Bevándorlók bére...2. rész

Polszerkesztő2, v, 12/01/2013 - 00:13

Hazánkra nem kis kihívás vár a bevándorlók személyében. Azt már elfelejthetjük, hogy tranzit ország vagyunk, ugyanis rengeteg bevándorló szemében már célországgá váltunk.

A bevándorlásnak sokféle célja lehet. Meg kell különböztetnünk az önkéntes és a kényszerű migránsokat. Az önkéntes migráció (vándorlás) azt jelenti, hogy az egyén saját elhatározásából, konkrét céllal költözik más országba. Ilyen célok lehetnek például a továbbtanulás, munka, jobb megélhetés, családdal való egyesülés, letelepedés, vagy a nyugdíjas évek nyugodt eltöltése. Sokan nem telepednek meg Magyarországon, hanem hazájukból ingázóként itt vállalnak munkát. A külföldi munkavállalók, diákok és a bevándorlók általában a jobb lehetőségek reményében hagyják el hazájukat. 2008. végén a bevándorolt, letelepedett és a három hónapot meghaladó tartózkodók száma 184 568 fő volt (forrás: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal statisztikák).

Ezzel szemben a kényszerű migráció azt jelenti, hogy az egyén nem szabad akarata, hanem külső körülmények miatt kényszerül rá, hogy elhagyja hazáját. A menedéket keresők üldöztetés, polgárháború, elnyomás és bántalmazás elől menekülnek. Az üldöztetés történhet faji vagy vallási alapon, nemzetiségi hovatartozás vagy más meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás, illetve az egyén politikai és világnézete miatt. Leggyakrabban hirtelen kell elhagyniuk hazájukat, nem rendelkeznek információkkal az új országról, nem beszélik a nyelvét. Ott kell hagyniuk munkájukat, egzisztenciájukat, családi és baráti kapcsolataikat. Jogi státuszuk alapján ide tartoznak a menedéket keresők, a menekültek, a befogadottak, az oltalmazott státuszúak és az ideiglenes védelem alatt állók. 2008-ban összesen 3.118-an kértek menedékjogot hazánkban. Kevesebb, mint felük (43 %) érkezett Európán kívüli országokból. Az összes menedékkérőből mindössze 160-an kaptak menekültstátusz 2008 folyamán (forrás: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal statisztikák).

A Központi Statisztikai Hivatal Magyarországra vonatkozó adatai szerint az elmúlt években jelentősen nőtt a hazánkban élő afrikai bevándorlók száma. A tartózkodásra, bevándorlásra, illetve letelepedésre jogosító engedéllyel rendelkező afrikai állampolgárok száma eszerint 2010 elején 2513 főre emelkedett, ami 2009-hez képest 26%-os növekedést jelent. Zömük (több mint 1500 fő) a közép-magyarországi régióban, tehát Budapesten és környékén él.

Szíriából már több mint kétmillió ember kényszerült elmenekülni. Magyarországra eddig 596 szír állampolgár adta be a menekültstátus iráni kérelmet. 2013. évben még több szíriai és egyéb menekült talált el Hazánkba, többszöröse a korábbi évek létszámának, számuk már a 16 ezer főt is meghaladta az év háromnegyedében.

Ugyanakkor az illegális bevándorlók számának növekedése miatt megnőtt az intézkedések száma is. 2012-ben 1231 embert toloncoltak ki Magyarországról, 2011-ben ez a szám 738 volt. Aggasztó jelenség, hogy jelentősen nőtt a kísérő nélkül Magyarországra illegálisan érkező kiskorúak száma. Velük szemben a hatóságok tehetetlenek, gyermekvédelmi intézményekbe kerülnek, onnan ugyanakkor bármikor távozhatnak, és pár nap után általában távoztak is.

Magyarország éves szinten 1,1 milliárd forintot fordít a menekültek ellátására, ebből 250 millió forintot konkrét anyagi támogatás keretében juttatnak el számukra. A tavalyi évben a hazai ellátórendszer erősen terhelt volt, átlagosan napi 540 fő élt valamelyik menekülteket befogadó táborban.

Európa idén végre kitette a megtelt táblát, csakhogy az egész kontinens egyfajta önvédelmi zónává alakítása helyett valami egészen ostoba dolgot cselekedett: olyan döntést hozott, amely szerint a bevándorlók és menekültek áradatát az e szemszögből perifériaként kezelt régiókra, így Hazánkra kívánja zúdítani.

Brüsszel a legnagyobb bajt azzal okozza, hogy míg emberi jogokra hivatkozva minden állítólagos üldözött számára menedéket nyújt, ezt a legszívesebben mégis délen és keleten teszi meg. Ráadásul a menekültjogi kérelmet abban az országban kell elbírálni, ahová a jövevény megérkezett, a befogadó táborok kiépítése és fenntartása is a „bajba jutott” ország terheként jelentkezik. Az UNIO januártól egy közös alapból támogatja azokat az országokat, akik befogadnak egy olyan menekültet, aki egy másik országban nyújtotta be kérelmét. Innentől kezdve a mesés nyugat szétteríti menekültjeit a periférián.

Akiket ide akarnak telepíteni, azok egy eltérő kultúrából jönnek eltérő szokásokkal, és ez előbb utóbb valahol ütközni fog a miénkkel. A lakóit tekintve is egyre inkább Öreg kontinensnek nem sok esélye van a robbanásszerű szaporulatot produkáló déli és keleti államokkal szemben, így nincs más megoldás, mint lezárni a sorompókat, majd visszavenni életterünk irányítását, és a népesedési dominanciát is.

Hazánk helyi elöljárói mintha még nem éreznék a veszélyt, hiszen a befogadó központokat nem a pusztára, hanem lakott városok közepére telepítik, a hermetikus elzárás helyett, nyílt állomásokat működtetnek, ahonnan a lakók szabadon kijárkálhatnak.

A menekültek közé vegyülve számos közönséges bűnöző érkezik hozzánk, ami a rend megtartását, a bűnözés elkerülését veszélyezteti.

Nézzünk egy-két hazai hírt a bevándorlók berkeiből, áldásos tevékenységükről:

Ideiglenesen más menekültügyi központokban helyezték el a gyújtogatás miatt átmenetileg lakhatatlanná vált békéscsabai menekültügyi őrzőben lakókat. A békéscsabai menekültügyi központban három lakószoba kiégett és a tűz a tetőszerkezetre is átterjedt, mire a katasztrófavédelem a tüzet eloltotta. A BÁH tájékoztatása szerint az eset miatt az intézmény lakói közül 15-öt előállítottak. A békéscsabai központban olyan embereket helyeznek el, akiknek a menekültügyi eljárása még nem fejeződött be, a menekültügyi hatóság még nem állapította meg róluk, hogy jogosultak-e nemzetközi védelemre.

A debreceni Sámsoni úton gyakori kép, hogy fekete bőrű férfiak csoportokba verődve járőröznek, kisebb csapatnyi, érdekes ruhába bújt ember borul az utcára imádkozni, a helyi kocsmából szünet nélkül, keleties muzsika hangjai szűrődnek ki.

Ez még csak a kezdet. Ki tudja mikor, hol és mit követnek el? Éhséglázadás?

Ezek az európai nagypiacról jött hírek:

Elutasított menedékkérő volt az a férfi, aki hétfőn este a norvégiai Ardal város közelében eltérített egy buszt és megölt három embert - írta kedden egy norvég bulvárlap. A Verdens Gang (VG) internetes oldalának értesülése szerint a férfi egy menekültközpontban tartózkodott Ardalban. Kedden készültek őt kiutasítani az országból. Ez úgy történt volna, hogy önállóan, kíséret nélkül felszáll egy Oslóba induló repülőjáratra. A norvég fővárosból ezt követően szállították volna külföldre. Korábban a rendőrség azt közölte, hogy az eltérítő Dél-Szudánból származik és 31 éves. A támadó két utast, egy svéd turistát és egy 19 éves nőt megölt, valamint kioltotta a buszvezető életét is. A hatóságok őrizetbe vették a tettest, aki megsebesült, és most a második legnagyobb norvég város, Bergen egyik kórházában kezelik.

Bulgária harminc kilométer hosszú, három méter magas falat emel törökországi határánál a menekültek példátlan mértékű áradatának szabályozására. A falat Elhovo város közelében építik, a költségek mintegy 2,5 millió eurót (több mint 737 millió forintot) tesznek ki. Rövid idő alatt 124 illegális bevándorlót fogtak el a hatóságok a török-bolgár határszakaszon, közülük 91-en Szíriából érkeztek a kelet-európai országba.

Egy bűnöző bevándorló ejtett túszokat Freiburgban. Tizenkét embert tart fogva a németországi Freiburg egyik gyorsétkezdéjében.

Berlinben a súlyos erőszakos bűncselekmények fiatalkorú elkövetőinél a bevándorlók aránya a bűntettek típusától függően 50-80 százalék. Erőszakra való hajlandóságuk és brutalitásuk folyamatosan nő.

Görögország börtöneiben 12 912 elítélt van jelenleg, a börtönlakók 63%-a külföldről érkezett bevándorló. Azonban ha csak az erőszakos bűncselekmények elkövetőit vesszük alapul, akkor az idegenek részaránya még magasabb. Nem véletlen lépett színre az Arany Hajnal.

A moszkvai lakosság szerint a fővárosban a legnagyobb problémát az illegális bevándorlók jelentik, valamint a migránsok által elkövetett bűncselekmények. Az orosz törvényhozás az idén szigorította az illegális bevándorlás szervezésének büntetését.

Emlékezhetünk a bevándorlók (sőt már utódaik) „harcaira” a befogadó lakosság ellen Franciaországban, Angliában is, vagy bestiális cselekedeteikre Svédországban, Dániában. Sok jót nem várhatunk. Mi lesz ha ezek a tömegek védtelen Hazánkra zúdulnak? Vallom, hogy mindenkinek ott kell élnie, ahová született.

Láthatjuk, hogy szerte Európában, s egyre többször Hazánkban is súlyos problémát jelent az illegális bevándorlás. Magyarországon elhelyezésük is gondot okoz, az új létesítmények kialakítása, fenntartása a társadalom erejét, tűrőképességét teszi kockára. Munkalehetősége nincs az őslakóknak sem – nemhogy még az újonnan érkezőknek. Már többszázezres nagyságban vándorolnak fiataljaink nyugatra munkáért. Akkor vajon mi lesz a bevándorlók bére, ha munkát sem kapnak? Támogatás vagy fosztogatás, rablás, gyilkosság? Kinek lesz ez a felelőssége? Az EU-é, a hazai politikumé, a liberális jogvédőké? Mert gyanítom, nem ők lesznek az áldozatok!

A bevándorlók tízezrei azzal szembesülhetnek, hogy nincsen számukra szép új világ, és tárt karokkal sem fogadják őket, ezért felháborodásuk nyomán pedig kő kövön nem marad.

De figyelem! Wass Albert szavaival élve: „A kő marad, a kő marad!”

(Vastagbetűs kiemelés a MIL-szerkesztőtől!)

Forrás:internet

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap