Duma-István András: Csángó magyarnál változások

Szerkesztő B, p, 05/15/2015 - 00:10

 

 

 

 
 

 

Etnokulturális visszatekintés az elmúlt egy évre
(VII. Kárpát-medencei Keresztkötődések Konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata)

 

Emlékszó

 

Az Iasi-i püspök egyik egyházi beszélgetésén azt említette, hogy 90000 moldvai katolikus hagyta el Moldvát az utolsó tíz évben. Ha pedig valaki ellenőrzi a ro- mániai népszámlálási adatokat, kiderül, hogy Moldvában a katolikusok száma nem esett le, ennek ellenére.
Ez azt jelenti, hogy Moldvában az összes 250000 magyar eredetű katoli- kusság szá- ma nem változott. Mégis kell figyelni arra, hogy az előbbi népszámlá- lás adatai szerint a 2100 körül számolt csángók száma csökkent, az utolsó népszámláláson már csak 1100 csángót em- lítenek.
Ha jobban megnézzük a népszámlálási adatokat, akkor észre lehet venni azt is, hogy a csángó magyar falvakban, egyből kicsibb lett a csángók száma és növekedett a magyarok száma.
Például: Klézsén 1992-ben 305 csán- gó volt és 11 magyar, 2002-ben az irány döbbenetesen változik, lesznek: magyar 100, csángó 100 és más nemzetség, eset- leges zavarban a nemzetiség iránti kérdésben 100, többieket pedig romá- noknak számlálják.
A hivatalos népszámlálásban a lakos- ság száma is esik pár százzal, például Klézsén a több mint 7100 lélekből már csak 6600-ról beszélnek. Ha valaki kül- föl- dön dolgozott, akkor nem vették figye- lembe, mint helyi lakost.
Ezekből következő tényező az, hogy a csángó-magyarak demográfiai növeke- dé- si- nek ellenire a magyar ajkú katolikusok száma a hivatalos népszámlálási adatokban félre van értelmeztetve.
Mindezeken túl Moldvában a római katolikusok kérik a magyar oktatást. Két csángó-magyar szervezet: a Szent István Egyesület és a Szeret-Klézse Alapítvány levelet küldnek az Iasi-i püspökséghez.
A zsinat munkálatához küldött hivatalos levél figyelmezteti a magyar nyelvi mise bevezetésinek szükségit.
Az oktatás terén szerény engedélyek történnek kilenc faluban: 400 gyerek ta- nul hetente 3 óra magyar nyelvet, ahol csak ezekben a falukban van több mint 8000 tanuló az általános iskolákban. Több faluban is a gyerekek részt vesznek iskolán kívüli magyar nyelvi körökön.
– A magyar nyelv heti három óra tanítása az iskolában 3%-nak nem bátorítja a nyelv használatát a gyerekek közt. Ahol iskolán kívüli körök vannak, ott ész- re- ve- hető, hogy a magyar nyelv ismerése és en- nek használata gyakoribb, mint más- hol.
– Több mint 12 éve a moldvai magyarak egy középiskolát szeretnének ma- guknak. Jelenleg, a nyilatkozatok szerint és a tervek szerint egy szociális jellegű iskola kőletételére számíthatunk. Pedig ha a csángó magyar településeket figyelembe vesszük, akkor a rekecsini iskola fél- re esik a moldvai magyarság zömétől.

Magyarország Európában és a moldvai magyarok élete
Mindenki reményt látott és lát a Magyarország csatlakozásában Európához, a re- mény minden téren várható volt a meg- ígért szabadságban és gazdasági haladásban.
Abban reménykedtek a moldvai magyarak, hogy a már hivatalosan elismert moldvai csángókat a magyar igazolvány is könnyebbíteni fogja a Romániában va- ló jogok megszerzésiben.
Ezek mellett a már kiemelkedő csángó magyar értelmiség is nagy reményt látott Magyarország csatlakozásában Európához.
Ezek a remények ébredtek a moldvai magyarok szívében, és még se nem teljesültek úgy, ahogy ezt érezte volna szé- lesebb körben a moldvai magyarság.
Az információ, amelynek el kellett volna jutni az itt lévő néphez, nem jutott el az elvárások szerint, minden úgy történt, mint régebben is. Nem csak a csángó ma- gyarak zöme, hanem még a szervezetek is csak később tudtak a velük kapcsolatos eseményekről, esetleges látogatásokról.
A gazdasági problémák megoldása Moldvában magán területen történt, egy részt a külföldi vendégmunkából, ennek jövedelemből kisebb gazdasági kezdemé- nyezéseket építenek, vannak olyan gaz- dasági infrastruktúrák is, amelynek a ré- szei magán gazdasági cégeknek épültek. Pedig a helyi nagy gyárak megszűntek.
A munkaerő nagyobb része külföldön szerzi a munka lehetőséget, Olaszország-ban, Spanyolországban, Portugáliában és egyre kevesebben dolgoznak Magyaror- szágon. Itt kisebbek a fizetések és nem tudnak tartózkodási engedélyt szerezni. Más országokban jobb kilátások várnak a csángókra.
Nem látható, hogy a jövőben mely módon tud beilleszkedni a csángók ma- gyar értelmisége a helyi intézményekben, mivel nincsen kidolgozva ennek a stratégiája.
Jelen kezdeményezés, mely Rekecsinben egy szociális iskola létrehozására indult Moldvában, mesze van a csángók problémájának megoldásától.
Egyrészt középiskolát kell építeni Moldvában, másrészt a falvak magyar nyelvű iskolai infrastruktúrájának a kiépítésire kell koncentrálni. Az általános iskolás gyere- kek számára elsősorban a falvakban kell erősíteni az oktatást.
Az értelmiség tevékenysége együtt legyen a néppel, a nép között kell éljen az értelmiség.
A jelenleg épülő szociális iskola ezen a téren nem segítség, sőt a már kialakuló- ban lévő csángó-magyar értelmiséget félre viszi a falvakból, mivel az épület tá- vol esik a csángó falvaktól.
Jelenleg nem látok olyan idősebb csángó értelmiséget, aki tudná vezet- ni
az iskolát, amely többéves tapasztalattal rendelkeznék.
A Szeret-Klézse Alapítványon belől végiggondoltuk, mely módon tudnók segí- teni bent a falvakban ezeknek a problémáknak a megoldását. Amennyiben ennek költségeit megszerezzük, a jövőben is folytatjuk munkánkat. Ilyen jellegű szervezetek azok, amelyek a problémáknak egy részét meg tudnák oldani. Jelenleg több faluban tevékenykedünk és három kört is szerveztünk. Szervezünk gyerekeknek és fiataloknak. Segítünk a gye- rekek oktatási költségeinek előterem- tésében. Tanulmányaik megkönnyítésé- hez egy lakást biztosítunk Kolozsváron hat egyetemistának, akik magyar nyelven folytatják tanulmányikat, közöttük is el- sőbbséget élveznek a csángó–magyar származású diákok.
Az évek folyamán tőlünk támogatott fiatalak már dolgoznak az iskolákban, saj- nos nagyobb része Erdélyben, mivel a Moldvában lévő intézményekben a beil- leszkedés bizonytalan. A magyar nyelvi középiskolába is sokan jelentkeznek azok közül, akik az iskolán kívüli körökön vesznek részt.
Többször is felkerestek itt lévő vállalkozók, segítséget kérve konkrét támogatás- ért. Ez úton is szeretném közölni, hogy egy új tevékenységet indítunk: megteremteni a kapcsolatot a moldvai csángó-magyar gazdálkodók és a magyar gazdaság infrastruktúrája közt.
Jelenleg a moldvai magyar nép nem látja és nem érzi át, hogy milyen jövője lenne Európában. Az elmúlt évben Magyarország részéről inkább eredményeket láttunk, amelyeket a médiában is ismertettek. Egyelőre ezek a felmutatott eredmények azonban nem változtatják meg a csángók helyzetét, hanem inkább olyan ernyőt alakítanak ki a csángók felett, amely mögül nem látható az itt lévő valóság.

Civil szervezetek Moldvában és civil szervezetek a csángókért
Civil szervezetek a moldvai magyarak segítségére kezdetben Magyarországon jöttek létre és Erdélyben. A Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége Sepsiszent- györgyön alakult meg, ahová az utolsó negyven évben számos moldvai fiatal te- lepedett le, közülük számos értelmiségi emelkedett ki.
1999-ben a Szeret-Klézse Alapítvány volt az első szervezet, amelynek a bejegy- zése Moldvában történt. Azóta több civil szervezet alakult bent Moldvában, és 1997-ben Csicsó Antal, a MCSMSZ volt elnöke, Bákóban nyitott irodát a szervezetnek. A történtek után a moldvai csán- gó magyar szervezetek kapcsolatba léptek a magyarországi szervezetekkel és in- tézményekkel is. Mondhatjuk azt is, hogy a magyarság infrastruktúrájának része lett a moldvai magyar civil szféra is.
Jelenleg a négy civil szervezet külön végzi tevékenységét, és csak pár magyar- országi szervezettel készít közös programokat.
Ahogy az utóbbi időben értesültünk, több mint 100 szervezet jött létre Ma- gyar- országon, hogy segítséget nyújtson a csángóknak, vannak olyan vélemé- nyek, hogy sokkal több szervezet is tevé- kenykednék ez téren.
Úgy, mint a Szeret-Klézse Alapítvány el-nöke, mondhatom, hogy ezek 20%-a fog-lalkozik csángó programmakkal.
Mégis a moldvai szervezetek inkább a magyarországi intézményekkel tartják a kapcsolatot valamint a RMDSZ-szel. Ezek a kapcsolatok hasznosok az együtt- mű- ködésben és a támogatásokban. Ebből a szempontból mondhatjuk, hogy van elő- rehaladás.
Hiányzik az említett civil szervezetekkel való együttműködés, melyek könnyeb- ben tudnának résztvenni az európai pályázatok megszerzésében. Közösen lép- het- ne előre a moldvai magyarság is, és nem lenne kitéve az egyenlőtlen versengésnek a magyarországi és erdélyi szerve- zetekkel szemben.
Említenék pár szervezetet és intézményt, amely együttműködtek és segítettek a moldvai magyar szervezeteknek: Domokos Pál Péter Alapítvány, Lakatos Demeter Egyesület, NKÖM és az erdélyi RMDSZ az oktatás téren, Illyés Közala- pít- vány, Moldvai Magyarságért Szent László alapítvány, Petrás Incze János Egyesület, Antall József Szociális és Kulturális Alapítvány, a református és katolikus egyházak különböző programok segítésében. És ne felejtsük el a magán támogatókat se, akik sok esetben komoly veszélyektől mentik meg a szervezeteket.
Sajnos egyelőre nincsen meg az a szervezet, amely a csángó szervezeteket és a csángókért tevékenykedő szervezeteket össze tudná fogni és együttműködésre bírni. Jelenleg mindenki saját maga választ partnert az együttműködéshez.
Reményünk az, hogy az említett eredmények megerősödnek egy olyan infrastruktúrában, amely megteremti a moldvai magyarság bekapcsolódását a magyar nemzet infrastruktúrájába.
Nem szerencsés az a történet, amely a moldvai civil szervezetek nélkül próbálja megoldani a csángó-magyarak problé- máit. A moldvai magyaroknak minden ma- gyarországi politikai párttól függetle- nül kell támogatást élvezniük.

Megjegyzések
– Amennyiben nem létezik olyan szervezet, amely képviselné a teljes csángó-magyarság problémáit, akkor konzultálni kell a csángó ügyi döntésekben és te- vékenységben a Moldvában bejegyzett és működő szervezetekkel is.
– Magyarország nyitott kapui könnyebben Európához tudják segíteni a moldvai magyarságot, együttműködésben a megmaradásáért szervezett különböző programokban.
– A moldvai magyarságnak elismerése ettől kezdve a magyarországi civil szférától is függ.
– Egyenlő segítségben kell részesíteni valamennyi moldvai szervezetet, hogy ezek fedezni tudják költségeiket, és leg- alább részben alkalmazni tudják a kiala- kult értelmiséget.

* Duma-István András költő, a moldvai Szeret-Klézse Alapítvány elnöke.

 

 

Forrás: Polísz, 2006. 87. szám

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap