Énekek éneke - Egy keleti város fotográfiája

Turcsány Péter, k, 10/13/2015 - 00:16

 

 

 

 

Énekek éneke – az elemekről

(Négykezes, 35 év után)

                                                                                                       S. E. művésznővel

 

Tűz és fény, agyagból,
anyagból gyúrt lélekkel lehelt...

Most is, természetesen, az vagy,
akinek megismertelek.

Kiáltok Égnek, roskadozom Földnek.

Égnek vetsz lobot. Földnek magot.
Magadat szórod. Magaddal óvod.

Isten... ember, adj magot!
Mit égnek, földnek szétoszthatok.

Kezedből-kezembe...

Érintések az éteren át –
evezések az égi tavon.
Szemünk, a távoli, mélybe bukik,
mint a halászó hattyúké.

Kincsük a tiéd. Kincsük enyém.

Közös lét...szikrázó szirt...
habot emel, fénycsillagot.

Oly fényeset, oly fényeset,
hogy szemed lehunyhatod,
lehunyhatod.

„Áldalak két kezemmel…”

Szívemmel, lelkemmel…

ringatlak, hallgatlak…
Csend… Csend… Most

Isten dalol.

(1978-2013)

 

Egy keleti város fotográfiája

Tornyok, keresztek, kakasok,
füstöd megfojt, én hallgatok.

Álmodni leht-e szürkét?
Szürkében múlt idők tüntét?

Álom, remény, egyívású
hallgatásunk holnap-vágyú.

 

 

Magyar Irodalmi Lap  

 

 

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap