Fogyasztás

Cservenka Attila, k, 12/23/2014 - 00:11

A fogyasztás a jelenlegi rendszer alapköve. A kamatos rendszernek pedig előfeltétele a növekedési igény. Nem tartom értelmes dolognak, ilyen körülmények között bármilyen korlátozásról beszélni. A rendszernek kellene megváltoznia, azonban ez belső erővel nem képzelhető el, mert nincs hozzá hajtóerő.

Az emberek alapvető célja, hogy fogyasztásban túllicitálják a másikat. Ez egy fogyasztói társadalom. Az emberek erre lettek kiképezve. Manapság ez odáig fajult, hogy az emberek nem arra büszkék, amit csináltak, hanem arra, amit megvásároltak.

A jelen helyzetben mindenki tehetetlen, és vádolhatatlan. A civilizációs fejlődés által megteremtett lehetőségek révén elszaporodott az emberiség, ráadásul a növekvő igényszinteket is ki tudta elégíteni. Furcsa, hogy ezt mondom, de a száz évvel ezelőtti szegények sokkal nehezebb körülmények között éltek, mint a mostaniak. Én még éltem olyan körülmények között, amely a mai ifjúság számára elképzelhetetlen, és élhetetlen lenne.

Az élet törvénye a növekedés. A növekedés addig tart, amíg korlátokba nem ütközik. Jelen helyzetben ezt észleljük. A korlátokat a növekvő élet nem képes meghaladni.

Talán túlzott pesszimizmusnak tűnhet, hogy az értelemmel bíró embert nem emelem az állatvilág fölé. Számomra nincsenek jelei. A tudományos, technikai eredmények még semmit sem mondanak, hiszen a majom által használt botok az ő szintjéhez képest legalább akkora lépésnek számított. Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy az a fajta élet, amelynek részesei vagyunk, többre nem is képes.

A tornyosuló korlátokat a növekvő élet nem képes meghaladni. Ezen egy kicsit finomítok. Jelenleg nem. Azaz már nem. Ez sem pontos, mert feltételezem, hogy valahol el lett szúrva. Egy olyan pontnál, ahol még visszafordítható lett volna a folyamat. A valóság viszont azt bizonyítja, hogy senki nem foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy hol van az a pont, amikor kinőjük a Földet, és ha erre nem készülünk fel, nem lesz elég energiánk, hogy tágítsuk a lakóterünket.

A nyolcvanas éveket írtuk. Sokat foglalkoztam elméletben környezeti kérdésekkel, valamint méterszámra olvastam tudományos fantasztikus könyveket. Akkoriban gondoltam arra, hogy tenni kellene valamit, mert elmegy a hajó. Azóta eltelt harminc év, és nem történt semmi. Nem jött létre minőségi változás. Sőt 1990-ben az emberek (a világ felénk eső fele is) a fogyasztást, a jólétet, illetve annak reményét választották!

Az emberiségnek két útja lehet. Miután az erőforráskészlet adott, és a Földön nem látok olyan lehetőséget, amely komolyabb mérvű energiavagyon feltűnését jelentené. Az élet pedig megpróbálja betölteni a rendelkezésre álló teret.

A valószínűbb, hogy a gazdagok még gazdagabbak lesznek, a szegények pedig tovább süllyednek. Ez a normál folyamat, ami a szemünk előtt zajlik. A gazdagok meg fogják magukat védeni a lázadó tömegekkel szemben, azok pedig a harcokban, járványokban, betegségekben idő előtt elpusztulnak. Ez lehetőséget ad a megmaradt emberek továbbéléséhez. (Vannak összeesküvés elméletek, melyek ennek forszírozott voltát bizonygatják, azaz a mesterséges népességcsökkentési tervekről szólnak.)

Ebben az esetben a megmaradtak számára tovább tarthatnak az erőforrások, csak az a gyanúm, miután a kevésbé jámborak közük kerülnek ki, erre az időszakra nem jósolható túl nagy békesség.

A valószínűtlenebb, hogy az emberek tömegei belátásuk következményeként mérséklik pazarló fogyasztásukat, erről szól az a bizonyos tudatos fogyasztó elmélet. Ez ugyan lehetőséget adna továbbélésre, viszont arra is lehetőséget ad, hogy a népesség tovább növekedjen. Amennyiben a népességnövekedés ellen egységesen fel tudna lépni a világ józan vezetése, egy stagnáló állapotot lehetne létrehozni.

Ennek a stagnáló állapotnak talán lenne annyi ideje, hogy létrehozza az önmagát reprodukáló szervetlen értelmet, mely a szerves élet számára élhetetlen földi viszonylatokban is képessé válhat a bolygón kívüli terjeszkedésre.

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap