Hiteltelenek

Polszerkesztő2, p, 12/20/2013 - 00:16

Döntött a Kúria a devizahitelekről:

 Az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatban kivárják az Európai Bíróság véleményét, az árfolyamkockázat ügyében viszont döntést hozott a Kúria. Önmagában az is meglepetés, hogy máris meghozták a jogegységi határozatot. A bíróságoknak mostantól arra kell törekedniük, hogy érvényben tartsák a szerződést – még akkor is, ha annak egy kikötését megsemmisítik.

A Kúria kétharmados többséggel döntött, és meghozta jogegységi döntését – derült ki a Kúrián tartott sajtótájékoztatón. A Kúria polgári kollégiuma a következő megállapításokat tette:

 

1.A devizaadós viseli az árfolyamváltozás hatásait.

 

2.Az árfolyamkockázat önmagában nem ütközik jogszabályba.

 

3.A pénzügyi intézménynek van tájékoztatási kötelezettsége az árfolyamkockázat ügyében is.

 

4.A bíróságnak a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie.

 

5.Ha egy rész érvénytelen a szerződésben, de enélkül a rész nélkül is teljesíthető a szerződés, akkor a kikötés érvénytelennek nyilvánítása nem vált ki joghatást.

 

6.Azzal kapcsolatban, hogy átlátható-e az egyoldalú szerződésmódosítás feltételrendszere, a Kúria megvárja az Európai Bíróság döntését.

 

7.A bírói szerződésmódosítás nem alkalmas arra, hogy szerződések tömegeit módosítsa: csak egyedi esetekben alkalmazható. Amennyiben viszont a jogalkotó „rendezné a hátrányos következményeket”, az kizárná a bírói mérlegelést.

 

 Összegzés: az egyoldalú szerződésmódosítást a Kúria továbbpasszolta az Európai Bíróságnak, az árfolyamkockázat ügyében viszont döntést hoztak. Ez utóbbi szerint a hitelintézetek tájékoztatási kötelezettségének „ki kellett terjednie az árfolyamváltozás lehetőségére, és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztőrészletre”. Talán meglepő, de az egyik legvitatottabb pontról, az árfolyamrésről nem esik szó a nyilatkozatban.

 

 Megállapítja viszont a Kúria, hogy önmagában nincs probléma a devizahitel-szerződésekkel. Az adósok tudatában voltak annak, hogy devizában adósodtak el, és ez így is volt, tehát nem forintadósságot címkéztek a bankot devizának (mint azt a devizahiteles csoportok vagy a kormánypárti politikusok egy része állítja).

 

Nagyon fontos az a megállapítás is, miszerint a bíróságoknak a szerződések érvényességére kell törekedniük. A bíróságoknak ezek után aligha lesz lehetőségük arra, hogy a szerződések teljes semmisségét mondják ki, még akkor sem, ha mondjuk a bank elégtelenül tájékoztatott az árfolyamrésről.

A Kúria egy jogegységi határozatot hozott a devizahiteles perek ügyében. Erre azért volt szükség, mert a bíróságokon hasonló esetekben, ugyanazon törvények alapján egymásnak homlokegyenest ellentmondó ítéletek születtek az utóbbi hónapokban.

 

A jogegységi határozat – onnantól kezdve, hogy megjelenik a Magyar Közlönyben – kötelező a bíróságokra nézve, a gyakorlatban figyelembe kell venniük azt a bíróknak. Mostantól tehát a jelenleg folyó, ezernél is több devizahiteles perben is figyelembe kell vennie a bíróknak a határozatot. A határozat célja, derül ki a Kúria nyilatkozatából, a több ezer jelenleg is folyó perben a joggyakorlat javítása. A legfelsőbb bíróság „a döntés társadalmi súlyának és jelentőségének tudatában” hozta meg döntését, ám úgy látják: a rendelkezésre álló jogi eszközök nem alkalmasak arra, hogy utólag igazságos és méltányos döntést hozzanak.

 

Emiatt nem lehet kizárólag a bíróságoktól várni a társadalmi probléma káros következményeinek felszámolását vagy megoldását. A Kúria nem alkothat jogot, csak értelmezheti azt, áll a nyilatkozatban.

 

Nem látja máshogy a helyzetet Rogán Antal, Fidesz frakcióvezetője sem. Ő azt nyilatkozta, „a legfőbb bírói fórum is a bankok oldalára állt”, viszont az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás ügyében továbbra sem lett tiszta a jogi helyzet. Rogán azt sem értette, hogy miért küldték tovább az egyoldalú szerződésmódosítások ügyét az Európai Bírósághoz – szerinte ugyanis a Kúriánál is "van elég bölcsesség" a döntés meghozatalához.

A Kúria hétfőn meghozott döntése megerősítette azt a tényt, hogy a bankok jogszerűen jártak el a devizahitelezésnél. Ezzel számos nyitott kérdést és jogi manővert lezártak - fejtette ki a Kúria döntésére reagálva Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára egy sajtótájékoztatón a Reuters tudósítása szerint.

Közben megérkeztek az első külföldi elemzői vélemények is. Timothy Ash, a Standard Bank elemzője szerint megkönnyebbültek a piacok, hogy nem született meglepő döntés, és most a kormány és a bankok közösen dolgozhatnak egy visszafogottabb megoldáson. A JP Morgan elemzői szerint pedig tovább húzódhat a devizahitelesek megmentése, mivel nem született döntés a szerződésmódosítások jogosságáról. Viszont legkésőbb az áprilisi választások előtt lépni fog a kormány.

A korábbi indítványból kiderült, hogy a következő kérdésekre kereste a választ az eljárásban a Kúria polgári jogi ügyekben felelős kollégiuma:

 

Forint vagy deviza a devizaalapú kölcsön?

 

Érvényesek-e ezek a szerződések általában? (Ütköznek-e általában jogszabályba, felmerül-e, hogy önmagukban tisztességtelenek, van-e bennük „akarati hiba”, tehát megtévesztés?)

 

Hogyan kellett tájékoztatnia a fogyasztót a banknak, és mi a következménye, ha ezt nem tette?

 

Milyen lehetőségei vannak a bíróságoknak a jogsérelmek orvoslására?

 

Mik a szerződések érvénytelenségének törvényi jogkövetkezményei? (Tehát mikor tehető érvényessé, mikor rendelhető el az eredeti állapot visszaállítása?)

 

Érvénytelen-e az egész szerződés vagy a szerződés egy része, ha van egy lehetséges érvénytelenségi ok? Ha csak részlegesen, akkor abból hogyan vonhatóak le a jogkövetkezmények?

 

Hogyan látható át eléggé az egyoldalú szerződésmódosítás feltétele?

 

 Ezek a közül a kérdések közül azok a legfontosabbak, amelyeknél korábban egymásnak jogerősen ellentmondó bírósági ítéletek születtek. Tehát az árfolyamrés, valamint az egyoldalú kamatemelés feltételrendszerének átláthatósága.

 

 A kormánypárti politikusok viszont kevésbé a jogi részletkérdéseket vetették fel, mint az általános problémát – tehát hogy devizahitel-e egyáltalán a devizaalapú hitel, „hibás termék”-e, és hasonlók. Ezekben a kérdésekben viszont eddig is teljesen egyértelmű volt a bíróságok és a Kúria álláspontja: csak a hitelintézeti törvény 2010-ben szigorított verziója alapján lenne probléma a devizahitelekkel, a hitelek túlnyomó többségének kiosztása alatti jogrend alapján nem.

A kormány korábban jelezte: csak a jogi bizonytalanság eloszlatása után lép saját mentőcsomagja ügyében. Ennek megfelelően jogállamban nem teljesen megszokott nyomásgyakorlás kezdődött az elvileg független bírói hatalmi ágra. Mindenesetre amióta a kormány nyáron belekezdett a devizahiteles-mentés körüli időhúzó nyilatkozatfolyamba, a fizetési fegyelem nem meglepő módon jelentősen romlott.

(Forrás: Index.hu)

„A Kúria nyilvánvalóvá tette, hogy mindent megtesz azért, hogy a bankokat megvédje, és visszadobta a labdát a kormány oldalára, hogy oldja meg ő a devizahitelesek problémáját” – reagált Lázár Dénes ügyvéd a legfelsőbb bírói testület hétfőn hozott jogegységi határozatára. A Pitee érdekvédelmi szervezet vezetője szerint a Kúria, miután többek között kimondta, nem tisztességtelen a fogyasztókra terhelni az árfolyamváltozást, és az árfolyamrés mint költség elrejtése és manipulálása a szerződésben pedig nem uzsora, világosan jelezte: a status quo fenntartásának a híve.

Az egyébként Bécsben élő, egyesületét és ügyvédi irodáját ott működtető Lázár szerint mindennek az az üzenete a bíróságok felé, hogy ha az adósok perelnek, akkor nem szabad nekik igazat adni, márpedig ez jogállamban elfogadhatatlan. „Személy szerint engem ez az egész ügy abban a korábbi döntésemben is megerősít, hogy jó, hogy elköltöztem Magyarországról, ahol a Kúria kiszolgáltatja a vállalkozásokat és az embereket a bankok kénye kedvének.”

Nem ő az egyetlen, aki kifejezetten csalódottan vette tudomásul a jogegységi határozatot: Léhmann György siófoki ügyvéd úgy fogalmaz, a Kúria döntése „több százezer embernek csalódás, őket most pofán vágták”. Szerinte az adósokra nézve egyértelműen hátrányos a jogegységi határozat, de olyan szempontból is problémás, hogy mivel eleve rossz kérdéseket tettek fel, igazán konkrét iránymutatást nem ad a bíróságoknak.

 

Azt egyik ügyvéd sem gondolja, hogy ezek után kevesebb lesz a bankokkal szembeni per és világosabb a jogi helyzet. Lázár Dénes szerint sok olyan pont van, amely miatt továbbra is meg lehet támadni a devizahiteles szerződéseket, Léhmann György pedig azt mondja, hogy a jövőben még több peres ügy is indulhat, mivel „ezeknek a nyomorult embereknek” ez az egyetlen esélyük.

 

A több száz adós ügyét képviselő Léhmann egyébként eddig is az egyoldalú szerződésmódosítások miatt támadta a bankokat, és továbbra is erre építi majd a kereseteit, bár a Kúria ebben a kérdésben az Európai Bíróságra hivatkozva elnapolta a döntést, ezért arra akár még éveket kell várni.

Hogy a bankok pozitívan fogadták a hétfői bejelentést, az nem meglepő. A Bankszövetség főtitkára hétfőn délután azt mondta, sok nyitott kérdés és jogi próbálkozás lezárult, a devizahiteles szerződések élő és jogszerű szerződések, amelyeket teljesíteni kell. Kovács Levente szerint a Kúria döntésével az is bebizonyosodott, hogy a bankok eddig is jogkövetőek voltak, és felhívta a figyelmet az árfolyamgát lehetőségére, amely a kormány és a bankszektor közös tehervállalása révén valamennyi devizahitelesnek segítséget nyújt.

 

Az egyik nagybank név nélkül nyilatkozó munkatársa a hivatalos bankszövetségi véleménynél azért óvatosabban fogalmazott: „ez a háború még nem dőlt el, ez csak egy csata volt, amelyet megnyertünk, vagy nem vesztettünk el”.

Ez az óvatosság abból a szempontból érthető, hogy Rogán Antal is azonnal megszólalt a kérdésben. A Fidesz frakcióvezetője ugyan szintén emlegette az árfolyamgátat, mint a rosszul fizető adósok mentőövét, de szinte ugyanolyan sarkosan fogalmazott, mint az adósokat védő ügyvédek.

 

 A Kúria a bankok oldalára állt, jelentette ki a gazdaságpolitikai döntésekben egyre súlyosabbnak tűnő Rogán (aki azzal is feltűnést keltett nemrég, hogy volt már ügy, amelyben szintén igyekezett nyílt nyomást gyakorolni a bíróságra). Nem a frakcióvezető volt az egyetlen kormánypárti politikus, aki megüzente a bíróságnak, milyen döntést szeretne. Amikor novemberben Orbán Viktor miniszterelnök sürgette a Kúriát, hogy hozzon jogegységi döntést, akkor megjegyezte, hogy "tudni szeretnénk, az igazságszolgáltatás szerint vajon nem a bankoknak kellene-e viselniük - mint a józan erkölcsi érzék diktálná - az árfolyamváltozásból fakadó veszteséget".

 

Az egész Kúria-ügyet érdemes ugyanakkor több hónap távlatában, szélesebb perspektívából is megvizsgálni. Ősz elején a kormányzati politikusok folyamatosan lebegtettek egy újabb, nagy horderejű devizamentő csomagot, de hogy ez pontosan miből állt volna, azóta sem derült ki.

 

A bankok októberben kaptak egy ultimátumot, hogy november elsejéig dolgozzák át a szerződéseket, vagy álljanak elő egy épkézláb javaslattal, mert különben jön a kormány a saját megoldásával. Az ultimátum szép csöndben lejárt, a nagy novemberi mentőcsomag kifulladt egy régi-új megoldás felmelegítésével (ez volt az árfolyamgát kiszélesítése), ami akkor egy jó szándékú pótcselekvésnek hatott. Ezután következtek a jogi megoldást sürgető Orbán-, Rogán és Varga-nyilatkozatok – úgy tűnt, a kormány ettől reméli a helyzet rendezését. A Kúria-döntés láttán most úgy látszik, hiába.

 

 Forrás: Origo.hu

Összefoglalva: a kormány a Kúriára akarta átruházni döntési és cselekvési képtelenségét, a deviza ügyekben kellő megoldási hiányosságait, erélyességét. Mert valljuk meg, ezek az árfolyamgátas szöszmötélesek senkinek sem jók.

 

A bankok maguktól sosem fognak kedvezni a lakosságnak, bármilyen politikai nyomás is hárulna rájuk. Az csak vicc, hogy bankadót kell fizetniük, mert mindent az ügyfelekre hárítanak, nem kis arroganciával, dölyffel.

 

A bíróságok sem tudtak dűlőre jutni, vagy nem mertek. Ilyen-olyan eredmények születtek az ítélőtáblákon is, ami nem adott kapaszkodót senkinek sem.

Ezek közül a kedvencemet beidézem:

„A devizaalapú forint kölcsönügylet során azonban a bank kereskedelmi, eladási vagy vételi pénzügyi szolgáltatást az adós részére nem nyújt, hanem a forintban folyósított kölcsön visszafizetésének értékállandósága érdekében a forintban történő törlesztési részletet az aktuális devizaárfolyamhoz kötik. A devizaalapú kölcsönelszámolás éppen azt jelenti, hogy devizaértékesítés (átváltás) nem történik, hanem a - forinthitelhez képest - relatíve alacsonyabb kamat forint árfolyamromlásból eredő kockázatát nem a hiteldíj, az ügyleti kamat százalékos mértéke, hanem a törlesztésnek az aktuális devizaértékhez kötése hivatott kompenzálni, kiküszöbölni. A forinthitelek kamatterhe azért magasabb, mert a forint árfolyam romlásából eredő kockázat (is) az ügyleti kamat mértékében kalkulált.

 

A kölcsön jogügyletben devizaértékesítés - eladás és vétel - tehát nem történik, ezért az eltérő vételi folyósításkori, és eladási törlesztési árfolyamon a hitelező különbözeti árrést nem alkalmazhat. „Mintha vétel" és „mintha eladás" jogilag nem létezik - értelmezhetetlen -, a „virtuális szolgáltatásért" pedig legfeljebb „virtuális ellenérték" jár.”

 

Persze, persze! Szép, hogy a meg nem vásárolt devizát ugyanazon az árfolyamon kell elszámolni, de ha nincs tényleges devizavásárlás, akkor, hogy jön ide az árfolyamváltozás? A meg nem vásárolt devizának hogyan lehet árfolyam különbözete? Tehát az árrés követelése, ami a bankoknál 1-5% közötti, az meg nem engedett, de ugyanarra hivatkozva az árfolyam-különbözet, ami akár 50-100% is lehet – közel 250 Forintos CHF ár mellett -, az szabályos.

Figyelem! Tehát nem a TÉNYLEGES SZOLGÁLTATÁSÉRT TÉNYLEGES ELLENÉRTÉKET KELL MEGFIZETNI, hanem a virtuálisat. Forintot kérsz, forintot kapsz (bár nem is látod a sok ropogós papírt, hanem csak az eladó folyószámláján lesz jóváírva), és forintot fizetsz vissza kamattal. A talmudi előírásoknak megfelelően. Plusz virtuális árfolyam-különbözetet!

 

És mindez bírósági magyarázattal, támogatással. Ennyit az ítélethozatalról, a jogszolgáltatásról. Nem akarok összeesküvés elméleteket gyártani bankárok, ügyvédek, bírók, sőt politikusok között, de…

Ez az ítélőtábla jogerős ítélete.

Most ezt fejelte meg a Kúria is döntésével. Bezárult a kör.

Nekem HITELTELENEK!

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap