A galegókról

Bánki Éva, k, 11/21/2017 - 00:08

 

 

 

 

Kik azok a galegók? – hol élnek, és mi dolgunk velük? Tudnunk kell mindenekelőtt, hogy a galegók hazája, a távoli Galicia semmiképp sem tévesztendő össze Lengyelországgal, Krakkó környékével. A galegók Észak-Nyugat-Spanyolország egyik autonóm tartományában élnek, amelynek középpontja Santiago de Compostela, Nyugat-Európa egyik leghíresebb, leglátogatottabb zarándokhelye. Nyelvük, a galego a középkorban még nem vált külön a portugáltól, ezért is beszélünk – ha középkori irodalomról van szó – galego-portugálról. A XIX. század végétől kezdve Galicia-tartományon kívül jelentős emigráns közösségek élnek Spanyolországban, Nyugat-Európában és Latin-Amerikában is.
A galego történelem nem bővelkedik napfényes korszakokban, sikeres fordulatokban. Mi itt, Kelet-Közép-Európában a hanyatlást általában nemzeti kataklizmák sorozataként képzeljük el – noha ez semmiképpen sem illik a galegókra. Ők a középkor végétől a huszadik század utolsó negyedéig tartó hanyatlást inkább úgy élték át, mint akik fölött a „történelem” mindenféle vihar nélkül elvonult, miközben a „haladás” hosszú évszázadokra megfeledkezett róluk.
Kataklizmák helyett tartós elmaradottság, vegetálás, önbizalomhiány és elszürkülő, jellegét vesztett közösségi identitás. Galicia – a portugálhoz hasonló nyelv, a galego dacára – az okleveles források szerint már a középkorban sem tartozott közjogilag Portugáliához. A spanyoltól oly különböző nyelv azonban nem segített integrálódni Spanyolországhoz. Emellett Galicia földrajzilag (is) olyan távol helyezkedik el a forgalmas mediterrán kikötőktől és a félsziget más gazdasági központjaitól, hogy a középkorban még virágzó tartomány a XIV. századtól kezdve lassú, megállíthatatlan hanyatlásnak indul.
A reneszánsz, a felvilágosodás idején – bár Santiago de Compostela továbbra is megőrzi vallásos jelentőségét – Galicia kulturális és gazdasági értelemben igazi „senkiföldje” maradt. A galego nyelv lassan kiszorult az írásbeliségből, hiszen hosszú évszázadokig nincsen galego polgárság, nemesség és értelmiség, amely a galego irodalmat életben tarthatná. A nyelv és a kulturális közösség jogainak védelmében majd a XIX. századi nemzeti romantika száll síkra, de az igazi társadalmi és gazdasági felvirágzás csak a Franco-rendszer bukása után következhet be.
Hogy nekünk mi dolgunk a galegókkal, és miért is szeretnénk népszerűsíteni az ő irodalmukat – az már fogasabb kérdés. A középkorban még virágzó, aztán hosszú évszázadokon át haldokló, majd újra „feltámasztott” galego irodalom szép és heroikus példája a kulturális identitás megőrzésének. Ám más okokból is érdemes figyelnünk a galegókra. Középkori költészetüket, a híres „női dalokat” és „csúfverseket” ma a romanisztika a középkori líra egyik és talán legérdekesebb műfajaiként tartja számon.
A galego próza fénykora pedig a huszadik század. Az annyiszor „lesajnált” galegók két nagy íróját, Cunqueirót és Ferrínt a XX. század legnagyobb hispániai írói között emlegetik. A hetvenes-nyolcvanas években már úgy tartotta számon a kritikai közvélekedés, hogy a virágzó galego regény- és novella-irodalom lehet az igazi „motorja” a spanyolországi prózának.
A megkésettség érzésével viaskodó Kelet-Közép-Európa szereti magát hídnak és a nyugati eszmék kritikusának képzelni – európainak tartani magát, és mindeközben éreztetni a másságát és a nyugati trendekhez való kritikus viszonyulását is. Ezért is jó érzés tudni, hogy ez a program – mindenféle ideológia nélkül – Európa túlsó felén, a galegóknál, a középkorban és a XX. században is, milyen ragyogóan sikerült. A galego-portugál költők a középkorban – miután mindent megtanultak a provanszál trubadúroktól – azzal vívtak ki kortársaik elismerését, hogy parodizálták vagy éppen sajátosan „ellentétezték” a középkori költészet jellegzetes műfajait. Ugyanez a kettősség igaz a mai regényirodalomra is. A mai galego próza – mindenféle számottevő műfaji előzmény nélkül – ma különleges, egzotikus, eredeti, (és ha szabad ilyet mondani) Európa-komform.

 

Forrás: Polísz, 2006. 99. szám

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap