"A haza minden előtt"

Kondra Katalin, k, 01/29/2019 - 00:14

A föld jövője a mi kezünkben van, a nemzet sorsa pedig gyermekeinken múlik. Ezen gondolkodtam, amikor a lányom Klebersberg ösztöndíj átadási ünnepségén voltam. Elsőéves hallgatója a budapesti Bárczy Gusztáv gyógypedagógia karának. Eddig két ösztöndíjat is elnyert, mert jól tanul és szereti, amit tanul. Lelkesen mesélte, hogy évfolyamtársaival együtt szerencsésnek érzik magukat, amiért ingyen tanulhatnak, és az ösztöndíjnak köszönhetően el tudják magukat tartani, ráadásul fél áron utazhatnak. Az elégedettségükhöz persze kell némi józanság, bölcs tisztánlátás, hisz ezek a fiatalok nem kaptak meg mindent és semmit nem kaptak ingyen, mégis hajlandók vállalni, hogy miután tanulmányaikat befejezték, itthon és ott dolgozzanak, ahová kinevezik őket. Biztosan szükség van rájuk, lesz munkahelyük, gyakorlati lehetőségük. Nem biztos a magas fizetés, a társadalmi megbecsülés, de ők nem a meggazdagodásért, hanem egy jobb jövőért szeretnének dolgozni. Idealisták? Lehet, de amikor otthonról elindultak, útravalóul azt kapták, hogy minden körülmények között emberek legyenek. Lesznek, akik kinevetik, akik megpróbálják megváltoztatni. Lesznek olyanok is, akik szidalmazzák őket, akár mi lesz, a társadalom végsősoron mégis rájuk, pedagógusokra bízza a legfontosabbat, a szemükfényét, a gyermekeiket. A pedagógus a szülőtől egy csomagot kap, a csomagban rejlő ajándék a gyermek. Amíg ez a csomag nincs kibontva, addig nem tudni, hogy mit rejt. A pedagógus dolga, hogy ezt a csomagot kibontsa. Nem igaz, hogy ma Magyarországon nem lehet tanulni, nem igaz, hogy nem éri meg tanulni. Fiatalok csoportjait lázítják hamis ideálokkal, de minden ilyen lázítás mögött hatalmi és gazdasági érdekek állnak szemben az emberséggel. A pályaválasztókat arra buzdítják, hogy a lehetséges jövedelem függvényében válasszon szakmát. Sok tehetség sikkad el emiatt. A jövedelemorientált fiatal így, ha azt is tanulta, amit szeret, szakmát vált, mert a pénz áll az elsőhelyen. Pénzért adnak el sorsokat, minden eladó, minden megvehető és semmi sem elég. Az elég a kulcsszó. Ez dönti el, mivé lesz a jövőnk, de az elég mellett ott kell lennie az egyensúlynak. Minden embernek jut egy élet, egy otthon, egy társ, egy munkahely. He ezekből kettő lesz, borul az egyensúly. Csak abból nem elég az egy, ami nem az enyém, amit én adhatok. Ilyen a szeretet, a gyermek... Mindenki maga tudja, neki mi a jó, de mindenki gondoljon ugyanakkor arra is, hogy ami neki jó, az mások javát is szolgálja. Legyen minden bennünk működő érzés közösségi, megosztható, akár csak az internet. Ha erre neveljük a gyermekeinket és akkor jó kezekben lesz a föld és a jövő. -Magyar Irodalmi Lap-

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap