja
Guantánamót, ahol tárgyalás és ítélet nélkül tartanak fogva embereket
hosszú-hosszú évek óta.*

*Az az ország, ahol törvényes a fogvatartottak fizikai kínzása.*

*Az az ország merészel bármit is mondani, amelynek katonái az Abu Ghraib
börtönben kutyákat uszítottak a meztelenre vetkőztetett és megkínzott
foglyokra, s mindezt röhögve fényképezték.*

*Az az ország aggódik a magyarországi demokráciáért, amelynek katonái
halott afgánokat vizelnek le. Az az ország konferenciázgat mirólunk, amely
ország bevallotta, hogy pontosan tudták, Szaddám Huszeinnek nincs vegyi
fegyvere, csak kellett valami indok a háború megindításához.*

*És ez az ország most éppen Aszad szíriai elnök vegyi fegyvereiről
hazudozik, és elnézi, sőt támogatja, hogy Izrael megtámadjon egy független
államot ugyanerre hivatkozva.*

*Ebből az országból dorgál bennünket Scheppele professzor asszony- miért
is? A negyedik alkotmánymódosítás miatt? Hűha! Tudja Scheppele
professzor, tudja Nagykövet Asszony, ha mi reggeltől estig alkotmányt módosítunk, akkor sem tudunk odáig süllyedni, ahol maguk tartanak.*

*Ugyanis a mi alkotmánymódosításainkban nincsen semmi végzetes és a
demokráciát fenyegető szörnyűség.*

A maguk hazájában ellenben talán éppen ebben a pillanatban rendeli el az
elnök valaki meggyilkolását, bírósági eljárás és ítélet nélkül; a maguk
hazájában éppen most olvasgatják a világ bármely országa állampolgárának
leveleit, hallgatják le telefonját, s ehhez még bűncselekmény gyanújának
sem kell felmerülnie; és eközben maguk azért aggódnak, mert egy
pályázaton nem nyert a Klubrádió, és ezért temetik a magyar demokrá-ciát... *Nem érzi
az egész dolog végtelen igazságtalanságát és penetráns aljasságát, Nagykövet
Asszony?*

Ez hát a baj, Tisztelt Nagykövet Asszony. Hogy nemcsak szeretni, de már
tisztelni is felettébb nehéz az Ön hazáját. Mert az Ön hazája elárult
mindent, amiben mi hittünk egykoron. Amiben hittünk, a bokánkat fogva,
meztelenül, a Fal innenső oldalán.* Az Ön hazája elárulta az én generációm
minden álmát, ugyanolyan kegyetlenséggel, ahogy katonáik levizelik a halott
ellenséget.*

*S mindeközben a lehető legfarizeusabb módon bennünket akarnak
demokráciára tanítani.*

Végezetül azt kell még megértenie Tisztelt Nagykövet Asszony, hogy ezt a
levelet a magam akaratából írtam Önnek. Nem kaptam rá utasítást senkitől.
Tudom, nehéz ezt elképzelni egy olyan országban, amelyben újságírók
megfigyelése és lehallgatása napi gyakorlat, és amelyik éppen most
kukucskál a világ seggébe. De higgye el, Nagykövet Asszony, bármennyire is
szeretnék, onnan nem látszik a lyukas fog...

Üdvözlettel: Bayer Zsolt

(Ui.: Még egy apróságot fogadjon meg, ha kérhetem. Azt, amit Mel Gibson
üzent az Apocalypto elején: Egy nagy birodalmat nem lehet elpusztítani
kívülről, csak ha elpusztítja önmagát.* Önök most még nagy birodalom. De
ráléptek az önpusztítás útjára.* Sajnálom...)

*Magyar Hírlap*

 

Forrás: Nemzeti Hírháló, 2013. 08. 28.

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap