Európa szégyene - A Benes-dekrétumok gyásznapja

Szerkesztő A, sze, 04/04/2018 - 00:20

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Beneš-dekrétumok

 

             Eduard Beneš csehszlovák köztársasági elnök nem írta alá a kassai kormányprogramot, mert elégtelennek tartotta a németek és magyarok kollektív megbüntetéséhez. És kevésnek tartotta a nemzetiségektől megtisztított, megszabadított, kizárólagos szláv állam létrehozásához. A londoni Csehszlovák Nemzeti Bizottmány és a moszkvai csehszlovák kommunista emigráció egyetértett abban, hogy a nemzeti kisebbségek likvidálásának folyamatában szükség van a nyílt erőszakra. A szovjet vezetés szabadkezet adott a Beneš-Gottvald kettősnek az általuk elképzelt bánásmódra a magyarokkal szemben. A bánásmód alapja minden egyes rendelkezés létrehozásakor a magyar nemzet kollektív bűnössége volt.

            A Beneš-dekrétumok 1945. május-október hónapokban léptek törvényerőre. Beneš köztársasági elnök lényegében alkotmányellenesen bocsájtotta ki ezeket, az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek csupán annyi lehetősége maradt, hogy 1946. márc. 28-án visszamenőleges hatállyal elfogadta.

            Az 5. sz. dekrétum a magyar "megszállás" /a visszatérés/ ideje alatt végrehajtott egyes vagyonjogi ügyletek érvénytelenségéről, továbbá a magyarok és árulók, a kollaboránsok, valamint egyes szervezetek és intézmények vagyonának nemzeti kezeléséről szól. A 16. sz. dekrétum a náci bűnösök, árulók és segítőik megbüntetéséről, valamint rendkívüli bíróságok felállításáról rendelkezik. A náci bűnösség és a csehszlovák állam elárulásának tényét pedig már azzal is szinte meg lehetett valósítani, ha valaki a magyar honvédség bevonulásakor Horthy Miklós fehér lovának integetett. A 12. sz. dekrétum a magyarok és a cseh, a szlovák nép árulóinak és ellenségeinek mezőgazdasági vagyon kártalanítás nélküli elkobzásáról és sürgős felosztásáról rendelkezik. A 28. sz. dekrétum a magyarok és az állam egyéb ellenségei mezőgazdasági ingatlanainak a cseh, szlovák és más szláv földművesekkel való betelepítéséről beszél.

            A 33. sz. alkotmányrendelet a magyarok és németek hontalanná tételéről intézkedett. A 71. sz. az állampolgárságától megfosztottak közmunkára kötelezéséről rendelkezik. A Beneš-dekrétumok ismertetése még tovább folytatható.

            A Beneš-dekrétumok visszavonását, hatályon kívül helyezését, azt hogy a magyar nemzetet egyetemlegesen háborús bűnösnek nyilvánítja, s mint olyannal bánik el, a XXI. század elejére sem sikerült elérni. A szlovákiai és magyarországi pártok és közvélemény követelése ellenére a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság mindenkori kormányzata még a kommunista diktatúra, az un. szocialista rendszer összeomlása, az 1990-es évek után is hatályon kívül helyezését elutasítja.

 

            Mindazon által a Benes-dekrétumok magyarságot sújtó ereje ellenére, a szláv faji kizárólagosság megvalósulását, különösen a Felvidéken legkevesebb 1100 évé őshonos magyar nemzetrész likvidálását célként nem sikerült elérni. Küzdenünk kell továbbra is a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezéséért. A felvidéki magyar nemzetrész megtartásáért, gyarapodásáért, valamint visszacsatolásáért, visszatéréséért az anyaországhoz, anyanemzethez, ahogy az az eljövendő időkben lehetséges lesz, ha szlovákiai magyar autonómia formájában, akkor úgy.

 

 

Horváth Lajos

az Országgyűlés Hivatalának

ny. szakfőtanácsosa

 

Az Európai Unió a magyar tiltakozás ellenére helyénvalónak találta a kollektív bűnösséget hirdető  Beneš-dekrétumok érvényességét.   (MIL-szerk.) 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap