A férj is közbeszól

Turcsány Péter, cs, 08/11/2011 - 05:39

 

 

 

 

 

Asszony Gyes-en van. Három kisgyerekük van. Laktak albérletben, eltartottak egy idős embert, az meghalt, így jutott rájuk a ház. Átépítették, rendbe hozták. Szép a lakás. A kertben szabadon sétál a farkaskutya.

1944-ben született. Öten voltak testvérek. Érdekes, ahogy megkülönbözteti szülei nevelési elveit a sajátjától. Saját normái egy önálló, teljesedő életképet vetítenek bele a gyereknevelési elképzelésekbe. Szülei egy engedelmesebb, vallásos és emberséges élet stabilabb formáit hagyták rá a nevelésükkel.

Hét osztályt járt. „Dolgozni mentem. Masinálni jártam a Tsz-be. Férjemmel sokszor együtt dolgoztunk. Csak Tsz-be tudtunk menni, rá voltunk szorulva, oda tudtunk menni, ami volt”. 62-ben ment férjhez. Férjét már kiskorában ismerte, bátyja haverja volt. Megszületett az első gyerek. Utána eljárt a faluból dolgozni: Ajkára szénválogatónak, Nyirádra takarítónőnek. 70-től újra a faluban talált állást, az Epeda Ktsz-ben rúgókat hajtogat. Kézügyesség kell hozzá. Itthon is szokott fonni, kötni, horgolni. Egyelőre alacsony a keresete: 1100 Ft. Férje csoportvezető vájár a Bauxit-bányánál, irányító-szervező beosztásban dolgozik, keresete 6800 Ft.

A Gyes alatt még néhány hónapig itthon marad. Előnyösebb. „A kicsit magam nevelhetem, még egy kis pénzt is kap az ember”. Csak hat órás munkára szeretne visszamenni az Epedához.

Szeretnének autót. Szeretnének központi fűtést. A „kettős telek” hátsó részében lakó öregek halála után azt a részt is megvennék és építenének még egy szobát. Most két szobájuk van, egy kisebb, egy nagyobb. Öten élnek.

Férjével beszélgettem a falubeli asszonyok helyzetéről, közigazgatási, ellátottsági állapotokról. Az elmondottak megvilágítják a faluban élők, így a fiatalpár életének lehetőségeit, gondjait.

„Amióta gyerekkoromra visszaemlékszem, hamarosan a fölszabadulás után megindult a fejlődés a faluban is. Többet vártam, hogy nagyobbra fejlődik, beszéltek színházról is, nagyon sokáig kellett várni a Művelődési Házra is. Sok vezető megfordult itt. Aki jól csinálta, szívén viselte a falu gondját, a járdák építését, a közművesítést beindította, vízhálózatra gondolt, az följebb került. Halász István volt. Népszerű vezető volt, minden problémával meg lehetett keresni, parasztszármazású volt, nem nézett le senkit. Az ilyenfajta vezetőt hiányolom és az ilyen nagyközségből. Segített mindenkinek a gondja-baján. 59-ben került ide, 64-ben ment el. Aztán újabb vezetők nem így végezték a munkájukat. Nem fejlődtek a munkalehetőségek, pedig van itt elég munkaerő. Most megint, a jelenlegi vezetés mellett is holtponton van a fejlődés, kénytelenek a lakosok eljárni, dolgozni. Az utóbbi években lett néhány munkalehetőség, de az sem helyben. Csak az Epeda van, meg a Varroda, meg a Háziipari Szövetkezet. Jó, hogy a Tsz fejlődik, de egyre gépesítik és az asszonyoknak nincs állandó és megfelelő munkaviszonyuk. Kellene kevés fizikai munkát igénylő munka. Mi, férfiak, könnyebben vagyunk, mert a környéken van a Bauxit-bánya. Egy centrumközséghez viszonyítva nagyon el vagyunk ezen a téren maradva, mert idetartozik jó néhány falu. Nem csak a munkahely kevés, hanem pl. a mi utcánkban nem történt meg a szennyvíz-elvezetés. Öt éve félbe maradt, pedig csak az anyagot kellene megvenni a Tanácsnak, mert társadalmi munkával végeztük. Csak akkor végzik az ügyintézők is a jobb munkát, ha a felettes szerveik ugyanolyan jó munkát végeznek. Még a Fő utca is rendetlen, sok helyen az sem betonos. Sümeg is hasonlóan le van építve. Jól fejlődött, de most a kórházat is lekapcsolták. Tapolcához kapcsolták és levették a kórházat, helyette Szociális Otthont létesítettek. Most, hogy már szép város lenne belőle, elcsatolják Tapolcához a Rendőrséget, a Tanácsot, Tapolcát fogják fejleszteni, a vezetőség is Tapolcára fog húzni. SZERINTEM EGY KICSI KOLLEKTÍVA MINDIG TÖBBET TUD MUTATNI, MINT EGY NAGY. EZÉRT KELLENE ÖNÁLLÓNAK MEGHAGYNI SÜMEGET IS, CSABRENDEKET IS. Közigazgatásilag alá vagyunk rendelve egy nagyobb helységnek. Az asszonyok reggel 6-kor fagyoskodnak a busznál, minek ez? Azért a párszáz forintért elmennek vidékre. Nincs bölcsőde, nincs gyerekorvos, kevés az óvodai férőhely, az iskolában képzetlen tanárok tanítanak, a gyerek is hogyan jusson tovább, ha a tanárok nem tanultak eleget?

 

 

Magyar Irodalmi Lap  

 



 

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap