GagyIstván, a blamázs

Adorján András, k, 09/24/2013 - 00:13

ADORJÁN András: GagyIstván, a blamázs

 

Dicsekvés nélkül állíthatom, hogy nyílt- és körlevélben jó vagyok. Persze idehaza Magyarországon erős a konkurenciám. Itt van mindjárt Szörényi Levente, akihez Bayer Zsolt írt az István, a király augusztusi bemutatója után pár nappal igen kemény levelet. (A levél megjelent a Magyar Irodalmi Lapban is) De dalnokunk a Szörnyi maga is tett ilyet, például 2012 novemberében, mikor Alföldi „Robinak” írt támogató és elismerő nyílt levelet. Nem árt tudni, hogy akkor már, október 1-jén nyilvánosságra került, hogy az István szerzői Alföldit kérték fel egy újabb előadás megrendezésére. Vagyis ezt a zengzetes levelet már nem csak a művészi szolidaritás ihlette. Szörényi annyira igyekezett becsókolni, megmutatni, hogy az ő színeváltozása nem csak átmeneti, hogy attól is eltekintett, hogy Bródyval együtt írjon alá. A levél alább olvasható, egyéb kommentárt nem igényel annál, hogy kisebbségi körök hisztérikus hangnemben tiltakoztak Alföldinek a Nemzeti Színház igazgatói posztjáról való elmozdítása ellen. Valójában az igazgató ötéves megbízatása lejárt, az állás betöltésére ő is pályázhatott másokkal együtt.
 

Szörényi Levente nyílt levele Alföldi Róberthez

 

Quart – 2012. 11. 21., 23:16

Ez a cikk 297 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szörényi Levente a Nemzeti Szinház főigazgatói pályázata és közös munkájuk, az István, a király 30. évi jubileumi rendezése okán írt nyílt levelet Alföldi Róbertnek, melyet változtatás nélkül leközlünk. Szörényi és Bródy János október 1-jén jelentették be, hogy az István, a király jövő évi előadásait Alföldi Róbert rendezi majd. Alföldi Róbert jelenleg a Nemzeti Színház főigazgatója, de benyújtotta pályázatát a következő öt évre is. A színház új főigazgatójáról az emberi erőforrások minisztere dönt 2013. január 14-ig.

Kedves Robi!

Megszólíttatásom okán írom ezt a levelet. Mindenekelőtt szeretném leszögezni: semmi nem predesztinál arra, hogy valamely intézmény - legyen az bár kulturális területen - adminisztratív ügyeiben, így az első számú vezető megválasztásában véleményt nyilvánítsak.

Sokkal fontosabbnak tartom a művészi függetlenséget, az alkotás szabadságát különösen akkor, ha egy jelentős tehetségről van szó, aki nehezen tűri a béklyót.

Jóllehet azt hinnék, hogy Szörényi Leventét és Alföldi Róbertet a korkülönbségen túlmenően világnézeti, értékrendbeli, ízlésbeli, kifejezés-eszközbeli, tehát szinte minden elválasztja egymástól, mégis azt kell mondanom, hogy van egy valami, talán a legfontosabb, ami összeköt bennünket: a művész felelőssége kortársai és az eljövendő nemzedékek iránt.

Számomra is mértékadó rendezéseidet láttam a Nemzeti Színházban, amelyek arról győztek meg, hogy Magad is érzed művészi küldetésed súlyát. Amikor felkértünk - szerzőtársammal egyetértésben - két eddigi legfontosabb és legsikeresebb művünk, az István, a király és a Kőműves Kelemen jubileumi előadásainak megrendezésére, ezek a tapasztalatok vezéreltek.

További munkáidhoz - talán érthetően kissé önző módon elsősorban a közös produkcióinkhoz - kívánok Neked további sok sikert.

 

Budapesten, 2012. október 23-án

Üdvözlettel:
 

Szörényi Levente

zeneszerző

 

Azért egy ilyen levelet épp a forradalom évfordulóján jelentetni illetve fogalmazni meg, ahhoz pofa kellett. – AA

 

Csak mostanában tudtam meg, hogy egy régi sakkbarátomnak bátyja is van. Olyannyira, hogy ő választ írt, amely meg is jelent a Heti Válaszban.

 

Heti Válasz – visszhang – 2013.január 10. – Szörényinek válasz

 

Fiatalkorom óta szerettem, időnként rajongtam zenéjéért, később pedig a magyar történelem fontos epizódjainak művészi feldolgozásáért. Elolvasva Alföldi Róberthez írt levelét és a Heti Válasznak adott nyilatkozatát érteni vélem, hogy elege van a jobboldali karrieristák, tehetség nélküli kultúrpolitikusok nyüzsgéséből. Még azt is elhiszem, hogy a jobboldalon érdekközösségek harcolnak egymással, szinte maffiaszerűen.

Elhiszem önnek (meg másoknak is), hogy Alföldi Róbert igazán tehetséges művész, rendező, jóllehet az én ízlésem meglehetősen különbözik az övétől.

Nem értem azonban, hogyan felejthette el, hogy Alföldi a Nemzeti igazgatójaként helyt adott volna olyan rendezvénynek, amelyen románok Erdély visszacsatolásának évfordulóját ünnepelték volna erre vállalkozó honfitársainkkal. Persze fontos, hogy román szomszédainkkal jó kapcsolatot ápoljunk, de ennek nem az a módja, hogy Erdély visszaszerzését Budapesten, a magyar kultúra egyik fellegvárában, a Nemzetiben ünnepelhessék. A jó szomszédság ápolása nem jelentheti azt, hogy bohócot csinálunk magunkból. Ünnepeljenek ők otthon, szomorkodjunk mi itthon.

Ezzel a felajánlásával Alföldi méltatlan lett a Nemzeti igazgatására, legyen bármilyen kvalitású művész is. Nyilvánvaló, hogy posztja egyben politikai poszt is. Ha nem így gondolta volna, akkor is saját magát keverte a politikába.

Nem értem, hogy ön elfelejtette azt is, Stohl András perének tárgyalásakor Alföldi irányításával a Nemzeti művészeinek egy csoportja Stohl érdekében nyílt levelet tett közzé, sőt, a bírósági tárgyaláson demonstratív módon meg is jelentek. Mi volt ez, ha nem megengedhetetlen nyomásgyakorlás a független bíróságra? Tették ezt ők, akik folyamatosan a demokráciáról és annak egyik alappilléréről, a bírói függetlenség fontosságáról papolnak.

Szerintem Alföldi ezzel az akciójával is méltatlan lett a Nemzeti igazgatására. Pökhendi nyilatkozatainak idézésével már nem is szaporítom a szót.

Ön szerzőtársaival együtt Alföldi Róbertet kérte fel az István, a király és a Kőműves Kelemen jubileumi előadásainak megrendezésére. Ezt szakmai szempontból önök tudják jobban megítélni. Ráadásul hozzájárulhatnak az „árkok betemetéséhez” is. De nem szabadna elfeledkeznie Alföldi megengedhetetlen tetteiről sem, a művész dicsérete mellett véleményem szerint ezeknek is hangot kellett volna adnia.

Döry Imre közgazdász

 

Nyilván sokaknak feltűnt, hogy az Alföldi-féle István, a király ügyében a népharag szinte kizárólag Szörényi Leventére zúdult. Alföldi és Bródy elegánsan eltűntek a színről, szerény tízmilliócskákkal. Pofonegyszerű a magyarázat: Mi a zeneszerzőt, énekest, művészt tiszteltük, sőt szerettük is. A másik kettőben nem csalódtunk, ők nem adhattak mást, mint az ő lényegük. De Levente átállása és a 30 év alatt mondhatni szakrálissá vált darab odadobása a megalomán őrültnek nagyon fájt. A múlt idő nem is indokolt. Az első durcás, értetlen és bizony ostoba megnyilatkozásai után Szörényi már retirál.

 

Szörényi jelezte, Alföldi személye veszélyes lehet

Forrás: Hír TV – 2013. szeptember 15.

Botrányra volt ítélve az István, a király legújabb rendezése – mondta Szörényi Levente a Hír TV Versus című műsorában.

A zeneszerző bevallotta: megpróbálta figyelmeztetni a producert, hogy veszélyes lehet Alföldi Róbert személye a darabra nézve, de érveit nem hallották meg. Szörényi Levente szerint a mostani rendezés feláldozta a zenét a koncepció érdekében. Ennek ellenére a zeneszerző úgy látja, inkább hisztéria van a darab körül, mint valós kritika.

„Nem akarok részletekbe belemenni. Elmondtam korábban is, hogy mi tetszett, mi nem tetszett. A zene ki lett herélve, sok ponton, ez kétségtelen. Éppen ezért azt mondom, hogy »Tetszett? Nem tetszett!«” – fogalmazott Szörényi Levente.

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap