HITEDÉRT – NEMZETEDÉRT! 3. rész

Petrusák János, sze, 06/21/2017 - 00:18

8.Jelenet

FORGÁS. (A SZÍNPAD ELFORDUL.)

Kisdeák Máté oskolamester házának a nagyszobája, amely együtt van a konyhával. Egy középidős asszony (ÖZVEGY KISDEÁKNÉ) a tűzhelynél főz. A nagy asztal mellett egy harminc körüli férfi (KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER) ül, előtte papír, toll.

Kisdeák Máté gondolkodik, majd valamit sebesen leír.

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

(a lábasok felé nézve, azokban kavargatva)

Liszt van, bár erősen korpás, só van, de szürke, nagyon, ecet van, bár az most minek...

(sóhajt)

Ilyen az élet.

(kavargat)

Valami kis bab, de az is lóbab. Hús meg...

(válla felett fiára néz)

Fiam, hallod anyádat?

Kisdeák Máté ránéz a közönségre, vagy csak úgy, ki a világba, arca átszellemült, aztán bólint és leír valamit. Közben bólintgat.

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

Ha siket nem vagy, akkor hallj rendesen! Mit eszünk a jövő héten? Ma vasárnap van, és az ünnepi ebédünk a lóbabból készült leves. Még rántva, legalább. Aztán holnap...

(megperdül, csípőre vágja kezét)

Drága fiam! Most nekem bólintgatsz ilyen átszellemülten ahhoz, hogy éhen veszünk? Ehhez helyeselsz?

Kisdeák Máté biccent, majd elolvasva, amit előbb leírt, mérgesen tollat márt és kihúzza a sort.

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

(kiáltva)

Fiam!

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

(felpillantva, de újból a közönség felé nézve)

Igen?

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

Hallod, amit mondok?

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

(most anyjára néz, de csak futó pillanatra)

Hallom.

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

És mit mondtam az elébb?

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

Amit szoktál, jó szülém!

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

(széttárja karját)

És?

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

(lelkesen újból a lapra néz)

Eszembe jutott egy költemény. Címe ez: Debrecen civitas a világ közepe. Alcíme is vagyon: A kálvinista Róma.

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

(fejcsóválva)

Nagyszerű.

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

Ugye?

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

És holnap majd ezt tálalom fel. Ha akarod, sütve, ha akarod, rántva, vagy levesnek megcsinálva. Jó lesz?

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

(méreggel)

Anyám!

(aztán feláll és enyhülten mondja)

A Jóisten nem hagyja el sosem az övéit.

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

Igen. Mert akit szeret, arra rakja a legnagyobb terheket. Hát akkor mi igazán nem panaszkodhatunk!

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

(anyjához lép, megsimítja vállát)

Örvendjünk, hogy minket, földönfutókat Debrecen befogadott.

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

Be. Az be! Hogy szinte ingyért tanítsál oskolájukban! A civitasért, a közösségért! Mert a tanító dolga ez. Ennie már nem is kell...

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

Ezt a házat is úgy kaptuk.

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

Debrecen magos magisztrátusáé, mint olyan vagyontárgy, amelynek kihalt a gazdája. Hát, hogy valaki legyen benne, s ne az egerek lakják, így nekünk adták. De csak lakni!

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

Köszönjük!

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

Egy roggyant, faszerkezetes, paticsfalú épület ez, itt a Csapó utca végiben. Már majdnem az úgynevezett városfalnál. Nézz körül, s hasonlítsd össze azzal, ami nékünk Váradon volt...

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

Azt a törökök felégették.

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

(biccent és szipog egyet)

Hamvadt, mint volt életünk. Boldogságunk. Szegény uram, ha ezt látná!

(körbemutat)

Patics, valami rossz sárvakolás, mint otthon az istállónk. Szép lovainknak, teheneinknek megfelelt, de nekünk? A hely is kevés. Egy nagyszoba, együtt a konyhával, hogy fűtsünk, főzzünk is itt, ha tudunk. Meg két kis hálókamra, ablak nélkül. Ennyi.

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

Ingyen vagyon. A közösség adta.

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

(méreggel)

Még jó, hogy ezt ingyen adta! Ahogyan te is, fiam, az ifjúságod, tudásod! Nekik!

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

(hátrább lép)

Négy arany a fizetésem.

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

Egy hóra. Nevetséges.

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

De legalább fizetik.

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

Ne kiabálj, fiam, ne kiabálj el semmit! Tudod te, mennyi az a négy kis körömnyi arany?

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

(az asztalhoz visszaülve)

Egy végvári harcos fizetése. Egy nemzetünket védő hősé, aki életét kockáztatja minden nap. És ő sokszor még ezt se kapja meg...

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

Az aranyai mellé jár néki posztó és ellátás. Meg persze ott van a zsákmányolgatás. Apádat, szegényt is ilyenek vitték el...

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

Azok németek voltak!

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

A múltkor azt mondtad, taljánok.

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

A császár katonái. Azok is fizetetlenek.

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

Akiknek ezért nagyobb örömük a szegény, védtelen népet nyúzni, zsarolni, fosztogatni, vagy egyszerűen leölni, mint...

(hüppögni kezd)

szegény apádat.

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

(feláll és anyjához lép)

Ne sírj, anyácskám, kérlek!

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

Hát most mit csináljak? Sós a könny is, érzem. Ha sírva a leves fölé hajolok, nem kell majd vennünk sót, ezzel is spórolunk.

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

(megöleli, megcsókolja anyját)

Jaj, drága mama! Egyetlenem!

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

(eltolja magától fiát)

Egyetlen? Na, ez is szívfájdalom nekem. Én elmegyek, és veled mi lesz? Maradsz magnak?

(legyint)

Nem is kell már azt vetni, mert ki nem hajt. Vénen már családot nem bokrozik az.

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

(mérgesen)

Hát hová hozzak asszonyt?

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

(toppant)

Teremts életet, akarj magadnak! Akarj úgy, mint más!

(enyhültebben)

És akard azt az Erzsikét.

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

(asztalhoz lép, megrázza fejét)

Nemes lány az. Bolyky-lány. A híres-neves egri hős fiának a leánya.

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

Aki szeret téged. Szeret, te, mamlasz!

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

(bizonytalan mozdulatot tesz)

A gazdag Láncfi is kerülgeti.

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

Annak van felesége. Tán muzulmánná lett, hogy több feleséget is akarhasson?

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

(megrázza fejét)

Az öccsének, Andrisnak akarja.

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

(összecsapja kezét)

Annak-é? Hát nézz magadra, és akard te jobban, mint ők! Jobban akard és te akard, mert csak így élheted életed!

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

Anyácska, én...

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

(feltartja kezeit)

Tudom, te elégedett vagy. Csak ne szóljak, te meg álmodhasd magad továbbra is poétának.

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

Hogy lelkesítsen a dal, a költemény! Hogy általa maradjon meg a magyar szó és a nemzet!

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

(a tűzhely felé fordul)

Lelkesedés! Meg lehet azt enni? Holnap majd egy nagy adag lelkesedést tálalok fel...

Kopogtatás. Előbb óvatos, egy magányos kopp, majd több. Érződik, több kéz kopog egyszerre.

Kisdeák Máté az asztalhoz ül, mint aki nem hall. Már újból a kézbe vett költeménye világában van.

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

Kopogtak. Vagy a fülem rendetlenkedik megint? Fiam! Nagyon kopognak.

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

(felkapja fejét és kiszól)

Szívesen látjuk a jólelkű vendéget!

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

(morogva)

De étket, azt nem kapnak.

     9. Jelenet

Három fiatal sorjázik be. Debreceni Ember Pál jő legelöl, mögötte Komáromi Csipkés Kata, legvégül meg, kissé bizonytalanul, Nógrádi Benedek érkezik.

NÓGRÁDI BENEDEK ÉS DEBRECENI EMBER PÁL EGYÜTT

Áldást, békességet!

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

(morogva)

Húst, aranyat, jó szerencsét?

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

(feláll és mosolyogva tárja ki karjait az ifjak felé)

Á, eljöttetek!

KOMÁROMI CSIPKÉS KATA

Oskolamester uram, te mindent tudsz a világnak dolgairól. Ezt még lelkész apám is elismeri.

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

(morogva)

Fizetésemelés?

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

(anyja felé)

Anya! Főzz!

(az ifjak felé int)

Üljetek le, ifjak!

Az oskolamester és az ifjak leülnek.

KOMÁROMI CSIPKÉS KATA

Min dolgozol éppen, oskolamester uram?

(oldalt hajtja fejét)

Vagy talán titok, mert szerelmes az a levél?

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

(az asztal felé fordul)

Szerelmes?

KOMÁROMI CSIPKÉS KATA

Tudunk, amit tudunk.

(mosollyal)

Látjuk.

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

(biccent)

Az jó!

NÓGRÁDI BENEDEK

Beszéli az egész város.

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

(fejet ráz)

Az viszont nem jó!

KOMÁROMI CSIPKÉS KATA

Bolyky Erzsébet és oskolamester urunk szép párt alkotnak. Keresztyéni kötelesség családot alapítani.

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

Lányom! Igazat mondasz, de ne gyermekként mondjad.

KOMÁROMI CSIPKÉS KATA

(Nógrádi Benedekre pillant)

Attól még tudom, hogy szép a szerelem.

DEBRECENI EMBER PÁL

(kötözködve)

Nem inkább Pistára, nemes Dobozy uram legényfiára nézegetsz?

NÓGRÁDI BENEDEK

(ujját feltartja)

Dobozi és kisszántói.

DEBRECENI EMBER PÁL

Nem ő a nagy szerelem?

KOMÁROMI CSIPKÉS KATA

(vállat von)

Főbíró urunk fia? Gyerek az még hozzám!

NÓGRÁDI BENEDEK

Esztendővel idősebb, mint te!

KOMÁROMI CSIPKÉS KATA

Hogy te mindent tudsz!

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

(csitítva)

Ifjak! Nem pletykákat, haszontalan szófia-beszédeket kell tudnotok, hanem komoly szavakat. Ezt kell továbbvinni a jövendő felé.

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

(nagy zörgést művel)

Ha van étek! Az az élet. Persze a szellemi táplálék után!

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

(anyjára néz, majd az ifjak felé int)

Vallásunk nagyjait soroljátok! A neveket, amelyeket sosem szabad elfelednetek!

KOMÁROMI CSIPKÉS KATA

(a fiúkra néz, majd rámosolyog az oskolamesterre)

Én is mondhatom?

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

Mondjad, Kata, ha mondani akarod.

KOMÁROMI CSIPKÉS KATA

De én lány vagyok!

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

És?

KOMÁROMI CSIPKÉS KATA

(bólogatva)

Láncfi professzor megfedett, mert szerinte lányként, vagy ahogyan ő mondotta, kölyöknőként nem szabadna fiúi tudományt tanulnom.

(felnevet)

Mert még megront az a sok tudás engemet.

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

Micsoda buta beszéd ez!

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

Fiam!

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

Ha professzor mondta, ha nem.

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

(már kiáltva)

Fiam! A világi hatalmasokat okos ember sosem szidja!

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

Nem szidok én senkit! Elvégre azt tudjuk, okos emberek is mondhatnak nagy butaságokat.

(a két ifjú legény felé)

És most halljuk! Vallásunk kezdetét mikortól számoljuk?

NÓGRÁDI BENEDEK

Az Úrnak 1517-ik éve október havának 31-ik napjától.

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

(helyeslőn bólint)

Mi történt akkor és hol?

DEBRECENI EMBER PÁL

Wittenberg városában, vagy más néven Wittenbergában, a nagy Német Birodalomban, azon belül a Szász Hercegségben Martin Luther, azaz ahogyan mi mondjuk, a nagy Luther Márton a vártemplom kapujára kiszögezte vitairatát.

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

Amely...

NÓGRÁDI BENEDEK

Kilencven és öt pontból állott.

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

Nagyon jó! Ebben a vitairatban a legfontosabb tétel pediglen...

KOMÁROMI CSIPKÉS KATA

Egyedül a hit által való üdvözülés tana. Már, ha egy leány is lehet felelő...

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

Itt, Kata, lehetsz!

(a fiúkra néz)

És mit tudunk a református mozgalomról?

NÓGRÁDI BENEDEK

Luther tanai Észak- és Kelet-Németország elszegényedett vidékein nagy visszhangra találtak. Különösen az írástudók körében, mivel a tanokat nagyon hamar több nyomda is kinyomtatta, s azok így terjedtek kézről-kézre meg szájról-szájra, hiszen azokat az olvasni tudók felolvasták, hogy a hallgatóság továbbadja a hitelveket.

DEBRECENI EMBER PÁL

Philipp Melanchthon tudós elsők között állt ki Luther és tanai mellett. A szász választófejedelem, a bölcsnek nevezett Frigyes védelmébe vette Luthert, különösen, amikor látta, hogy a lutheri tanok viharsebességgel terjednek a városi polgárság, a kisnemesség és a szegény földművesek körében egyaránt.

NÓGRÁDI BENEDEK

A lutheri tanok néhány év leforgása alatt a Német Birodalom egészében elterjedtek. Majd az igaz eszme tovább terjedt  Dániába, Hollandiába, aztán Anglia meg Franciaország felé.

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

Úgy, úgy! Jean Caulvinről mit tudunk?

NÓGRÁDI BENEDEK

Mi Kálvin Jánosnak mondjuk őt. Bázelben, a helvét, vagy más néven mondva svájci kantonszövetség francia részén írta meg A keresztény vallás rendszere című művét, amellyel az egész francia reformáció fejévé emelkedett.

KOMÁROMI CSIPKÉS KATA

Ezt a művet magyarra fordította Szenczi Molnár Albert. Méghozzá 1624-ben.

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

Jól van, nagyon jól! És a magyar reformált hit nagyjairól mit mondotok?

NÓGRÁDI BENEDEK

Azt mondhatjuk, hogy a német földön járó kereskedők révén már a wittembergi évben eljutottak Luther tanai,  születésükkor pedig Kálvin tanai magyar földre is.

DEBRECENI EMBER PÁL

Mindenki érezte, ez a lélek vallása! Ez az egyház alulról építkezik. Itt nincsenek cikornyás külsőségek, drága papság, hiszen a lelkész egy tagja a gyülekezetnek, olyan tag, akit a közösség választ meg lelkészének.

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

Úgy, úgy, jó! Bene, bene, amice. Ki tudja azt, Debrecen városa miért kapta „a kálvinista Róma” nevet?

A két fiú összenéz, Kata jelentkezik. Az oskolamester biccent a lány felé.

KOMÁROMI CSIPKÉS KATA

Az 1530-as évek elején Debrecen még a konzervativizmusával tűnt ki, és elutasította a hitújítást, ám 1536-ban Enyingi Török Bálint személyében protestáns földesúr tulajdonába került a város, amely tény itt is elindította a reformációt.

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

De hogyan jön ide Róma?

NÓGRÁDI BENEDEK

Városunkba érkezett Juhász Péter prédikátor, aki önmagát nevének latin fordításával Méliusznak is nevezte. Ez a Méliusz Juhász Péter alapította meg a magyar kálvinista egyházat, amely néhány év alatt úgy megszilárdult az egész alföldi és partiumi vidéken, hogy ide jártak, nem utolsó sorban kollégiumunkba tanulni a prédikátornak készülők.

KOMÁROMI CSIPKÉS KATA

A nép meg itthon és külhonban egyaránt úgy nevezte Debrecent, mint a reformált világ közepét, hogy „kálvinista Róma”.

KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER

Nagyszerű, nagyszerű. Tényleg figyeltetek szavaimra.

ÖZVEGY KISDEÁKNÉ

Ha az a „kálvinista Róma” enni akar, legalábbis eme szeglete, akkor jelentem, készen van az ebéd.

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap