A Benes dekrétumok – tegnap, és ma 2.rész

Kaslik Péter, sze, 04/06/2011 - 11:07

 

 

 

Benes nem elégedett meg a hatalma alá került kisebbségek sanyargatásával és azok életlehetőségeinek fokozatos, de módszeres elsorvasztásával. Benes  a kollektív bűnösségre alapuló végleges megoldás módszerével oldotta meg Csehszlovákiában a nemzetiségi kérdést, a háború utáni gazdasági nehézségeket, és a demokrácia kérdéseit is. A Benes dekrétumok, a mai napig is a cseh, és a szlovák jogrendszer teljes mérvű megcsúfolásának példaképe.  

 

Benes, a végső megoldás híve

 A müncheni döntést követően Benes lemond, és Londonban várja a megfelelő alkalmat, egy új, de most már „tiszta szláv” Csehszlovákia megalapítására. Ebben a légkörben íródtak a Benes dekrétumok. Amint láttuk, Benes teljes egészében félreismerte Hitler hatalmát, és emiatt a háború első szakaszában tétovázó, és tehetetlen volt. A sztálingrádi csata után, (1943. január), majd a szovjet hadseregnek a Kurknál aratott gzőzelmét követően,  azonban ismét úgy ítélte, hogy a dolgok a javára fordultak. A franciák, és az angolok megbánták, hogy Münchenben cserbenhagyták Csehszlovákiát, és ismét megértően viszonyultak Benes követelésihez.  Benes, ezt a kedvező hátszelet és újonnan helyreállított népszerűségét ismét a saját képességeinek tulajdonítja, s úgy dönt, hogy a zavaros háborús körülményeket kihasználva összhangba hozza Csehszlovákia demográfia térképét, annak „természetes térképével, megszabadul Csehszlovákia nem szláv lakosságától. A felvidéki magyarok háború utáni kilakoltatása, a védtelen polgári lakosság ellen elkövetett gyáva cselekedet vl

Benes 1945. május 16-án ünnepélyes körülmények között,  a Szovjet Unióból érkezik meg Prágába, és azonnal hozzálát a „nemzeti forradalomnak a gazdasági forradalommal való összhangjának megvalósításához.7  Vagyis, Benes a szudeta-németek, és a magyarok kiűzetése árán igyekszik a gazdaságilag működőképes Csehszlovákiát megteremteni. Csehszlovákia végre szláv állam lesz. A németeket és a magyarokat kitelepíti, s azok elkobzott gazdasági javai szolgáltatják a háború utáni gazdaság beindításához szükséges lendületet. Benes tervei szerint a németek, és a magyarok kitelepítésével létrejön majd a szociáldemokrácia működését biztosító egyöntetű, csehszlovák érzelmű szavazótábor. Benes nem elégedett meg a hatalma alá került kisebbségek sanyargatásával és azok életlehetőségeinek fokozatos, de módszeres elsorvasztásával. Ezért  a kollektív bűnösségre alapuló végleges megoldás módszerével oldotta meg Csehszlovákiában a nemzetiségi kérdést, a háború utáni gazdasági nehézségeket, és a jövendő demokrácia kérdéseit is. A Benes dekrétumok, a mai napig is a cseh, és a szlovák jogrendszer teljes mérvű megcsúfolásának példaképe, azok végrehajtása pedig, a védtelen polgári lakosság ellen elkövetett gyáva cselekedet.

 Benes és a bomba

A potsdami értekezlet 1945. július 15-től, augusztus 2-ig tartott, s annak közvetlen célja, a második világháború utáni Németország helyzetének rendezése volt. Truman, amerikai elnök közvetlenül a potsdami értekezlet megnyitását követően értesül arról, hogy az amerikai atombomba robbantási kísérlete (1945. július 16.) sikeres volt.  A mai ismeretek szerint a Japánra dobott atombombák (1945,augusztus 6.)tényleges célja a Szovjetunió megfélemlítése volt, és azt a célt szolgálták, hogy Truman előnyösebb helyzetben érezte magát és keményebben léphessen fel fel a Szovjetunióval szemben. (Lásd: John Pilger: The Lies Of Hiroshima Are The Lies Of Today)Az atombomba tényleges használatát követően  kétségtelenné vált az atomfegyverek birtoklásának előnye. Vagyis, megkezdődött az atomkorszak, és már érzhető volt a hidegháború előszele, de Benes, nagy elfoglaltságában arról nem vett tudomást .

A Szovjetunió, és az Amerikai Egyesült Államok közötti viszony 1946-ban már teljesen megromlott. Churchill, 1946 februárjában mondta el híres „Vasfüggöny” beszédét. Ugyanabban az időben lépett hivatalosan életbe a „Policy of Containment” (A feltartóztatás politikája) elnevezésű Truman Doktrína. A „fenntartóztatás”, természetesen, a kommunizmus fenntartóztatásra vonatkozott. Az ár teljes egészében Benes ellen fordult, de ő ezt, átmeneti sikereinek közepette nem vette tudomásul. Benes, ebben a válságos időszakban minden erejét és befolyását arra összpontosította, hogy a németek, és a magyarok kitelepítéséhez a nagyhatalmak belegyezését megnyerje. Ezen a helyen szükséges megjegyezni, hogy a felvidéki magyarok kitelepítését a Potsdami Értekezlet hivatalos záródokumentuma sem közvetlenül, sem közvetve nem látja elő. 

Benes, a háború utáni Csehszlovákiát, egy a Kelet és a Nyugat között összekötő szerepet játszó szociáldemokrata "tiszta" szláv nemzeti államnak képzelte el. Tehát, mindennek egyszerre. Benesnek, mindehhez csak éppen arra jutott ideje, hogy a szudeta-németeket teljes egészében, és a felvidéki magyarok tetemes részét kiűzze ősi szülőföldjükről.

Benes, a Szovjetunió és Nyugat közötti viszonynak ebben a válságos időszakában teljes egészében félreismerte a Szovjetunió, és Nyugat közötti ellentét mibenlétét, és súlyát, de különösen azt, hogy mi a tét. Abban  reménykedett, hogy Csehszlovákia hidat képezhet majd a háború utáni európai politikában. Sztálint, azonban 1945-ben már jobban érdekelte az atombomba előállítása, mint a Benes által ajánlott kelet, és nyugat között hidat képező Csehszlovákia.

Az atombomba előállításához megfelelő tudás, pénz, és urániumra van szükség. A Szovjetunió már 1945-ben tudtára adta Csehszlovákiának, hogy katonai célokból igényt tart a Jachymov uránium bányákra, és ennek érdekében egy felettébb titkos szerződést íratott alá Csehszlovákiával.  Zeman könyve minden eddigi forrásnál meggyőzőbben bizonyítja, hogy a Csehszlovák urániumbányák feletti kizárólagos rendelkezés jogának biztosítása milyen fontos tényező volt Csehszlovákia történelmében. Zeman szerint, a csehszlovák urániumbányák feletti teljes szovjet ellenőrzés fontossága önmagában is elegendő ok volt arra, hogy Csehszlovákiát a keleti blokk államainak sorába állítsa. Benes képtelen volt felfogni, hogy a Szovjetunió számára, a csehszlovák uránium nem képezheti a kicsinyes alkudozások tárgyát. Amikor Benes,  a második világháború utáni a cseh ipar és kereskedelem önállóságáról kezdett beszélni, és megemlítette Csehszlovákiának a saját urániumbányái felett való rendelkezés jogát, Sztálin azt mondta: Sakk! Matt! A Szovjetunió kormányválságot erőszakolt ki. Csehszlovákiában, és Benest 1948. februárjában végérvényesen félreállították. Benes, 1948. szeptember 3-án meghalt. A Benes dekrétumoknak a magyarok jogfosztására, és kitelepítésére vonatkozó rendelkezéseit megszüntették. Jó lett volna azt hinni, hogy örök időkre. Nem ez történt.

Folytatjuk

Lábjegyzetek, és Források

7. http://www.hrad.cz/en/prezident_cr/benes.shtml

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap 

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap