A fal felé fordult elme 1/3

Mirnics Zsuzsanna, k, 06/19/2012 - 00:02

 

 

 

 

„Mindenki kábítja magát valamivel”

                                                            P.

„Senki sem lehet szabad,

aki szenvedélyek rabságában él”

                                                            Pythagorasz

 N. P.-nek, B. A.-nak és Sz. G.-nek, reménnyel

  

Személyes
 

     Ahogy a foltos villamosüvegen át a szürke, lucskos várost néztem, szálakként csapódtak fel belém a gondolatok. Nagy kupacnyi, kusza papírcsomagot vettem elő, és lapozgatni kezdtem.

    A villamos csikorgott, ez időnként személytelen hangot illesztett abba az ismeretlen szépségbe, amelyet átéltem egy-egy sor olvastán. Felemeltem a fejem, és egy pillanatra félrehúzódott bennem az a fátyolszerű homály, amely mögött már évek óta némán kísér egy régi élmény. „Mindenki kábítja magát valamivel” – jutott eszembe az egykor belém vésődött mondat, és újra láttam P. szép, sima arcát és hallottam meleg, lágy hangját. Néha még elgondolkozom róla, hogy most merre jár. Már csak megmagyarázhatatlan, furcsa űrt érzek ezerarcú, régi énemre emlékezve.

    Zajok, neszek pislantottak a lapok közé, én pedig – legalábbis elhittem – beléptem abba a világba, amelyben hihetetlenül vonzó, sokszínű, sosem látott élmények fogadtak. Talán magyarázat önmagunkra, azon túl is, amit a könyvek írnak. Talán csak érzések és testi romlás.

 

Valami más
 

    Transzállapot1 vagy módosult tudatállapot. Befelé fordulás, magunkba figyelés, a belső, személyes, lényeges dolgok tiszta átélése. A belső képeinkkel való játék lehetősége. Egy bennünket érzelmileg mélyen érintő, szimbolikus tartalmakból összeálló, saját, személyes „film”, amelyet önmagunk részére vetítünk és önmagunk nézünk, mert csak mi és egyedien mi értjük. Saját magunk által tudattalanul megtervezett történet hősei vagyunk, önmagunk számára is kiszámíthatatlan kimenetellel. Vagy másképpen: egyedülálló alkalom, amikor nagyon-nagyon boldognak érezzük magunkat, és páratlanul erős, mély érzést élünk át.

    Számomra például ezekhez a sorokhoz fűződtek egykor megmagyarázhatatlan, mély érzések, amelyek később lehetővé tették számomra egyes filozófiai gondolatok megértését.

    „Úgyse hiszi senki el magának, / hogy amit lát, az tényleg van. / Hanem várja, hogy a valódi látványt / jelző kürtszó felharsan. / Szól a kürt, fellibben a függöny, / amit most látsz, az tényleg van. / Kár, hogy mikor körbenéznél, / a szélben a mécsesed ellobban.” (Kispál és a Borz: Zsákmányállat)

    A módosult tudatállapot elménk mélyebb rétegeire nyit rálátást. Jellege és megélése erősen függ személyiségünktől és természetesen attól a módtól, ahogy eljutunk megtapasztalásáig. Ha a világ minden ezzel rokon jelenségét egyik pillanatról a másikra megszüntetnénk, sokkal szegényebbek lennénk. Nem létezne például játék, mély barátság, művészet, önismeret, hit, sőt szeretet sem, hiszen e fogalmak egyes mély, fontos, érzelmileg hangsúlyos vonatkozásait mind-mind a valóságra beszűkült, pszichés szinten viszont nagyon hangsúlyos, személyes jelentésű állapotban ismerjük meg. A transzállapotra „ráismerünk”, még akkor is, ha keveset tudunk róla. Létezésén az sem változtat, hogy racionális világunkban észleljük érzéseink tárgyiasulását és elértéktelenedését.

 

Mikor és miért?
 

   Általánosságban elmondható, hogy a módosult tudatállapot olyan pillanatok jellemzője, amelyeket érzelmileg és/vagy tapasztalat tekintetében egyfajta különlegesség jellemez. Mindannyian érezhetünk így. Az élmény gyakran szimbolikus jelentőségű, ezen a módon súlyt nyerhet például egy találkozás, egy jelentős színdarab vagy zeneszám. Tapasztalatunk erősen rögzül bennünk, életünkben „továbbvisszük”, viszont az eredeti élményt általában nem tudjuk feleleveníteni, újra átélni. Olyan ez, mint az álom: csak nyomelemeiben emlékszünk rá, de később napokon át be-bevillan nekünk töredéke, egy-egy foszlánya, amelyből tanultunk valamit. Lehet, hogy hatására egy kicsit másképpen látjuk a világot.

    Mindennapjainkban a rutin uralkodik, s csak néha tör magának utat a hasonló kivételesség. Közben gyermekből iskolássá, iskolásból kamasszá, kamaszból felnőtté leszünk, ami megannyi új alkalmazkodási formát követel meg tőlünk. E krízisek megoldását azonban mindig segítik a hasonló kivételes élmények. Azokban az időszakokban, amikor személyiségünk valamely más formává épül át, gyakran érint meg bennünket a transzállapot.2 A szokásostól eltérő, racionális szinten irreális tapasztalataink, igaznak hitt, igaznak átélt álmodozásaink esetenként az elmebetegség szintjét is „súrolhatják”. Hangsúlyozni kell azonban, hogy mindez viszonylag általános jelenség, természetes kémiai/lelki/spirituális folyamat és az egészséges ember életének része.

    Az sem ritka, hogy egy-egy fejlődési krízis, a személyiségfejlődés valamely átmenete fennmarad, a válságot, a „se itt, se ott” érzést hordozó napjaink nem alakulnak újra zökkenőmentes, hétköznapi rutinná, mert a továbblépési lehetőségeket nem tudjuk kibontani. Ez több okból is történhet: a külvilág nem ad számunkra kibontakozási utakat, esetleg belső kétségek közt vívódunk. Ilyen esetekben élni is fáj, és gyakran vágyunk egy jelzés, „útjelző állapot”, személyes, szimbolikus megoldás után. Minden porcikánkkal a boldog, kivételes pillanat felé sóvárgunk. Gyakran a magány vagy az unalom az, amely ezt a vágyat szüli.

    A transzállapot is szép, de mi ilyenkor nem pontosan ez után, hanem bármely más olyan szépség után vágyódunk, amely felvillanthatja számunkra a menekülés lehetőségét.

    Időnként a csoda káros alakjában érkezik a világból. Talán csak azért, mert a valóság nem nyújt, s mi magunk nem teremtünk szép és jó csodát.

 

Folytatjuk

 

1 A transzállapotokról való ismereteim integrálását számomra dr. Bíró Gyula klinikai szakpszichológus a BME Munka– és Szervezetpszichológia Szakképzésen megtartott NLP tréningje és kurzusa tette lehetővé.

 2 Schroder–Harvey–Hunt tanulmánya alapján: dr. Komlósi Annamária, az ELTE Pszichológia Tanszék tanárának előadásából, valamint Wilber, lásd 20. lábjegyzet

 3 Leary, T., Metzner R., Albert R.: The Psychedelic Experience – A manual based on the Tibetan Book of the Dead – megtalálható az interneten: http://www.lycaeum.org/books/

 4 Számos forrás, többek között: Droglapok: Gondolatok, érvek, vélemények. Megtalálható az interneten: http://www.vekoll.vein.hu/droglapok/notes.htm

 5 Christiane F.: A végállomás gyermekei, Kobra Könyvek, Szekszárd, 1995

 6 További kritériumok: a szándékozottnál gyakoribb használat nagyobb adagokban, leszokási vágy és sikertelenség, a szer hatásainak feldolgozására fordított jelentős idő, a szer beszerzésére fordított jelentős idő, társadalmilag veszélyes helyzetben való intoxikáltság, markáns tolerancia (DSM III R, Magyar Pszichiátriai Társaság, 1991).

 7 Lásd részletesen: a Veszprémi Egyetem Droglapjain szereplő LSD FAQ-ot az interneten, ez azonban csak példa, mert bármely más drogtípusnál megtalálhatunk fogyasztóira jellemző rítusokat.

 8 elvonási tünet, rosszullét

 9 Stafford, P. G., Golightly, B. H.: LSD: The Problem-Solving Psychedelic. Megtalálható az interneten: http://www.druglibrary.com/schaffer/lsd/staf2.htm

10 Stanislav Grof: LSD-pszichoterápia, Előszó. Megtalálható az interneten, a Veszprémi Egyetem Droglapjain.

11 National Institute of Drug Abuse – A szervezet Internet címlapján a magyar honlapokat megszégyenítő részletességgel szerepelnek a drogok hosszú és rövid távú károsító hatásai, még az olyan szerek esetében is, mint például a marihuána.

12 Oláh A.: A megküzdési eredményesség pszichológiai tényezői és vizsgálatuk lehetőségei. A coping potenciál és a pszichológiai immunrendszer (kézirat, 1996), illetve szintén e szerző kandidátusi értekezése.

13 Erre utal a transzperszonális pszichológia jelentős alakja, Frank Visser is: Transpersonal Psychology at Crossroads című írásában. Megtalálható az interneten: http://people.a2000.nl/fvisser/wilber/

14 A drogos nem gyógyul, ha bezárjuk. Népszabadság, 55. évfolyam, 225. szám

15 Novák Gábor: Becslések a drogfogyasztásról, Népszabadság, 55. évfolyam, 227. szám

16 Peter Cohen: Cocaine Use in Amsterdam in Non-Deviant Subcultures, University of Amsterdam, 1989

17 Például Erikson E. H.: The Life Cycle Completed: A review. New York, Norton., 1982

18 Frankl V. E.: The Man’s Search for Meaning, Beacon Press, Boston, 1962

19 Wilber, K., Engler J., Brown D. P. (eds.) Transformations of Consciousness, Shambhala, Boston, 1986

20 Maslow A. H.: Motivation and Personality, New York, Harper and Row, 1970

 

Megjelent: Napút, 1999. febr.-márc.

Magyar Irodalmi Lap

 

 

  

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap