Héj, fény, kupola

Turcsány Péter, cs, 11/23/2017 - 00:04

 

 

 

 

 

A héj, a fény, a kupola,
körülvesz engem, változó burok,
befoglal, lelkem otthona,
nagyságától alárogyok,
de mégis bennem, bennem szárnyal
a rigófényű, örök madárdal.

A héj, a fény, a kupola,
ó, hármas foglalatba zárva
tágasságomra láthatok,
körülvesz engem változó burok,
mint emberőseim történéseit
a bennünk fölfeslő évszázadok.
 

A héj, a fény, a kupola
átkarol, eggyé válik velem,
változó napjaim sora
átkarol, mint törékeny szerelem,
a héj, a fény, a kupola
megtart engem, s én nem engedem.

Ó, héj, ó, fény, ó, kupola,
boltív boltívet fog át,
ki elment tőle, visszavárja,
hűséges asszony az urát,
fénytől teljes hit világa,
Ó, héj, ó, fény, ó, kupola.

 

 

Magyar Irodalmi Lap  

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap