Csókolom, jól megnőttem?

Fedák Anita, sze, 08/27/2014 - 00:12

 

Elfáradt a nyár, csomagolja már fürdőruháját... – fogalmazza meg a költő a mostani időszak hangulatát találóan az "Iskolába hívogató" c. versében. Valóban így van. Elsuhantak a nyári hónapok, velük a szünidő gondtalan napjai, és hétfőn reggel országszerte ismét megszólal az iskolába hívogató első csengő. Hangjára benépesülnek az üresen álló tantermek, az iskolaudvarok megtelnek gyermekzsivajjal, a néma folyosók élettel. Nálunk odahaza már jó két hete más téma sincs, mint az iskola. A lányom lázas izgalommal rakosgatja a füzeteit és átrohangál a bátyja szobájába kérdezősködni: "Szerinted fizikára 24 vagy 36 lapos füzet kell majd?" Miután ezt békésen megtárgyalják, összekapnak azon, kié legyen a hosszabb vonalzó. A füzetek és tanszerek ezekben a napokban olyan vándorláson esnek át, hogy már jómagam sem tudom, kinek mi lapul az íróasztalán vagy a hátizsákjában.

 

Aztán tegnap a lányom azzal állított be, hogy a városban találkozott Éva nénivel, a biológia tanárnővel. "Azt mondta – meséli a "kicsi" –, hogy jól megnőttem a vakáció alatt." Amiről azonnal eszünkbe is jutott, hogy bizonyára a ruhatárat is bővíteni kell a tanévkezdésre.

 

Elnézést kérek e kis kitérőért, de az iskolakezdés alkalmából ragadva tollat, egyszerűen nem tudtam meg nem osztani az olvasóval személyes élményeimet. Mert biztos vagyok benne, hogy így van ez majd' minden családban, ahol iskoláskorú gyereket nevelnek. Az idén egyébként 195 ezer tanuló népesíti be az iskolák tantermeit, közel négyezerrel kevesebb, mint tavaly. Ebből mintegy 16 ezer lesz az elsős kisdiák. Az ő számuk is évente egyre csak fogy. A tudás birodalmába nyíló titkos kapu, hogy ismét a költőt idézzem, rengeteg mindent tartogat számukra. És ezt a várakozást nagy izgalommal élik át az apróságok.

 

"Csókolom, jól megnőttem?" – köszön rám a szomszédból a kis Dani. Meg bizony, túrok a hajába és még mielőtt egy hatalmas "barackot" nyomnék a buksijára, a hatévesek teljes komolyságával hozzáteszi: "Már megyek iskolába." Amiről arra következtetek, hogy a "barack" már csak óvodásoknak jár. És miközben ezen somolygva morfondírozom, eszembe jut az alma materem, "feltűnnek" előttem volt tanáraim, az iskolatársak. És kicsit irigylem Danit. Mert hát azért remek hely az iskola. Egy szelete a gyermekkornak. Milyen kár, hogy én már felnőttem...és már csak tanárként járok oda.

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap