Hátrahagyottak emlékezete Csíkszeredában

Kondra Katalin, p, 03/22/2019 - 00:18

Különleges és megható esemény helyszíne lett idén, október 3-8 között a székelyföldi Csíkszereda főtere. „Az aradi vértanúk özvegyeinek és árváinak, a hátrahagyottaknak állít emléket az a kültéri tárlat, amely a csíkszeredai Szabadság téren látható. A kétnyelvű – magyar és román – szöveggel ellátott pannókról elmúlt idők honleányai tekintenek a járókelőkre. Általuk az érdeklődők megismerkedhetnek azoknak a háttérembereknek az életútjával, akikről ritkán esik szó. Pedig sokan voltak az élelmezőbiztosoktól a városvezetőkig, az ágyúöntő műhelyek munkásaitól a biztos hátteret jelentő, és férjeiket gyakran a frontra is követő asszonyokig.” Forrás: Daczó Katalin, Hargita Népe Online Az aradi tizenhármak feleségeiről, családtagjairól keveset tudunk, ezért fontos, hogy legalább ilyenkor visszatekintsünk és róluk is megemlékezzünk. „Az Aradon börtönbe vetett magyar tábornokok halálos ítéletét 1849. október 5-én reggel mondta ki az osztrák hadbíró. Kevesebb, mint egy napot kaptak, hogy szeretteiktől személyesen vagy írásban elbúcsúzzanak. A két agglegény, Aulich Lajos, Török Ignác, és az özvegy Kiss Ernő kivételével mindnyájukat várta volna otthon valaki. A magukra maradt nők ugyanúgy a szabadságharc eltipróinak áldozatai, mint a kivégzett tábornokok. Egymásnak küldött leveleik nagyobbik része nem magyar nyelven íródott, hiszen a magyar szabadság hőseinek többsége más nemzetiségűként született, s feleségeik vagy gyakran ők maguk sem tudtak magyarul. Három történetbe pillantunk most bele rájuk emlékezve. Örökké marad a te Janid A világosi fegyverletétel után Emíliának megengedték, hogy a börtönben törött lábbal fekvő férjét elláthassa étellel és könyvekkel. Személyesen is elbúcsúzhattak egymástól, ezért Damjanich nem búcsúlevelet hagyott hátra, hanem egy imádságot: „Mindenség Ura! Hozzád fohászkodom! Te erősítettél engem a nőmtől való elválás borzasztó óráiban, adj erőt továbbra is, hogy a kemény próbát: a becstelen, gyalázatos halált erősen és férfiasan állhassam ki. Adj erőt, ó, Atyám, az én szegény Emíliámnak, hogy beválthassa nékem adott ígéretét: hogy sorsát hitének erejével fogja elviselni.” Az ima meghallgatásra talált. Damjanich Jánosné, aki a legtovább élt az aradi özvegyek közül, hatvan évig emelt fővel viselte a sorsát. Férje vagyonával együtt Haynau jogtalanul az övét is elkoboztatta. A kiegyezés után ezt visszakaphatta volna, ha személyesen kérelmezi a császárnál. Erre nem volt hajlandó: megmaradt pénzéből hadiárvákat és özvegyeket segélyezett, kórházakat támogatott, és minden év október 6-án misét mondatott az aradi vértanúkért. Csókol szerencsétlen Károlyod Az utolsóként kivégzett gróf Vécsey Károly friss házasként állt az akasztófa alá. A harcok során elszakadtak feleségével egymástól, csak az aradi börtönben találkoztak újra, hogy a kivégzés előtti napon elbúcsúzhassanak. Vécsey az ítélet végrehajtása előtt egy órával írta meg búcsúlevelét feleségéhez: „Drága, imádott Linám! Szeretett, erényes, legkedvesebb feleségem! Látom, ez életem utolsó pillanata – meg kell halnom, tehát még egyszer Isten veled, óvjon Isten, vezessen minden lépésedben – utolsó leheletem, Lina, hogy odaát egy jobb életben bizonyosan újra egyesülünk. – Isten veled, jó lélek; és bocsáss meg mindazért a fájdalomért, amit talán akaratlanul is okoztam neked; csókollak, csókolom kedves lányomat – lányodat –, Gizellát. Isten veled. Október 6. reggel 6 órakor: Szerencsétlen Károlyod.” Nagysándor József tábornoknak nem adatott meg, hogy oltár elé vezethesse választottját. Emmához írott búcsúsorait is a halálos ítélet kimondása előtt írta meg: „Szeretett drága angyali jóságú Emmám! (…) immár elvesztettem minden reményem – mindent elvesztettem, csak irántad való végtelen, határtalan szeretetemet nem – ez a legmélyebb, legszentebb érzés, amit valaha éreztem, és ez el fog kísérni a sírba – az emlék, az irántad érzett rajongás lesz egy jobb, örökké tartó jövendőbe vetett végső vigaszom. (…) Isten legszentebb, legszebb áldása rád, szeretett drága szép, angyali jóságú, erényes lánykám – légy boldog, ezért imádkozik lelke mélyéből imádó Pepid.” A tábornok emlékül elküldte Emmának egy hajfürtjét, a fésűjét és az akasztófa alatt viselt ingének egy gombját, valamint visszaküldte a jegygyűrűt és a késve jött egyházi engedélyt is. Arra kérte menyasszonyát, hogy menjen férjhez, hiszen tudja, hogy „boldog lesz, aki ezt az angyali teremtést elveszi”. Emma négy évvel később teljesítette vőlegénye kérését. Férjhez ment Klauzál Gáborhoz, a Batthyány-kormány egykori miniszteréhez. Híresen boldog házasságuk volt, ám közös életük nem tartott sokáig. A férj 1866-ban egy váratlan betegségben meghalt, Emma pedig egyedül maradt három gyermekével. Harminc évig élt özvegyen, s halálig ápolta mindkét szeretett férfi emlékét. A hátrahagyott asszonyok némelyikéről, sajnos kevés írás maradt fenn, ezért csak röviden tudunk megemlékezni. Az osztrák Poeltenberg Ernő és a lengyel Paulina Kakowska szerelméről vagy a német Láhner György olasz feleségéről, Lucia Conchettiről, aki ötéves kislányával bujkált, miközben a nevében egy szélhámosnő kéregetett adományokat. Az egyedül maradt asszonyok rendkívüli életerejét mutatja Schweidel József lengyel özvegyének, Domicella Bilinskának története, aki előbb visszaperelte pénzét az osztrák kincstártól, majd nemesi származása ellenére tejgazdaságot alapított belőle, hogy eltarthassa három gyermekét. A legfiatalabb vértanú, a német arisztokratából magyar hazafivá lett Leiningen-Westerburg Károly özvegye, a görög származású Sissányi Eliz férje egyik magyar bajtársához ment hozzá néhány év múlva. Neki írta vigaszul a férje haláláról beszámoló lelkész a következő sorokat: „Nem lehet, hogy ily férfiú hő szerelmének tárgya kicsiny lelkű hölgy lett légyen.” Mindannyian óriási lelkű asszonyok voltak, egyenrangúak vértanúvá lett szerelmeikkel. Bármilyen nyelven álmodtak is, ők a magyar szabadság női hősei.” Forrás: Nyári Krisztián - NLCafé, Az aradi vértanúk szerelmei

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap