Halhatatlan élet – Nyirő József emlékére

Kondra Katalin, h, 10/16/2017 - 00:10

Nyirő József, erdélyi magyar író Székelyzsomboron született 1889. július 28-án, elhunyt Madridban 1953. október 16-án. Személye politikai nézetei miatt egyesekben kelthet némi fenntartást műveivel és irodalmi munkásságával szemben, de tehetsége és embersége vitathatatlan. Mindenesetre személyes okokból fordultam a művei felé. Lelki-rokonságot iránta talán azért érzek, mert Ő is emigrációra kényszerült. Magam is, bár nem kizárólag politikai okokból, távol élek szülőföldemtől. Amikor honvágyam volt és erősen hiányozni kezdtek a „hegyeim”, akkor került kezembe a „Havasok könyve”. Mintha mesevilágba csöppentem volna! Minden, amit azelőtt láttam és megtapasztaltam más lett. Nagyszerűbb, gyönyörűbb. Olyan világ tárult fel előttem, melyet addig másmilyennek ismertem, bár tizenkilenc évig magam is ott éltem a havasok tenyerén. Nyirő József írói szándéka beteljesült ebben a műben. „Amint Rudyard Kipling megírta a dzsungel életét, én a székely havasok ellesett, titkos és csodálatos életét akarom megírni. Olyan székely dzsungel-könyv lesz, ha elkészül.” Gyakran használt erős metaforákat. Egyik novellájában például úgy ír a holdról, mint „néma, hideg, éjjeli bakterlámpás a Jóisten kezében, ki mielőtt lefeküdnék, még egyszer végigmegy vele az élet-en”. Máshol a kígyó: az ördög köldökzsinórja”, a hiúznak „kilógó piros nyelve olyan volt, mintha tűz égne a szájában”. A „vad, tompa zúgás morajlik, mintha a gomolygó füstfelhők közt az ördög párzanék a halállal”. „a falevelekről mérges nedvek csepegnek, mintha a kísértetek ürüléke hullana”. „egy alacsony ágon a kis vörösbegy csodálkozva sűrűn billeg, mintha a farkával pislogna”. „a patakok olyan tisztán hullanak le a hegyekből, mintha az Isten mosta volna meg bennük a kezét” stb. Szinte természetes tehát, hogy ilyen stilizált nyelvi környezetben Nyirő állatai sem valóságos állatok („az őzek síróra görbült szájjal keresztet vetettek a félelemtől” stb.), hanem inkább jelképei az emberi ösztönöknek, érzelmeknek. S ha már a valóságnál tartottunk: a „legrealistábbak” a félvad havasi alakok – és ezek ábrázolásánál Nyirő tényleg kerül mindenféle idealizálást: „bikaerős, kemény emberek, nem afféle sovány, sápadt, szárazagyú városi népek”, de akik „kutyarágta, füstös ajtók megett laknak. Ormótlan, féreggyanús, aligmosakodott lények, kiknek a gondozatlanságtól sárgák a fogaik, mintha hullába vagy halott népek viaszgyertyájába haraptak volna” (a leírás hitelességéhez semmi kétség nem fér). Ezek közé a félvad, durva, külön erkölcsi törvényekre hallgató „ősemberek” közé érkezik Tyukodból, valahonnan Szatmárból a „nádi ember”, valószínűleg csak azért, hogy vele (tehát egy távolságtartó „idegennel”) mondassa ki Nyirő a Havasok könyve egyik alaptételét: „Megérezte, hogy küzdelem és halál itt minden lépés, kőből kellett volna születnie, hogy elviselhesse ezt az életet.” „Ezt” az életet élik egyik tavasztól a másik tavaszig Nyirő alakjai (emberek és állatok egyaránt), mi pedig gazdagabbak leszünk néhány remek novellával, mint amilyen a Cigány az erdőn, A kígyók vagy a Máté, a kutya. (Forrás: Lövétei Lázár László) Ahogy Nyirő a magyar nyelvvel bánt, magával ragadott és arra késztetett, hogy magam is próbáljak ilyen formán játszani a szavakkal, amikor írni támad kedvem, de Ő megismételhetetlen. Mégis tanítómesterem az előttem kanyargó úton. Az elszántak című novelláskötet hátsó borítóján ez áll: „Nehéz idők nehéz sorsú embereiről szól ez az először 1943-ban megjelent kötet. Már debütálásakor világossá vált, hogy Nyirő legfőbb írói erénye a tragikum sajátosan nyirői - módszereiben tömör, lényegre törő, hatásában katartikus – ábrázolása.” Történeteiben felfedezni vélem az embert, aki népével sorsközösséget vállalt, aki íróként szót emelt értük. Arra tanít, hogy amikor alkotok, a munkám ne legyen öncélú, hisz a világosság nem azért jött a világba, hogy véka alá rejtsék. „Az én népem” most is üldözött, de el nem veszett, mert Nyirő József szelleme él tovább. 

 

 

>Magyar Irodalmi Lap<

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap