Don-kanyar hősei - Akinek nem tetszik, öntsön vörös festéket magára!

Szerkesztő A, szo, 01/12/2013 - 00:11

 

 

 

 

 

A II. világháborúban Magyarország hadban állt a kommunista Szovjetunióval. Ennek során 1943. január 12-én a Don kanyarban elszenvedtük a magyar hadtörténet legnagyobb katonai vereségét. A szovjet hadsereg ezen a napon kezdte meg ellentámadását, és szinte teljesen felmorzsolta a 200 ezer fős 2. magyar hadsereget. Katasztrofális vereségünk áldozatainak számáról mindmáig heves viták folynak. Egyesek 93.500-ra, mások 120 ezerre, vagy 148 ezerre teszik azt, attól függően, hogy a harcban elesettekhez hozzászámolják-e a fogságba esetteket és a visszavonulás közben elhunytakat.

Rákosi és Kádár helytartósága idején, a szovjet gyarmattá süllyedt Magyarországon tilossá vált a Don-kanyarban elesett magyar katonák méltó gyászolása. Az országunkért vérüket hullató, életüket áldozó hősöket a hivatalos magyar vezetés fasisztáknak, fasiszta hatalmak kiszolgálóinak titulálta.

A kor történelmének ismeretében nyilvánvalóvá válik, hogy a két nagyhatalom közé szorult Magyarországnak nem sok választása volt, valamelyik mellett, be kellett lépnie a háborúba. A németek oldalán hatalmas területek tértek vissza hazánkhoz, sok patinás városunkban lengett újra háromszínű lobogó. Ami szintén fontos érv lehetett a döntésben, hogy a Tanácsköztársaság véres tapasztalatain okulva a magyarok nem kértek a kommunizmus terjeszkedéséből. Országunk végzetét katonáink sajnos csak késleltethették Hazánkat megszállta a „felszabadító szovjet hadsereg”. Több ezer nemi erőszak, megszámlálhatatlan rablás, gyilkosság és gyújtogatás történt. Több ezer békés lakost, köztük nőket és gyermekeket hurcoltak szibériai haláltáborokba, csak  hogy a „hadifoglyok” számának gyarapításával győzelmük nagyságát növeljék. 45 évig nem tudtunk szabadulni a nép nyakára ültetett helytartóiktól és a bázisukat képező söpredéktől.

A Don-kanyarban 40 fokos fagyban rossz felszereltséggel harcoló magyar katonák életüket adták Magyarországért, a magyar jövőért. Tiszteljük őket! Hőseink voltak, és hőseink lesznek! Akinek nem tetszik, öntsön vörös festéket magára!

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap