Fehéregyháza

Csata Ernő, sze, 12/18/2013 - 00:07

 
                      

 

 

                ...az Ispán-kútnál 
               
Te már nem tudhatod Sándor,
                mennyire sajnálom,
                hiába volt vers,
                hiába volt álom,
                a szent világszabadságot
                nem harsogták el semmi áron.
                Hiába vártátok makacsul
                Hadak útjáról a lovasokat,
                hiába ágyúztátok le nyergéből
                Szkarjatyin tábornokot
                s szerettétek apóvá Bemet,
                nem győztétek le a kozák sereget.
                Holttesteken át fújó paripák
                mások diadalára száguldtak,
                akik ravaszabbak és többen voltak.
                Hiába fordult másfele a világ kereke,
                ma sem tudjuk pontosan,
                a gyilkos mivel s hol teremtett le.
                Végül is,
                hol boruljunk sírod fölibe?
                Azóta is valahányszor
                feltört belőlünk
                az ősi szabadságálom,
                mindig nyakunkba szakadt
                a keserű járom,
                de egyszer a mi fohászunk is
                eljut az égi mezőkre.
                Mozdulatlanná formálva
                bronzba, márványkőbe,
                imánkba foglalunk
                időtlen időkre.

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap