Erkel Ferenc Emléknap

Szerkesztő A, sze, 11/07/2018 - 00:20

 

 

 

 

 

 

Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz megzenésítője  1810. november 7-én született Németgyulán. Olyan muzsikus családban nőtt fel, ahol a zene gyakorlásának évszázados hagyományai voltak. Zongorázni és a zeneelmélet alapjaira édesapja tanította. Szülővárosában szinte minden adott volt a gyermek Erkel zenei tehetségének kibontakozásához. Miután szülei Pozsonyba küldik tovább tanulni, belecsöppen egy lüktető zenei életbe. A hangversenyek, operaelőadások polgári közönsége Haydnt, Mozartot, Beethovent hallgatott, apja pedig Klein Henrik személyében a legkiválóbb pozsonyi muzsikust nyerte meg fia zenei nevelésére. Az európai látókörű, művelt zeneszerző – a magyar táncok gyűjtője és népszerűsítője –, a klasszikus zenei alapműveltség elsajátításában vált Erkel tanítómesterévé.

 

Tanulmányai végeztével az ifjú Erkel már ismert és keresett zongoraművész volt. Így érkezik Kolozsvárra Csáky Kálmán gróf meghívására. Az erdélyi művelődés központjában több mint fél évtizedet töltött zongoratanárként, zongoraművészként és karmesterként. A város kőszínházában kötött életre szóló barátságot a későbbi évek hű szövetségeseivel, Heinisch József karmesterrel, Ruzitska György zeneszerzővel, Brassai Sámuel polihisztorral, akik nagy hatással voltak rá, és figyelmét a magyar zene felé irányították.

Később így nyilatkozott erről az időszakról: ”Ami vagyok, azt mind Kolozsváron töltött éveimnek köszönhetem. Ott műveltem ki magam zongoraművésznek, ott tanultam legtöbbet, ott lelkesítettek, ott kötötték lelkemre a magyar zene felvirágoztatásának ügyét és ott telt meg a szívem a szebbnél szebb magyar-székely népdalok árjával, melyektől nem tudtam többé szabadulni.”

 

Erkel – a fővárosba költözése után – a pest-budai zenei élet legfoglalkoztatottabb zenei személyisége lett. Az ott töltött hosszú évek gyakorlatában ismerte meg a színházi zene művészetét, a főváros lett alkotói tevékenységének, előadó-művészetének és oktató munkájának színhelye is. Egy olyan közösség tagja lett, amelynek célkitűzése a magyar nyelv, színművészet és zene ápolása volt. Azt várták tőle és a dalszínháztól, hogy a magyar múlt lelkesítő képeit jelenítsék meg, hogy a magyar opera magyarul „beszéljen”, legyen méltó szövetségese Kossuthnak, Wesselényinek, Széchenyinek. Velük együtt ébressze fel a nemzet öntudatát, szabadság törekvéseit.

 

A Magyar Színház zenei vezetőjeként rendkívül sokat tett a magyar operai- és hangversenyélet fejlődéséért. Első operáját (Bátori Mária) 1840-ben mutatta be; a színház az előadás után kapta meg a Nemzeti Színház nevet. Ezt követte 1844-ben a Hunyadi László című opera. Ugyanebben az évben Bartay András igazgató himnuszpályázatot írt ki, melynek győztese Erkel lett; azóta is az ő Kölcsey Ferenc Himnusz-megzenésítése Magyarország nemzeti himnusza. A megzenésített művet először még ugyanezen év júniusában, az első gőzhajó vízre bocsátásakor énekelték el, de hivatalos állami ünnepségen csak 1848. augusztus 20-án csendült fel először. A Himnusszal a magyarság számára nemcsak egy nemzeti imádság született meg, hanem egy minden magyar számára egységes összetartó kapocs is: bárhol is éljünk magyarként a világban, ezt énekelve tudjuk, hogy összetartozunk.

 

1853-ban az ő vezetésével alakult meg a Filharmóniai Társaság, amelynek több mint hatvan hangversenyét vezényelte, és számos alkalommal, mint zongoraművész is közreműködött. Népszínművekhez írt kísérőzenéi mellett - a szabadságharc leverését követő esztendők kényszerű hallgatása után - tovább folytatta operaszerzői munkásságát, amelynek kiemelkedő momentuma a Bánk bán (1861). Ez az opera hitvallás a haza és a nemzet mellett, egyben tiltakozás az elnyomó idegen uralom ellen is.

 

Az 1875-ben alapított budapesti Zeneakadémia igazgatója és zongoratanára volt. Említést érdemel pedagógusi munkája is. Liszt Ferenccel együtt oktatott, kettőjük egymást kiegészítő munkájának köszönhetően több tucat kiváló muzsikust bocsátott ki a Zeneakadémia. Erkel művészete a magyar nép érzelmeinek, a kor hangulatának tükre. 1840 és 1885 között írt nyolc operájában a reformkor, a szabadságharc, az abszolutizmus, a kiegyezés korának képe tárul fel. Műveinek témáit a magyar nemzeti történelem sorsfordító korszakaiból vette.

Ezt tükrözi Jókai Mór írásának részlete is 1888-ból: „A fenségestől kezdve a népiességig, a paloták komoly méltóságától, a tragikum gyászától elkezdve a puszták méla ábrándozásáig, mindent feltalálunk eszményítve Erkel dalműveiben, ami magyar, ami a miénk. Ez örökíti meg Erkel alkotásait, míg magyar él, míg a magyar haza áll.”

 

Erkel Ferenc 1893. június 15-én hunyt el, sírjánál a Himnusszal búcsúztatták. Végső nyughelye Budapesten, a Kerepesi temetőben található: 29-1-6. Sírköve Kallós Ede és Márkus Géza alkotása. Szülőházában, Gyula, Apor V. tér 7. szám alatt Múzeum működik. A zeneszerző életét Keleti Márton Erkel című filmje mutatja be. Emlékét Budapesten az Operaház Erkel Színháza, az Erkel Ferenc-díj, Budakeszin Művelődési Központ, az egész országban számos utca, közterület, iskola, kulturális intézmény, zene- és énekkar őrzi.

 

Himnuszunk megzenésítője, Erkel Ferenc, zeneszerzőként előkelő helyet foglal el a magyar zenetörténetben. Műveit az európai operai köznyelv helyett a nemzeti hagyományok megőrzése, ápolása jellemzi. Nagy érdeme, hogy egyedülálló magyar operastílust teremtett meg, új szint vitt be az operairodalomba. Egyre inkább élt magyaros fordulatokkal, verbunkos-stílusú hangszereléssel, bokázó ritmusokkal (Sarolta, Dózsa György, Névtelen hősök). A „szabadságharcos” Erkel álmát Kodály folytatta tovább a daljátékaiban, Bartók pedig az I. Szvitjében. Erkel zenéjét - Himnuszunkat - nap mint nap játsszák Hazánkban, de gyakran felhangzik külföldön is, a győztes magyar versenyzők díjazásakor.

 

Fedák Anita,  Felber Zsolt

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap