A háború vége

Kalász István, k, 07/29/2014 - 00:12

Frau Müllert keresték a freiburgi rendőrségtől, liebe Frau Müller, született Gerber? Most van az országos adategyeztetés, mondták a rendőrök, akadt egy kis probléma Önnel. Tehát mikor született és hol? Ezerkilencszázhuszonnyolcban? Januárban? Szabadkán? Frau Müller, született Gerber állt az ajtóban, és azt mondta, ő német, abban a keleti városban sok német élt, a világháború miatt menni kellett, jönni, menekülni onnan. Lőtték az embereket az utcán, a barátnője a sárban feküdt. És neki kék a szeme. Nézzék csak! Kék! Az egyik rendőr azt mondta, ne sírjon asszonyom, ők tudják, hogy nem született Anna Gerber, az igazi Frau Gerber Hamburg mellett él. Ki maga? De ő Gerber, kiabálta az idős asszony, a rendőrök elmentek, jött postán az idézés, An Frau Gerber eltépte, majd jött két nyomozó. Magas, udvarias férfiak. Ültek a szobában, és azt mondták, a háború borzalmas volt, kérem, ne féljen, nem történik semmi, csak mondja meg, ki ő valójában. A német állampolgárságát nem veszíti el. Nem kell visszamennie sehová, sem Oroszországba, sem Romániába, sehová…, maradhat. Frau Gerber ekkor sírt, a fia vigasztalta, ő tényleg nem Anna Gerber, mondta végül a nő. A nyomozók mosolyogtak, itták a kávét, gut-gut, Frau Kérdőjel, ismételgették, de kicsoda Ön? WER SIND SIE? És Frau Gerber elmesélte, hogy a háborúban jött a menekült vonattal, éjszaka volt, mellette fiatal lány a vagonban. Egykorúak lehettek, a nő Erdélyből jött, lázas volt, senkije sem volt, ő ápolta Annát, és …, igen, azt mondták a többiek a vagonban, hogy Anna nem él sokáig. A vonat haladt éjjel felfelé, Salzburg, München, jött Ulm, el a bombázott Stuttgart mellett, majd egy hajnalban a beteg Annát kitették a sínek mellé. Haldoklik, meghal, mondták, jobb így. És ő magához vette Anna táskáját. Abban benne volt minden papír, okmány, az erdélyi falu papja igazolta: Anna Gerber geboren 1928., römisch-katholish, és ő ezekkel a papírokkal jelentkezett a közeli Offenburgban. Így lett ő Gerber. Aztán lett Müller, a férje után, aki három éve halt meg. Maradhatna most Frau Kathalin Müller akkor? Az olyan átlagos név, nem tűnik fel az ember. A nyomozók mosolyogtak, a múltat nem kell, nem szabad felejteni. És az erdélyi Anna Gerbernek vissza kell adni azt, hogy ő az egyetlen a világon. Mert az igazi Frau Gerber nem halt meg, él Hamburg mellett. Három fia van. De miért? Kérdezte Frau Müller, miután a nyomozó elment, miért nem maradhat minden így? A fia végül azt mondta, ki kell mondani az igazságot, és kik vagyunk mi valójában? Kérdezte a fia. A nagyanyád félig sváb,félig szerb volt, mesélte az anyja, a nagyapád sváb, iparos volt. Ő meg fiatal lány volt, beleszeretett a magyar segédbe, Ferenc szép férfi volt, este énekelt. De beárulták a szomszédok, a nagyapja felpofozta Ferencet. Aztán jöttek a magyar katonák, énekeltek, a nagyapát ütötték az udvaron, pedig Ferenc mondta, ne bántsák, és hogy védje, mindenki előtt megcsókolta őt. Aztán egy éjjel lövöldözés támadt, a szerbek jöttek a városba. Igen, akkor lőtték agyon a barátnőjét, Ferencet, az ő apját. Pont a fejébe lőttek, belelökték őket a sárba, nem, nem, ő akkor futott el onnan, majd gyalog ment, félt, új életet akart kezdeni. És felszállt arra a vonatra. Így lett ő Anna Gerber. És nevünk, kérdezte fia, mi az igazi nevünk? Ritlinger, mondta erre Frau Müller halkan, Szabadkán születtem, bei Subotica, vagy Maria-Theresianopel, ahogyan akarod, fiam, mein Sohn. Egy héttel később Frau Gerber fia, Andreas Müller keleten volt, abban a kisvárosban. Elment a paphoz, elment a hivatalba, magyarázott, kért, könyörgött, pénzt adott, végül megszerezte a papírokat. Aztán hazautazott, az anyja elé tette a születési kivonatot, az apjáét, az övét, utána mutatta a fényképeket a szabadkai főtérről, a templomról, a házakról. A szállodáról, ahol lakott. Az utcákról. Az emberekről. Az anyja sírva fakadt, a fia megölelte, és Frau Müller, született Kathalin Ritlinger azt mondta, úgy érzi, számára most ért véget az a háború.

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap