Csak tárgyilagosan! (jegyzet)

Ujlaky István, cs, 04/04/2019 - 00:07

Különös írást vehet kezébe a História című folyóirat egyik még tavalyi számának olvasója. A Benes dekrétumok – szlovák szemmel címen felvezetett, Megszabadulás a kisebbségektől konkrét címmel ellátott szöveg szerzője Stefan Sutaj. Szép is az, ha a szomszédnépek megismerhetik egymás álláspontját! Mi Sutaj úr gondolatait olvashatjuk, s valószínűleg cserébe Glatz Ferenc vagy valamely munkatársa szerepelhet a paralel szlovák lapban. Amúgy Sutaj történész a legkevésbé sem vádolható magyarellenes érzelmekkel. Egyetlen becsmérlő, bíráló, rágalmazó szava sincs a magyarokra. Egyáltalán, Sutaj írása semmilyen (pl. demokratikus, liberális, humanista, emberjogi) érzelemről sem árulkodik. Oly végtelen higgadt tárgyilagossággal beszél a tiszta szláv Csehszlovákia megtervezéséről, a háromszázezer ember cseréjét feltételező optimista felfogásról, a magyar személyek vagyonelkobzásáról, mintha az egy főre jutó tejtermelés lenne értekezésének tárgya. Oly korrekt tárgyszerűséggel ír a magyar lakosság ügyének végérvényes megoldásáról, a magyar nyelvű lakosság kitelepítéséről és száműzéséről, a magyarok Csehországba való deportálásáról, mintha mondjuk a sportcsatornák nézettségi indexének változásáról lenne szó.
Sutaj megállapítja, hogy „mindkét fél újra bebizonyította, hogy a konfliktusok előidézésében és a megegyezések hátráltatásában képesek egymást felülmúlni.” Tudniillik a magyar kormány is akadályozta a lakosságcserét mindaddig, amíg folytatódik a magyarok üldözése Szlovákiában, és a csehszlovák kormány is üldözte ill. deportálta a magyarokat. Dicséretes pártatlanság! Ha valaki a zsidó vészkorszakról írna ily érzelemmentes higgadtsággal, egyetlen szót sem pazarolva emberi jogokra, emberi életekre vagy a deportáló államhatalom embertelenségére, minden jóérzésű ember mélységesen felháborodna, s teljes joggal. Ha magyarok deportálásáról, jogfosztásáról vagy reszlovakizációjáról (mily gyönyörű szó!) van szó, az persze egészen más, akkor mindennél fontosabb a „higgadt és kritikus (nemzeti önkritikus) álláspontok ütközése” – de ez már Glatz Ferenc.
Mit is mond Barraclough, angol történész? „Tisztességtelen volna, ha elzárkóznánk Hitler erkölcsi megítélésétől. Következésképpen Nérót is erkölcsileg kell megítélnünk.”

 

Forrás: Polísz, 2009. 112. szám

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap