Fent vagyunk a világhálón

Kő-Szabó Imre, p, 07/13/2018 - 00:14

           Az Internetről annyit kell tudnunk – hivatalosan – olyan globális számítógépes hálózat, amelyen a számítógépek az Internetpontok (IP) segítségével kommunikálnak. Tehát a különböző hálózatok össze vannak kötve és egy világra szóló, nagy hálózatot alkotnak. Az Internet kifejezés nemzetközileg elterjedt szó, az angol eredetű internetwork szóból ered, ami magyarul a hálózatok hálózatát adja, szó szerint a hálózatok közöttit jelenti.

           Az Internetről még sok mindent el lehetne mondani, de amikor elkezdünk vele ismerkedni, mint mindennek, az ára érdekelhet bennünket. Elsőre azt mondjuk, ingyenes. Ez félig meddig igaz is, mert ugye mikor már a gép előtt ülünk, bárhová kattintunk a kért adat megjelenik. Persze azt elfelejtjük, vagy természetes számunkra, hogy a szolgáltatónak fizetünk az internet használatáért.

           Aztán az sem közömbös, hogy a kért információhoz milyen gyorsan jutunk hozzá. Ezt a szaknyelv byte-okban fejezi ki. A Byte a tárolandó adatmennyiséget jelzi. (kilobyte, megabyte, giga byte). Többet nem is írok róla, a többi a szakemberekre tartozik. Ők nyugodtan játszadozhatnak ezekkel a megfoghatatlan mennyiségekkel.

           Van még egy furcsaság az internet használata során. Az ember természetesen ismerkedik a való világban szerzett, különböző élményekkel, saját tapasztalatok során. De mi van akkor, ha az illető el sem mozdul a képernyő elől, csak néz, bámul és egy meg nem tapasztalt, közvetített világgal lesz csak gazdagabb.

           A virtuális valóság úgy néz ki a Vodafone Magyarország és az NRC közös kutatásából, hogy a 16-37 éves magyar fiatalok 30 %-a, közösségmédia függő. Naponta átlagosan 1,8 órát töltenek, az internetes felületeken. Ennek a korosztálynak 89 %-ának van saját okos telefonja és 82 %-nak mobilinternet előfizetése. A legtöbbet, 3-4 órát a legfiatalabbak korcsoportja, a 16-21 évesek töltenek a világhálón.

           Az internet beköltözött a „lelkünkbe”. Ezt így lehetne megfogalmazni, mert aki egyszer odaült a számítógéphez és elkezdett először nézelődni, majd érdeklődni, aztán kíváncsivá válik, már nem menekülhet. Az Internet minden kérdésre ad választ, nem is egyet, többet is, csak legyen időd, energiád elolvasni. Aztán egy idő után eljutsz oda, hogy már nincs kedved a számítógéphez ülni. Jobb lenne, ha a számítógép ülne hozzád. Bárhol vagy, ott legyen. Ezt is megoldották, az okos telefonon keresztül kapcsolatban vagytok. Egy adat erre az igényszerű növekedésre, 2013-ban a világon 250 millió okos telefont adtak el és az óta eltelt 5 év. Hol van ez a szám ma már? Azt mondják, okos telefon nélkül, nincs élet.

           Cs. Juli rokkant nyugdíjas lett ötvenéves korában. A bajt még tetézte, hogy közben a férje is elhagyta. Egyedül maradt a lakásban, egy számítógéppel. Odaült reggel és estig fel sem állt. Szendvicseken élt, azt a gép mellett fogyasztotta el. Bejelentkezett a facebookra és elkezdett „csetelni”. Szaporodtak az ismerősök. Mindenkit összeszedett, aki csak az eszébe jutott. Így az internet segítségével egy fél év alatt több mint 1500 ismerőst regisztrált. Innentől kezdve az volt a szórakozása, hogy bizonyos dolgokat (képeket, verseket, idézeteket), megosztott másokkal. Figyelte kinek mikor van a születése napja, névnapja és küldözgette a „jókívánságokat”. Ezzel elfoglalta egész napját, a számítógép, az internet lett a társa. Már nem is vágyott másra, ez a féle foglalatosság, kielégítette.

           A helyszín SZTK rendelő. Sokan vannak, orvosra várnak. Egy anyuka kétéves fiával várakozik. A fiú nyűgös, nem tud mit kezdeni magával. Az anyja megpróbálja csitítani, fegyelmezni, eredménytelenül. Ekkor jön az ötlet, előveszi okos telefonját és valahonnan a világhálóról behoz egy rajzfilmet. A gyereket az ölébe veszi, az pedig csendben, szótlanul nézi a telefon képernyőjét és fegyelmezetten, csendben van.

           Az internet használata nagy csábítás még az idősebb korosztálynak is. Persze használata azonban nem olyan egyszerű. Egy kis számítógépes ismeretekkel, tapasztalatokkal is kell rendelkezni. Ha ez megvan, akkor kezdődik a végelláthatatlan barangolás. De van, aki marad a régi könyveknél, idegen tőle ez a gyors „világcsavargás”. Al Pacino, híres amerikai, Oscar-díjas színész, aki most lett hetvennyolc éves, azt nyilatkozta: -„biztosan nagyon jó netezni, de ez már nekem kimarad az életemből. Van pár dolog, amihez nem értek, és sajnálom, de a netezés is közéjük tartozik.”(Nők Lapja – 2018. 23. szám)

           A Z. Kovács család, apa, anya és a lánya Horvátországba utaztak, nyaralni az isztriai félszigetre. A tengerpart szép volt, élvezték a tengert, a hullámokat. A fürdés, napozás után kirándulni vágytak. Autóba ültek és mentek. Kicsit cél nélkül, így érkeztek egy kedves kis városba. A neve Motovum. A centrum egy kúp alakú magaslat tetején helyezkedik el. Kelta időkből származik. Nem tudták hol vannak, pedig jó lett volna valamiféle információ. Ekkor jött az ötlet, Z. Kovácsék lánya elővette okos telefonját és a világhálón rákeresett a kis város nevére. Ott volt a képernyőn az információ, angolul. Sebaj, a lány fordított, mert nyelvvizsgája is volt. Teljes volt az idegenvezetés.

           T. Irénke egy éve ment nyugdíjba. Az elfoglaltsága megváltozott, volt szabadideje bőven. A férje vállalkozó, most cserélte le laptopját egy modernebb változatra, a régi gépet a feleségének ajándékozta. – Most már te is játszadozhatsz rajta, van időd bőven. T. Irénkét nagyobbik fia tanította meg a gép kezelésére. Aztán innentől kezdve felkerült a Facebookra, a kis zöldlámpa folyton égett. Közben rendbe tette a lakást, főzött, de egy-egy forduló során odaült a géphez és kezelte. Kiszaladt a konyhába, mert kifutott a leves. Húst sütött vacsorára és a netezés miatt elfeledkezett róla. Az égett szag bejárta a lakást, még a folyosóra is jutott belőle. A szomszédok mondták is: - Irénke netezik, ezt onnan lehet tudni, hogy akkor odaég a rántás.

           Pár év múlva már nem lesz szükség ceruzára, tollra. Ugyanis az Internet a kézzel való írásra, a folyóírásra már nem kíváncsi. Gondoljunk, bele írunk egy pályázatot (állásügyben), géppel írjuk. nyomtatott betűkkel, elküldjük az Interneten a megadott címre. A válasz is hasonló formában érkezik, aláírás nincs rajta. Ma már olvasható a banki kivonatokon, hogy „ez a nyomtatott forma, aláírás nélkül is érvényes.” Az önkormányzat, az APEH, minden más hivatalos szerv (itt fel lehet sorolni), számítógépen írt, de már az sem ritka, hogy a vízmű, az áramszolgáltató, a gázszolgáltató a számlát neked online küldi az Interneten, nyomtatott (nem folyóírásos) betűkkel. Amerikában már van olyan iskola, ahol nem tanítják a zsinórírást, úgy is nyomtatott betűkkel találkozunk, olvasva és írva.

           Sz. Évike pedikűrös. A szakmáját a lakásán űzi, jól jön egy kis nyugdíj kiegészítés. Már háromszor volt férjnél, de a szex így hatvan éven túl is jelen van az életében. Férfiakat keres a neten. Mindig ismerkedni akar, így a számítógép szinte huszonnégy órában üzemel. Ha egy pácienssel végzett, mondja: - Te csak öltözzél, én beszaladok egy pillanatra a géphez, hátha jött nekem üzenet. Aztán mesél az újabb hódításokról, de ezek időlegesek, csak, az Internet az állandó és a remény.

           K. Tamást, aki most 35 éves, mindig is vonzotta a kártya. Ennek az „ördög bibliájának” minden változatát ismerte és szívesen játszotta is, csak legyenek partnerek. Azonban a póker vonzotta a legjobban. Sikeres is volt ebben a játékban, még a kezdetén ki is próbálta magát az Interneten, online formában. Nyert is pár ezer forintot. Aztán úgy döntött, nagyban kellene ezt játszani, de ehhez nagyobb merészség, meg pénz is szükségeltetik, ami azonban hiányzott. Először egy casinóban próbálkozott, mint krupié. Csinálta pár évig, ma már önálló lett. Az Interneten pókerezik, nincs is más állása. Olyan szerencsés, hogy ebből megél, de ki tudja meddig és lesz-e nyugdíja majd öregkorára? Erre most nem gondol, eszébe sem jutott eddig.

           A 21. század magánya – egy új magányt alakít ki. Gondoljunk bele, otthon ülsz a számítógéped előtt (vagy kényelmesebben a fotelban) és kézben az okos telefon. Bámulod a képernyőt, mert nem érdekel más. Erre bizonyíték a jelen idő is. Figyeld meg, az emberek a metrón, a buszon, a villamoson, de még jártukban is, az okos telefonjuk képernyőjére szegeződik tekintetük. Nem vesznek észre senkit, szinte semmit. Miért is? Ez a legfontosabb. Ne talán beszélgetnének? Azt már nem! Lemondanak egy csomó érdekes információról, társas kapcsolatról. Észre sem vesszük, közben elszaladt az élet.

           Mit hoz a jövő? Ezt a kérdést joggal felteheti bárki. A fejlődés rohamos ütemű. Harminc évvel ezelőtt a PC számítógépek használata sem volt egyszerű. Aztán ezek a „masinák” egy olyan átalakulási folyamaton „szaladtak át”, hogy egyszerű magyarázat nincs erre. Párhuzamban fut az igény, ezek ipari, piaci kielégítése. A gyártó cégek versenyt futnak. Nem kell nagy idő – 20 év is elegendő – 24 órán keresztül a mobilon, az Interneten keresztül csatlakozunk mindenhez, mert e nélkül a napi feladatokat sem végezhetjük el.

           A fáról lejöttünk, két lábon járunk, de most visszakapaszkodtunk egy képzelt (elérhető) vizuális világba és azt hisszük, mindenről, mindent tudunk.

■■

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap