A dombóvári Szuhajról

Bilecz Ferenc, k, 07/11/2017 - 00:10

„Beh szomorú idő fordult a magyarra!

Egyik fél erre húz, a másik meg arra;

Nem érti meg egymást, nem érti meg sehogy;

S a huzalkodásban erejéből kifogy!”

/Tompa Mihály: Szuhay Mátyás/

 

2017 júliusában egy kisebb vita alakult ki a „Dombóvári Régi Szép Napok!” Facebook-oldalon, a Szuhay Sportcentrumról feltett fotó kapcsán. A fotón látható épület homlokzatán lévő feliratról -- az idő vasfoga, vagy a túlbuzgó városvédői akarat – letörölte azt a bizonyos „y” betűt.

Tekintettel arra, hogy a vitában hivatkozás történt egy korábbi írásomra is, amely a MIL honlapján jelent meg , kötelességemnek éreztem, hogy reagáljak, illetve állást foglaljak a kialakulóban lévő, dombóvári „homousia kontra homoiusia” vitában.

Kezdjük a legelején. Dombóvár egyik városrészét Szuhajdombnak nevezi a nép. A dombot ezen a környéken úgy kell érteni, hogy a Kapos árterületéből valamikor néhány méterre kiemelkedő szigetekről van szó, amelyeket ősidők óta települési célokra használtak. A Kakas-domb látványosan emelkedik ki a Kapos lapályából, de a Szuhajdomb megnevezés már sok dombóvári ember fejében szöget ütött. Mitől domb ez a város legmélyebb részén fekvő terület, amit legelőször áraszt el a Kapos, ha kilép a medréből? Meg azután mi az a szuhaj? Sokan felismerni vélik benne a szláv szuhoj szót, ami köztudottan szárazat jelent, hiszen van az országban több szuha tövű földrajzi név is. De ez a város legvizesebb része! Miért nevezték volna el „száraznak”? Elképzelhető – mint ahogyan a régi öregek mesélik – hogy az ár levonulása után már ki lehetett hajtani a „szuhajos” rétre az állatokat. Valószínű, hogy Dombóvárnak is volt juhásza, aki az árvíz után, kihajtott a „szuhojra” (szárazra). A juhászok közt a szláv identitású nem volt ritka. Így kommunikálhatott tehát az őslakosokkal, akik megjegyezték ezt a szokását. (Mármint, hogy mindig a „szuhojra” akart hajtani, mert itt a májmétely veszély is kisebb volt!). Ezért később dombóvári unikum lett a Szuhoj név, amiről okkal neveztek el egy területet, amit később beépítettek, a vasút közelsége miatt.

Felmerült továbbá annak a gyanúja is, hogy az előtag esetleg tulajdonnév eredetű. De sem a régi kataszteri jegyzékekben, sem más krónikákban ennek nyomát nem találták. Így azután a Dombóvár monográfiáját 1964-ben összeállító Dr. Szőke Sándor úgy használta ezt a földrajzi nevet, ahogyan a helybéliektől hallotta illetve, ahogyan írtak róla a korábbi krónikások: Szuhajdomb (néha: Szuhaj-domb). Ennek az első monográfiának a 214. oldala után van egy térkép „Dombóvár település fejlődése” címmel. Ezen a tanár úr gondosan bejelölte a városrészeket. A III.b. jellel ellátott Szuhajdomb leírása 222. oldalon olvasható. „A Szuhaj-domb területe Dombóvár egyik legjelentősebb munkásnegyede. Lakói zömmel vasutasok. A munkahelyükhöz való közelség miatt ragaszkodtak ehhez az alacsony árterülethez.” „Az egész település tulajdonképpen az árterületből néhány méterrel kiemelkedő diluviális teraszon helyezkedik el. Tehát Dombóvártól is egy még alacsonyabb árterület választja el. Ezt a területet a Községi Tanács az utóbbi időben fásítatta. Ezzel Dombóvár és Szuhajdomb közé egy erdősáv ékelődik…”

De ezzel nem fejeződött be a Szuhaj név dombóvári története. Jöttek a jeles események. Dombóvár 1970-ben város lett. 1971-ben megjelent a monográfia II. bővített kiadása. 1996-ban, a Millecentenárium évét Dombóvár a monográfia III. átdolgozott kiadásával ünnepli. Itt már neves lektorok működtek közre, mint: Dr. Rozner Gyula régész, dr. Balipap Ferenc szociológus, Dr. Vadas Ferenc nyelvész, irodalomtörténész.

A megfejtetlen, érthetetlen közszói előtaggal rendelkező földrajzi köznév gyanússá válhatott. A magyar földrajzi helynevek legtöbbjénél tulajdonnévi előtag van. Lehetséges, hogy a Szuhaj egy Szuhai, esetleg Szuhay személy nevét rejti? A kutatás nem vezetett eredményre, de nem is szólt ellene semmi. Így azután a III. kiadásban a Szuhajt felváltotta a Szuhay! 2005-ben Dr. Szőke Sándor meghalt. Életútjáról felesége, Dr. Szőke Sándorné könyvet írt „Hátrahagyott jelek…” címmel. Ebben, a 146. oldalon kijelenti, hogy: „A mindennapi életben ma is használt Szuhajdomb nevet létező személyről, Szuhay Mátyásról kapta.” Punktum!

A dombóváriak többsége korábban sohasem hallott Szuhay Mátyásról. Csak most, az utóbbi évtizedben kezd elterjedni, hogy a Szigeterdő legöregebb fája körül az egykoron az itt lakó Szuhay Mátyás legeltetett... Emlékére az Országépítő alapból kopjafát is „ültettek”. De ki volt ez a Szuhay Mátyás, és mi köze lehet Dombóvárhoz? A Wikipédia elég bőséges információt ad róla.

Megtudhatjuk, hogy a szentgyörgyszuhai és szuhafői ősi eredetű magyar köznemesi Szuhay család elkurucosodott renitens tagja volt. (†1677). Életének egyik epizódját Tompa Mihály versbe öntötte. (Tompa Mihály: Szuhay Mátyás). De aki figyelemmel kísérte Dombóvár 17. századi történelmét (lásd Dr. Szőke Sándornál) az nem nagyon hiszi el, hogy Thököly kurucai Dombóvár környékére vetődhettek! De talán ragadóssá vált a szekszárdi példa, ahol Béri Balogh Ádám kuruc brigadérosnak van fája, és utcát is neveztek el róla, nem is alaptalanul! De mindegy, spongyát rá! Most már csak az a kérdés, hogy érdemes-e egy betűn vitatkozni?

Szerintem igen, mert a Szuhay név tipikus lakosnév, aminek kiejtése „szuhai” és ez Dombóvárhoz nem köthető. Ilyen formában nem méltó arra, hogy egy sportközpontot elnevezzenek róla! Amikor Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete elfogadta a sportközpont nevére kiírt pályázatot, akkor az indoklásban az szerepelt, hogy „a DVMSE sportingatlan 2015. április 1. napjától a Szuhay-Sportközpont elnevezést viselje, mely hűen jellemzi a városhoz való kötődést, az ingatlan területi, városrészi elhelyezkedését. Mivel több, mint 10 egyesületnek és sportágnak helyet biztosító létesítményről van szó, ezért célszerűbbnek tartom, ha nem egy szakosztályhoz kötődő személyről kerülne elnevezésre az ingatlan.” De itt az általánosan használt és ismert neve a városrésznek: Szuhaj, és ennek lenne kötődése a városhoz!

Szuhay Mátyás emlékének ápolását meg hagyják a Tarcaliakra.

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap