Eszter

Fedák Anita, szo, 08/30/2014 - 00:08

   A Mátrától innen, a karácsondi második letérőtől számított első épület harmadik szintjének utolsó szobájában élt Eszter. Huszonhat pajtásával nagy boldogságban élt az Autista Központban. Különleges kislány volt Eszter. Olyan csintalan gyerekféle. Négy éves kora óta a szociális intézményben élt. Ez a cserfes kislány folyton arról beszélt és álmodozott, hogy egyszer repüljön. És ezzel mindenkinek az idegeire ment. Mert Eszter nem akármilyen masinákon akart ám repülni. Én, az éjszakai ügyelő, egyik este bementem hozzá beszélgetni:     

 – Tudtad, hogy a Boeing 747, beceneve a „Jumbo Jet”? – szögezte nekem a kérdést.

–Nem tudtam, Eszter – vallottam be őszintén.

Két 747-est módosítottak a Space Shuttle űrsikló légi szállításához és légköri teszteléséhez, mindkettő neve Shuttle Carrier Aircraft.

–Hm... Érdekes... – motyogtam, miközben a ruháit próbáltam elrendezni a szekrényében.

Az egyik a N905NA lajstromjelű 747–100, amelyet az American Airlines-tól vettek meg. Már van vagy háromszáz képem róla.

–Gyűjtöd?

Igen. Meg a reptéri tűzoltókat. De most a Boeing 747-ről beszélek veled – mondta kissé emeltebb hangon.

–Ne haragudj – próbáltam kedvesnek lenni és mellé ültem.

Tudsz nekem hozni vagy 10 Boeing 747-est?

–Hogyan hozzak én neked repülőgépeket?

A kezedbe – hangzott a válasz.

–Úgy érted képeket a repülőkről?

Képeket, a kezedben – mondta Eszter és kezdett furcsán nézni rám, hogy ezt miért nem érti egy felnőtt néni.

–Értem.

De hozzál még Malévos-t is – szólt az újabb kérés. - Megint nem jól raktad a pulóvereket. Mondom, hogy a fehér után tedd a kéket.

–Rakjuk megint át – mondtam.

Jó. Csak, hogy megtanuljad, hogy kell – és eltolva a szekrénytől egyedül rakosgatta tovább.

  Mikor Esztert ágyba dugtam kimentem a könyvtárszobába és az internetes keresőbe beírtam a kért járműveket. A Boeing 747, amelynek a beceneve a „Jumbo Jet” legalább 34 találatot adott. No, melyikre kattintsak tettem fel önmagamnak a kérdést. És találomra a 21-es találatra klikkeltem.

– Itt a google varázsló – szólalt meg hang. – Ön a virtuális világ Tündérvarázslójának Apps rendszerébe került és mivel személyében az egy milliomodik böngészőt köszönthetjük három kívánság teljesítésére jogosult. Önnek egy perc áll a rendelkezésére a kívánságok megadására, melyeket rendszerűnk azonnali feldolgozás után végre is hajt. Várjuk az első kívánság megadását – szólt a berregő hang.

   A meglepetéstől csak bámultam a számítógép képernyőjét és pislogtam nagyokat. Aztán a pillanat töredéke alatt megszületett a kívánságlistám.

– Kedves varázsló, elsőként szeretnék Eszterrel, a hátsó szoba harmadik ágyából felülni egy Boeing 747-re és elrepülni a NASA Központba, ahol a tetőn puncsos, vaníliás, sztracsatella fagyit eszünk majd. A második kívánságom, hogy fagyizás után átüljünk Eszterrel egy Endeavour űrrepülőgépre és meguzsonnázzunk a Marson. De figyelmeztetlek, hogy kakaós csiga is legyen meg sok-sok vaníliakrémes süti, mert Eszternek az a kedvence. És végül hazatérve a reptéren várjon minket egy MAN-Rosenbauer Panther tűzoltóautó, amivel visszajövünk Karácsondra a Központba. Na ezeket a kívánságokat biztosan nem tudod teljesíteni Nagy Google Varázsló – kuncogtam jó nagyokat, de mekkora volt a meglepetésem, mikor a komputer közölte, hogy 5 percem van a startidőig és gyorsan öltözzünk fel melegen, mert a Marsról hószállingózást adtak hírül a helyi meteorológusok.

  Gyorsan berohantam Eszter szobájába, ahol békésen szuszogtak a többiek és felkapva az alvó kislányt meg a szekrényéből a kék pulcsiját gyorsan „rávarázsoltam” a meleg ruhadarabot.

   Mire visszaértem a terembe már ott a Boeing 747-es a maga pompájában és még álmélkodni sem volt időm, mert azonnal kinyílt a gépajtó és bentről egy kedves hang beinvitált:

– Köszöntjük a NASA Dryden Repüléskutató Központ egyik járatán. Fáradjanak be kedves utasaink.

  Az alvó Eszter a hangra hirtelen kinyitotta a szemét.

– Repülünk? De jó. Nézd Tina néni, látod, ahogy villogó jeleket ír le ez a lustán hősködő gyémántos testű nagy szitakötő. Ne nézz így. Ez a gép a szitakötő. Átvehetem az irányítást? Ismerem a gép szerkezetét. Két vagy négy hajtóműves? – szegezte nekem a kérdést.

– A gép a világ legnagyobb és legerősebb hajtóműveivel repül, ami a General Electric GE90 sugárhajtóművet használja, s melynek átmérője 3,25 méter – adta meg a választ a láthatatlan hang.

– Remek! – ujjongott Eszter. – Akkor két-hajtóműves (twinjet) szitakötővel repülünk. – konstatálta a tündérszemű rossz-csontka.

    Eszter pillanatok alatt átvette az irányítást. Én pedig csak kapkodtam a fejem. A Google varázsló valóban teljesítette a kívánságaimat, Eszter pedig önfeledten kacagott: a Nasa Központban a fagyit nyalogatva, a Marson a hó-pillangókat kergetve, hatalmas hópihe virágcsokorral hadonászva. A reptérre érve egy puszit is adott a  MAN-Rosenbauer Panther tűzoltóautó piros motorház tetejének, majd hazáig peckesen ült az általa csak „gyémántos testű szitakötőnek” definiált, repülőizé, kormányülésén.

   Az éjszakai kaland után hazatérve kicsit aggódtam, hogy a marsi pillangók kergetése közben Eszter kék pulcsija beleakadt egy faágba és elszakadt. Hajnalban gyorsan megvarrom, csitítgattam magam és a „szitakötőből” kiszállva egyenesen Eszter szobájába kísértem a még mindig vidáman ugrabugráló kislányt.

     Másnap reggel az ügyeletet leadva ismét bekukkantottam a kislányhoz. A kék pulcsiját kerestem, de nem volt a széken. A szekrényhez léptem és kinyitottam. Eszter állt meg a hátam mögött: 

Megint nem jól raktad a pulóvereket Tina néni. Mondtam, hogy a fehér után tedd a kéket…

Eszter rám nézett, megfogta a kezem, és az éjszakai úton megfoszlott kék pulcsit úgy gyűrtük be közösen a szekrénybe, hogy az öreg szekrény csak nyekkent…  

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap