Gondolatok katyn-ról...

humattila83, szo, 04/13/2019 - 00:07

A katyni vérengzésben a különböző források szerint 15000 és 22000 fő közé tehető a kivégzettek száma. Ez, ha a kommunizmus összes áldozatának számát tekintjük alig töredéke az egésznek, ám mikor egy család egyetlen ember elvesztését is tragédiaként éli meg, akkor ez a Lengyel Nemzet életében szintúgy hatalmas lelki és testi veszteség nem lehet viszonyítási kérdés alapja. Hiszen ha a kommunizmus csak egyetlen áldozatot követelt volna, az is eggyel több, mint amennyit bármelyik ideológia megér. Egy társadalmi rendszer csak akkor lehet hosszú távon életképes, ha nem tapad vér a kezéhez, mert az ilyesfajta hozzáállás egy jól nem lakatható, mi több egyre fokozódó éhséggel tomboló szörnyeteggé válik. Lássuk például a kommunizmus tébolyát.

Innen nézve, mondhatjuk, hogy a meggyilkolt lengyel katonák tragédiája ennek a szörnyetegnek a kezdeti fejlődési szakaszában jelentkező őrület egyik előhangja volt. És mégis, ilyen rideg logikával nem szemlélhetjük közel húszezer ember halálát, részemről legalábbis felfoghatatlan ennyi ember módszeres, tudatos lemészárlásának ténye.

Oroszország a mai napig elutasítja a vádat, hogy népirtásról lett volna szó. Könyörgöm, hát nem teljesen mindegy, hogy minek nevezzük, népirtás, tömeggyilkosság, sorozatos kivégzés, stb? A halál, attól még halál marad, a gyilkosság, pedig gyilkosság. Egyenesen felháborító az oroszok hozzáállása az ügyhöz. Miért nem lehet kiállni, mély alázattal elnézést kérni (már amennyiben ilyet meg lehet bocsájtani) az előző rezsim által elkövetett bűnökért, ehelyett a gőgös tagadás helyett?

A halál, attól még halál marad. Itt egyébként halkan megkérdezném, a katyni áldozatokat miért nem illetik meg a Holokauszt áldozatainak jogai? Hát nem Holokausztja ez a lengyel népnek? Vagy talán az áldozatok száma nem éri el a Holokauszt megfogalmazóinak ingerküszöbét?

Van azonban ennél, számunkra fajsúlyosabb kérdés is a „katyni vérengzés”-ben kivégzett katonák borzalmas esete kapcsán!

Ha a lengyel néppel való történelmi hagyományaink- és a Magyarság szabadságának totális eltörlését irányzó szándék vonatkozásában vizsgáljuk az esetet, feltételezhető az az álláspont is a katyni mészárlás kapcsán, hogy az ellenünk törő erők két legyet szándékoztak ütni egy csapásra. Vagyis nem csak a Lengyel Nemzet hithű hazafiainak színe-javát kívánták ekképpen likvidálni, de sikeresen meg is gyengítették egyik legerősebb történelmi szövetségesünket,- mi több, a környezetükben lévő egyetlen baráti beállítottságú népet -, ami által magát a Magyar Nemzetet is végzetesen meggyengítették. Ezen szempontból, és a lengyel nép iránt táplált hagyományos jó viszony végett, nem is beszélve a két nép között évszázadok alatt köttetett vérségi kapcsolatokról, a katyni vérengzés a Magyarság tragédiája is egyben.

Elsőre talán ez már túlságosan is paranoidnak lehetőségnek tűnhet, de ellopott történelmünk tükrében a legkevésbé sem látszik annak, hanem egyszerű stratégiai kérdéssé lényegül. Ez persze megint csak nem azt jelenti, hogy igazolható, mert egyetlen emberi lény életének erőszakkal való kioltása sem az. A halál épp úgy az isteni jogkör része, mint az élet, csak ezt sokan elfelejtik. Ennek persze van némi morális paradoxona, hiszen aki életeket olt ki, az maga sem érdemli meg az élet kegyét! Ez az egyetlen ok, amivel igazolható ennek az isteni jogkörnek az emberek általi gyakorlása, de semmilyen más indítékból ez nem elfogadható!

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap