Hidegkúti Nándor Emléknap (Aranycsapat)

Szerkesztő A, cs, 02/14/2019 - 00:12

 

 

 

 

 

 

  Hidegkuti Nándor (Öreg)

(1922-2002) 

 

Hidegkuti Nándor Budapesten született 1922. március 3-án. Még Hidegkuthyként anyakönyvezték, édesapja után Ő is vitéz, de a háború után a "korszellemnek megfelelően" i-vel írták nevét, sőt gyárigazgató édesanyját a filmhíradóban egyszerű kendős, élmunkás asszonyként mutatták be. Óbudai gyerekként a focit a Bécsi út feletti grundokon, (többször édesanyja harisnyájából készült) rongylabdával kezdte. Eleinte magassága és bravúros védései miatt a kapuba állították, majd kilenc évesen az Újlaki FC kölyökcsapatának centere lett. Tizenhat évesen került be a felnőtt csapatba, mellette a Harisnyagyárban dolgozott inasként. Hamarosan felfigyeltek tehetségére, 17 évesen a Gázművek NB II-es csapatában játszhatott. Két év múlva az Elektromos csapata következett, majd a Heminamezei AC.

 

1947-ben, 25 évesen került az MTK-hoz. Hidegkuti az MTK játékosaként három bajnoki címet nyert, hatszor lett ezüst-, egyszer bronzérmes, MNK és Közép-Európa Kupa győztes (1955). Kék-fehér színekben 1947-1958 között 302 mérkőzésen 202 gólt lőtt. Az MTK örökös bajnoka, legnépszerűbb játékosa, abszolút gólkirálya. A magyar NB I-ben összesen 381 mérkőzésen lépett pályára, ezeken 260 gólt szerzett. Nem mindennapi mutató!

 

A válogatottban 1945-ben - a lelátóról behívva - mindjárt két góllal mutatkozott be Románia ellen. 1950-től lett alapembere a válogatottnak, de még az 1952-es helsinki olimpián is többször csak jobbszélsőként került be a csapatba. Később hátravont középcsatár szerepkörben játszott, amely újdonság volt még a világ labdarúgó pályáin. Éveken keresztül nem is találták meg az ellenszerét. Az aranycsapat legendás 9-ese fiatal korában kapta az "Öreg" becenevet, ő volt a csapat akkor legidősebb, ugyanakkor legcsendesebb játékosa. Az utolsó meccsét  a svédországi világbajnokságon, Mexikó ellen játszotta 1958-ban. 69 mérkőzésen 39 gólt szerzett válogatott pályafutása során. 

 

Hidegkuti Nándor korának legnagyobb játékosai közé tartozott. Technikailag mindent tudott a labdával, taktikailag tökéletesen képzett, gyorsan cselező és jól fejelő labdarúgó volt. Távoli lövései erősek és pontosak voltak, nemegyszer szerzett gólt messziről. Így nemcsak korával vívott ki magának tiszteletet a pályán. Az öntörvényű zsenik közé, Bozsik és Zakariás elé kellett egy olyan egyéniség, mint ő, aki a támadások kialakításában, támogatásában és befejezésében is jeleskedik. Ezáltal lett csodacsapatunk karmestere. Amúgy a hallgatag, észrevétlen, visszahúzódó embernek csak a tudása nem volt szerény.

 

1952-ben Helsinkiben olimpiai bajnoki címet szerzett, 1954-ben Svájcban világbajnoki ezüstérmes az Aranycsapattal. Hidegkuti nemcsak a tétmeccseken remekelt, hanem a barátságos jelzővel illetett, de presztízsében jóval meghaladó "évszázad mérkőzésén" az angolok ellen is kiválóan játszott, Londonban mesterhármast szerzett. Az angol sajtó egyszerűen csak varázslónak nevezte a mezőny legjobbját. De többször eredményes volt a bolgárok (3), lengyelek (2), finnek (3), románok (2), az NDK (2), Ausztria (2) és NSZK (2 – 1954-es VB-n) ellen is. 1956 után itthon maradt, míg az Aranycsapat tagjai közül többen külföldön próbáltak szerencsét, nem tértek vissza a Honvéd dél-amerikai túrájáról. 

 

Aktív játékospályafutása után 1959-60 között az MTK edzője lett, majd Olaszországba szerződött. Szakvezetőként sikert-sikerre halmozott. Nagy karriert futott be a Fiorentinával: megnyerte az olasz kupát és 1961-ben a Kupagyőztesek Európa Kupáját. Újra hazatért, a Győrrel magyar bajnok lett, a BEK-ben az elődöntőig meneteltek. Edzőként ezt követően több magyar városban is megfordult, még Lengyelországba is tett egy kis kitérőt, a Stal Rzeszow csapatát irányította.1973-ban Egyiptomba költözött, ahol a kairói Al Ahlyval ötször bajnoki címet szerzett. Ezután az Arab Emirátusokban töltött el három évet. 1985-ben állt fel végleg a kispadról. Nagyon szép sikereket ért el sportolóként és mellette boldog emberi életet élt. 

 

Hidegkuti Nándor Budapesten a Kútvölgyi Kórházban hunyt el, 2002. február 14-én szíve felmondta a szolgálatot. Halála után a Magyar Testgyakorlók Köre róla nevezte el a Hungária körúti stadionját. Sírja az Óbudai Temető 24-I-10. sírhelyén található. Keleti Márton A csodatár című filmjében a hatalom által hazaárulónak aposztrofált Puskás helyett vele forgatták újra a jeleneteket, és így került a film a mozivásznakra. Fekete Pál Óbudától Firenzéig címmel könyvben dolgozta fel Hidegkuti életét. Később portréfilm készült róla: Az "Öreg" címmel. Több állami kitüntetés birtokosa, Budapest díszpolgára.

 

Az egykori csapattárs, Buzánszky Jenő így jellemezte: "Ő minden idők egyik legjobb magyar labdarúgója. A hátravont középcsatár addig ismeretlen poszt volt, ezzel az újítással meglepte az ellenfeleket."

 

Hidegkuti Nándor az Aranycsapat legendás játékosa nemcsak a magyar, de a nemzetközi labdarúgás meghatározó egyénisége is volt. Az általa először megtestesített hátravont középcsatár szerepkör a világörökség része, még a mai rohanós, darálós fociban is a taktika kulcseleme. Játékának olyan követői voltak és vannak a modern futballban, mint Pelé, Cruyff, Van Basten, Bergkamp, Zidane és Del Piero. Így közvetve, de máig is él, mi több példa játéktudása, intelligenciája a labdarúgó stadionokban, futballpályákon. Tegyük hozzá, nekünk, magyaroknak, a szívünkben is.

 

 

Felber Zsolt

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap